„Senki életébe nem lehet kívülről beleszólni – a mozgás mégis mindannyiunk ügye”

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Dr. Kiss Gergely olimpiai bajnok a Weborvosnak adott interjúban többek között arról mesél, mit jelent számára az egészségtudatosság és mit köszönhet a sportnak.

Kiss Gergely jelenleg a MATE-GEAC gödöllői férfi vízilabda szakosztály vezetője, az Ötpróba és a Nagy Sportágválasztó nagykövete. Rendszeresen tart motivációs előadásokat cégeknél és iskolákban, ahol a sport mentális és közösségformáló hatásairól is beszél. A Weborvos interjújából az is kiderül, hogyan vált a mozgás már egészen gyerekkorától az olimpiai bajnok életének meghatározó részévé. 

Mit jelent számodra az egészségtudatosság?

Gyerekkoromtól kezdve meghatározó volt számomra a sport, azon belül is a vízilabda. Vonzott az a világ, amit a Pál utcai fiúk hangulata is megidéz: a csapatszellem, a bajtársiasság, a közös küzdelem, az önmagunk és a másik legyőzése felett érzett öröm.  

A sport iránti elköteleződésem miatt az átlagnál korábban és tudatosabban figyeltem az egészségemre. Tizenévesen már vitaminokat szedtünk, és bizonyos dolgokról tudatosan lemondtam. Nemcsak azért nem tanultam meg korizni vagy síelni, mert nem vagyonos családból jöttem, hanem azért is, mert féltem a sérülésektől. Egy téli baleset könnyen hónapokra kiesést jelenthetett volna, és ez a fajta elővigyázatosság később is megmaradt – például a mai napig nem síelek.

A sportolói mentalitás tehát erősen meghatározta a gyerekkori egészségtudatosságomat. Ugyanakkor volt ebben egyfajta kettősség is: simán elmentem edzeni egy kisebb náthával, és ha az orvos két hét pihenőt írt elő, kilenc nap múlva már ott voltam az edzésen. 

Dr. Kiss Gergely már gyermekkorától vigyázott az egészségére, ugyanakkor tudatosan edzette immunrendszerét
Fotó: Fotoforster

Akkor a vírusfertőzések kapcsán kevésbé voltál óvatos? 

Alapvetően igyekeztem betartani az előírásokat. Anyukám, később pedig a feleségem, Ancsa mindig is nagyon figyeltek az egészségemre, ahogy a csapat körül dolgozó orvosok is. Igaz, annak idején ezek a helyzetek még valamivel nagyvonalúbban voltak kezelve – nem felelőtlenül, de egészen más szemlélettel, mint ma. Ma már minden sokkal szigorúbb protokollok szerint zajlik.

Ugyanakkor, ha csak egy kicsit fájt valamim, vagy enyhébb tüneteim voltak, rendszerint elmentem edzeni. Voltak céljaim, és tudtam, hogy számít rám a csapat. Természetesen lázasan én is otthon maradtam, de összességében nem voltam sokat beteg.

A cikkben szereplő fotók Dr. Kiss Gergely tulajdonát képezik.

Ha érdekel az interjú folytatása, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.