Mégsem csodaszer a halolaj? Megdöbbentő mellékhatásra derült fény

Nő halolaj kapszulát tart az egyik kezében, a másikban egy pohár vizet
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár a halolaj egyértelműen egészségtámogató hatásairól ismert, egy friss kutatás rámutatott, hogy bizonyos helyzetekben az EPA hátráltathatja az agy regenerációját. Ugyanez a hatás a DHA esetében nem jelentkezett.

A halolaj-kiegészítőket sokan az egyik legegészségesebb étrend-kiegészítőként tartják számon. Az omega-3 zsírsavakról régóta azt gondoljuk, hogy támogatják az agyműködést, védik a szívet, és segítenek a gyulladásos folyamatok csökkentésében. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos helyzetekben a hatásuk nem feltétlenül egyértelműen kedvező, sőt bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen is lehet.

A halolajnak is lehetnek mellékhatásai?

A két legismertebb omega-3 zsírsav, az EPA és a DHA, régóta a köztudatban van mint olyan anyag, amelyeket érdemes rendszeresen bevinni a szervezetbe. Forrásuk jellemzően a zsíros halak, mint a makréla vagy a lazac, de étrend-kiegészítő formájában is gyakran találkozhatunk velük.

Egy tudós a beteg agyának MRI-felvételét (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálja az öregedés, valamint a demencia és az Alzheimer-kór okozta károsodások felismerése érdekében
A halolaj agyra gyakorolt hatásai nem minden esetben olyan pozitívak, mint elsőre gondoltuk
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images

A DHA (dokozahexaénsav) és az EPA (eikozapentaénsav) a szervezetben eltérő szerepet töltenek be. A DHA főként az agy és a szem idegsejtjeinek szerkezeti felépítésében vesz részt, ezért különösen fontos az idegrendszer normál működéséhez és fejlődéséhez.

Az EPA inkább „szabályozó” hatású: a gyulladásos folyamatokban és az immunrendszer működésében játszik szerepet, vagyis inkább a szervezet válaszreakcióit befolyásolja, mintsem az idegsejtek közvetlen építőeleme lenne. Emiatt a két zsírsav hatása nem azonos, és a kutatások is gyakran külön vizsgálják őket.

A Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatása különösen az ismétlődő, enyhe traumás agysérülések utáni regenerációt vizsgálta. Ilyen sérülések például sportolóknál – például bokszolóknál – vagy baleseteknél fordulhatnak elő, és hosszú távon is hatással lehetnek az agy működésére.

A kutatást Onder Albayram idegtudós vezette, aki munkatársaival az agyi erek sérülés utáni helyreállítását tanulmányozta. A kutatók arra jutottak, hogy a halolaj egyik fő összetevője, az EPA (eikozapentaénsav), bizonyos körülmények között befolyásolhatja az agy regenerációs folyamatait.

A legfontosabb megfigyelés az volt, hogy magasabb EPA-szint mellett az agy sérülés utáni helyreállása gyengébb lehetett.

Ez elsőre ellentmond annak, amit az omega-3 zsírsavakról általában gondolunk, hiszen sokszor „agyvédő” tápanyagként emlegetik őket. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy az EPA és a DHA két különböző molekula, amelyek eltérően viselkednek a szervezetben.

Nem károsodás, de lassabb regeneráció

Állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy azoknál az egereknél, amelyek hosszabb ideig kaptak halolaj-kiegészítést, ismételt enyhe fejsérülések után lassabb volt az idegrendszeri felépülés. Ez nem azt jelenti, hogy az agy károsodott a halolajtól, hanem azt, hogy a regenerációs folyamatok kevésbé voltak hatékonyak.

Emellett emberi agyi mikroérhálózatból származó sejtkísérleteket is végeztek. Ezek a sejtek az agy és a vérkeringés közötti védőgát egyik legfontosabb elemei. A vizsgálatok szerint az EPA jelenléte ezekben a sejtekben csökkentette a regenerációs képességet, míg a DHA nem mutatott ilyen hatást.

A kutatók egy további lépésként krónikus traumás encephalopathiában (CTE – lassan kialakuló, súlyos agyi betegség, amelyet ismétlődő fejsérülések okozhatnak) szenvedő betegek elhunyt agyszöveteit is elemezték. Ez a betegség gyakran sportolóknál, például bokszolóknál vagy amerikaifutball-játékosoknál fordul elő. A mintákban olyan anyagcsere- és érrendszeri változásokat találtak, amelyek összhangban voltak az állatkísérletekben megfigyelt folyamatokkal.

Lazacfilé kaporral díszítve
Az EPA és a DHA a zsíros halakból, mint a lazac, vagy a makréla, nagyobb mennyiségben jut a szervezetbe
Fotó: Vanik Zoltan / Dívány

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy a halolaj általában káros lenne. Inkább arra mutatnak rá, hogy a hatások erősen függnek a körülményektől, például attól, hogy van-e jelen sérülés, milyen az egyén anyagcseréje, és milyen hosszú ideje szedi a kiegészítőt.

Az omega-3 zsírsavakat ezért nem érdemes egységes „csodaszerként” kezelni. Bár sok esetben továbbra is hasznosak lehetnek – például a szív- és érrendszeri egészség támogatásában –, a hatásuk nem minden helyzetben és nem feltétlenül egyértelműen pozitív. Emiatt a szakértők szerint a pótlásuk inkább egyénre szabott megközelítést igényel.

Kapcsolódó: Meglepő, de a halolajjal kapcsolatosan nem csak az agyra gyakorolt negatív hatásokról szólnak tanulmányok.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.

Édes otthon

Így lehet medencéd vegyszerek nélkül

Ahhoz, hogy a medencénk teljesen vegyszermentes lehessen, el kell engedni a hagyományos elképzeléseket a kerti pancsolásról. Ha azokhoz ragaszkodunk, vegyszerekre is szükségünk lesz, de ezek mennyisége jelentősen mérsékelhető olyan megoldásokkal, mint az UV-fény vagy az ózonos fertőtlenítés.

Életem

A póker sikeresebbé tehet? Itt a bizonyíték, hogy igen

Hogy mi a köze a Texas Hold’emnek a sikeres vezetőkhöz? Tréningkörnyezetben nagyon is sok lehet, a póker ugyanis játékosan tud bevezetni egy tudatos, strukturált szemléletbe, amely az üzlet világában óriási jelentőséggel bír.

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.