Évek óta egyre többen küzdenek rövidlátással világszerte. Egyes becslések szerint 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lesz. Minderre abból lehet következtetni, hogy Európában a rövidlátók aránya megháromszorozódott az elmúlt ötven-hatvan évben.
A szakemberek az évek óta tartó kutatások ellenére még mindig nem biztosak abban, hogy ezek az arányok miért emelkednek olyan jelentős mértékben; és még abban sem biztosak, hogy kik lehetnek a legnagyobb veszélyben. Az erre vonatkozó legfrissebb kutatás azonban kimutatta, hogy az iskolai végzettség és az etnikai hovatartozás is összefüggésbe hozható a nagyobb kockázattal.
A gyerekkori rövidlátás több veszélyt hordoz
Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a rövidlátók száma. A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül. Egy Angliában elvégzett kutatás kimutatta, hogy csaknem tíz százalékkal több a rövidlátók aránya a 1965 és 1970 között születettek körében, mint az 1939 és 1944 között születettekkel esetében. A szakemberek azt is megállapították, hogy felnőttkorban több embernél alakul ki rövidlátás. Ám aki már gyermekkorában rövidlátó lett, annak nagyobb eséllyel felnőttként súlyosabb szembetegséggel is meg kell küzdenie.
Annak érdekében, hogy az eddigieknél még biztosabb eredmény szülessen arról, hogy mely csoportok vannak nagyobb veszélyben a látásromlást illetően, a kutatók nemi, etnikai hovatartozás és iskolai végzettség szerint hasonlították össze a vizsgálatban részt vevőket.
Míg korábbi tanulmányok azt igazolták, hogy a nők átlagosan rövidlátóbbak – különösen fiatalabb korukban –, egyéb vizsgálatok nem találtak különbséget e tekintetben a férfiak és a nők között.
Egyelőre bizonytalan, hogy miért lehet több a rövidlátó a nők körében. Meglehet, hogy az életmódbeli különbségek vagy a hormonális változások következménye.
Az etnikai hovatartozást vizsgálva a korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy az ázsiai származású embereknél nagyobb a rövidlátás előfordulása. Ugyanis a kutatók azt találták, hogy a rövidlátás nagyobb arányban fordult elő a kínaiak körében, miután a kínai résztvevőknél 240 százalékkal nagyobb volt a rövidlátás kialakulásának kockázata gyermekkorban, mint minden más etnikumnál.
A magasan képzettek között több a rövidlátó
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az oktatás milyen hatással volt a rövidlátásra. Azt találták, hogy minél több időt tölt el valaki az iskolapadban, annál nagyobb a kockázata annak, hogy gyermek- vagy felnőttkorában rövidlátó lesz.
Bár nyilvánvaló, hogy az oktatásnak nagy szerepe van a rövidlátás kialakulásában, ennek közvetlen oka továbbra is ismeretlen. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a látásromlásért az olvasással és a képernyőhasználattal töltött idő lehet a felelős. Mára már kutatások is bizonyítják, hogy összefüggés van a koronavírus-járvány miatt elrendelt otthoni online oktatás és a kínai gyermekek nagyobb mértékű rövidlátása között, miután ekkor az átlagosnál jóval több időt töltöttek a diákok a számítógépek előtt.
Nagyobb gond lesz a rövidlátás, mint a Covid
Ami pedig a látásromlás hazai vonatkozását illeti, erről Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító professzora egy előadáson számolt be nemrégiben. Az orvosi és matematikus végzettséggel rendelkező szakember elmondta: talán kevesen gondolják, hogy 2050-re a rövidlátás lesz a leggyakrabban vakságot okozó betegség, pedig most minden jelenlegi adat erre utal. Ugyanis Európában az utóbbi hatvan évben megháromszorozódott a rövidlátók aránya, Kínában pedig 20 százalékról már 95-97 százalékra nőtt. Roska Botond kiemelte: a világon jelenleg kétmilliárd rövidlátó van, ez 2050-re az emberi népesség kétharmadára növekszik majd, és 2050-re a rövidlátás miatt veszítheti el a legtöbb, mintegy egymilliárd ember a látását. Állítása szerint ez akkor sokkal nagyobb probléma lesz, mint amekkora gondot nekünk a Covid okozott.
A magyarok fele már most rövidlátó
Magyarországon mintegy tíz évvel ezelőtt az emberek negyede volt rövidlátó, azonban a koronavírus-járvány után végzett legújabb felmérés szerint mára 50-60 százalék között van a rövidlátók aránya a magyar lakosság körében. Ez a hanyatlás ha meg nem is állítható, de mindenképpen lassítható például azzal,
ha a gyerekek esetében korlátozzuk az okostelefon-, a tablet- és a számítógép-használatot, valamint ha a felnőttek legalább másfél óránként megszakítják a képernyő előtt töltött időt.
A látásromlás óriási költséget is jelent
A rövidlátás jelentős növekedése több okból is aggasztó. A rövidlátásban szenvedőknek jelentős költséget jelent a szemüveg vagy a kontaktlencse viselése. Még ennél is fontosabb, hogy nagyobb kockázatot jelent számukra a szembetegségek – például a myopiás makulopátia és a retinaleválás – kialakulása, amelyek tartós látásromláshoz vezetnek. Mindez jelentős mértékben hozzájárul az életmód romlásához, és az egészségügyi rendszerre is óriási pénzügyi terhet róhat.
A gyermekek rövidlátása még nagyobb aggodalomra ad okot, miután gyermekkorban nagyobb valószínűséggel alakulhat ki súlyos rövidlátás, ami ennek következtében nagyobb eséllyel vezet a tartós látásromláshoz és egyéb szemproblémához.
