Bár a halolaj egyértelműen egészségtámogató hatásairól ismert, egy friss kutatás rámutatott, hogy bizonyos helyzetekben az EPA hátráltathatja az agy regenerációját. Ugyanez a hatás a DHA esetében nem jelentkezett.
A halolaj-kiegészítőket sokan az egyik legegészségesebb étrend-kiegészítőként tartják számon. Az omega-3 zsírsavakról régóta azt gondoljuk, hogy támogatják az agyműködést, védik a szívet, és segítenek a gyulladásos folyamatok csökkentésében. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos helyzetekben a hatásuk nem feltétlenül egyértelműen kedvező, sőt bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen is lehet.
A halolajnak is lehetnek mellékhatásai?
A két legismertebb omega-3 zsírsav, az EPA és a DHA, régóta a köztudatban van mint olyan anyag, amelyeket érdemes rendszeresen bevinni a szervezetbe. Forrásuk jellemzően a zsíros halak, mint a makréla vagy a lazac, de étrend-kiegészítő formájában is gyakran találkozhatunk velük.

A DHA (dokozahexaénsav) és az EPA (eikozapentaénsav) a szervezetben eltérő szerepet töltenek be. A DHA főként az agy és a szem idegsejtjeinek szerkezeti felépítésében vesz részt, ezért különösen fontos az idegrendszer normál működéséhez és fejlődéséhez.
Az EPA inkább „szabályozó” hatású: a gyulladásos folyamatokban és az immunrendszer működésében játszik szerepet, vagyis inkább a szervezet válaszreakcióit befolyásolja, mintsem az idegsejtek közvetlen építőeleme lenne. Emiatt a két zsírsav hatása nem azonos, és a kutatások is gyakran külön vizsgálják őket.
A Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatása különösen az ismétlődő, enyhe traumás agysérülések utáni regenerációt vizsgálta. Ilyen sérülések például sportolóknál – például bokszolóknál – vagy baleseteknél fordulhatnak elő, és hosszú távon is hatással lehetnek az agy működésére.
A kutatást Onder Albayram idegtudós vezette, aki munkatársaival az agyi erek sérülés utáni helyreállítását tanulmányozta. A kutatók arra jutottak, hogy a halolaj egyik fő összetevője, az EPA (eikozapentaénsav), bizonyos körülmények között befolyásolhatja az agy regenerációs folyamatait.
A legfontosabb megfigyelés az volt, hogy magasabb EPA-szint mellett az agy sérülés utáni helyreállása gyengébb lehetett.
Ez elsőre ellentmond annak, amit az omega-3 zsírsavakról általában gondolunk, hiszen sokszor „agyvédő” tápanyagként emlegetik őket. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy az EPA és a DHA két különböző molekula, amelyek eltérően viselkednek a szervezetben.
Nem károsodás, de lassabb regeneráció
Állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy azoknál az egereknél, amelyek hosszabb ideig kaptak halolaj-kiegészítést, ismételt enyhe fejsérülések után lassabb volt az idegrendszeri felépülés. Ez nem azt jelenti, hogy az agy károsodott a halolajtól, hanem azt, hogy a regenerációs folyamatok kevésbé voltak hatékonyak.
Emellett emberi agyi mikroérhálózatból származó sejtkísérleteket is végeztek. Ezek a sejtek az agy és a vérkeringés közötti védőgát egyik legfontosabb elemei. A vizsgálatok szerint az EPA jelenléte ezekben a sejtekben csökkentette a regenerációs képességet, míg a DHA nem mutatott ilyen hatást.
A kutatók egy további lépésként krónikus traumás encephalopathiában (CTE – lassan kialakuló, súlyos agyi betegség, amelyet ismétlődő fejsérülések okozhatnak) szenvedő betegek elhunyt agyszöveteit is elemezték. Ez a betegség gyakran sportolóknál, például bokszolóknál vagy amerikaifutball-játékosoknál fordul elő. A mintákban olyan anyagcsere- és érrendszeri változásokat találtak, amelyek összhangban voltak az állatkísérletekben megfigyelt folyamatokkal.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy a halolaj általában káros lenne. Inkább arra mutatnak rá, hogy a hatások erősen függnek a körülményektől, például attól, hogy van-e jelen sérülés, milyen az egyén anyagcseréje, és milyen hosszú ideje szedi a kiegészítőt.
Az omega-3 zsírsavakat ezért nem érdemes egységes „csodaszerként” kezelni. Bár sok esetben továbbra is hasznosak lehetnek – például a szív- és érrendszeri egészség támogatásában –, a hatásuk nem minden helyzetben és nem feltétlenül egyértelműen pozitív. Emiatt a szakértők szerint a pótlásuk inkább egyénre szabott megközelítést igényel.
Kapcsolódó: Meglepő, de a halolajjal kapcsolatosan nem csak az agyra gyakorolt negatív hatásokról szólnak tanulmányok.























