műtét altatás

A legfrissebb kutatás eredményei alapján az orvosok úgy vélik, hogy a feltárt összefüggések ismeretében a műtétekhez célzottabb és személyre szabottabb érzéstelenítési protokollokat lehet majd kidolgozni, amelyek segítik a betegek biztonságosabb és eredményesebb altatását.

A műtéti altatást jelentősen befolyásolják a hormonok

A korábbi kutatások azt igazolták, hogy a nőket hosszabb időbe telik elaltatni műtét előtt, és a beavatkozást követően sokkal gyorsabban „lépnek ki” az érzéstelenítésből, mint a férfiak. Sok nő arról is beszámolt, hogy szinte mindent hallottak, miközben a műtőasztalon feküdtek és az orvosok beavatkozást végeztek rajtuk. De, hogy ennek mi lehet az oka, ez idáig jórészt csak elméletben próbálták feltárni a kutatók, a jelenség tanulmányozására csak a közelmúltban volt lehetőség, miután az egészségügyben széles körben elterjedt a nemek közötti egyenlőség.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói az állatokon elvégzett kutatás eredményeit emberek megfigyelésével is megerősítették. A tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a hormonok kulcsszerepet játszanak az altatást elősegítő gyógyszerek hatékonyságában. Ezért van az, hogy a nők szervezete ellenállóbb az általános érzéstelenítés során.

Az altatást elősegítő érzéstelenítők részben azáltal idézik elő az eszméletvesztést, hogy az agyban a hipotalamusz azon részének aktivitását befolyásolják, amely az alvás-ébrenlét szabályozását végzi. Ezért feltételezték az orvosok azt, hogy az érzéstelenítő hatása igenis nemfüggő. Feltételezésük beigazolódott, amikor kiderült, a hormonoknak milyen jelentős szerepük van abban, ki mennyire altatható.

Ivartalanított állatokkal is bizonyították

Az egereken elvégzett vizsgálat során a kutatócsoport megállapította, hogy azonos érzéstelenítő koncentrációk mellett a nőstény egerek ellenállóbbak voltak a gyógyszerrel szemben, mint a hímek. Amikor azonban a kísérletet ivartalanított egereken megismételték, azt tapasztalták, hogy megnövekedett az állatok ellenálló képessége az altatógyógyszerrel szemben.

Ez egybecsengett egy néhány éve egészséges embereken, műtét nélkül elvégzett altatási kísérlet eredményével is, amelyet most újraelemeztek a szakemberek.

Mind a nők, mind a nőstény egerek esetében lassabban lehetett csak elérni a teljes altatottság állapotát, majd hamarabb is múlt el náluk az altató hatása, mint a hímeknél, férfiaknál. Az ivartalanított hím egerek a nőstényekhez hasonlóan kevéssé voltak altathatóak, ám a tesztoszteron beadása növelte az altathatóságukat, ami ismét az ép hímekével volt azonos.

A műszeres vizsgálat kevés

A tanulmány érdekes aspektusa volt, hogy az altatás alatti agyi aktivitás mérésére használt hagyományos elektroencefalogramos (EEG) módszerek nem tudták kimutatni a nemi alapú különbségeket. Ez pedig arra utal, hogy a szokásos kontroll vizsgálatokkal nem lehet a nemek közti különbségeket érzékelni az altatás során. 

Emellett egy alvással kapcsolatba hozott gén aktivitása is más volt a nőstény és más a hím egerek agyában, illetve a hímek hipotalamuszának természetes alvást szabályozó régiója is eltért a nőstényekétől. Az agyi jelek EEG-vel történő leolvasása során nem volt nyilvánvaló különbség a nők és a férfiak alvásmélysége között.

A kutatók úgy vélik, ez az oka annak, hogy sokkal több nő számol be arról, hogy az altatás ellenére tudta, mi történik a beavatkozások során. Az orvosok megerősítették, hogy az érzéstelenítő eltérő hatása túlnyomórészt nemi különbségekre, azon belül is a tesztoszteronszintre vezethető vissza.

A hormonok sok mindenért felelősek. Egy kutatás nemrég kiderítette, hogy a menopauza nem csupán a nők méhére és petefészkére, hanem az agyára is jelentős hatással van. Ha érdekel, hogy ez pontosan miben nyilvánul meg, olvasd el az arról szóló cikkünket is!