A gyulladás egy olyan folyamat a szervezetben, amely védőanyagokat, például fehérvérsejteket termel, válaszul egy fertőzésre vagy sérülésre. A gyulladás öt fő tünete: a fájdalom, a melegség, a kivörösödés, a duzzanat és a funkcióvesztés a test különböző részein. A gyulladás lehet rövid ideig tartó vagyis akut, illetve hosszú ideig tartó vagyis krónikus, ez utóbbi a fő tünetek mellett akár fáradtságot is okozhat, és befolyásolhatja az alvást, de súlyosabb következményekkel is járhat.
Egyre több az extrém magas gyulladási faktorral küzdő beteg
„Épp a napokban említettem a kollégáknak, hogy egyre több betegnél veszem észre a laboreredményeikben, hogy gyakran 130-as, 150-es, sőt van, hogy 240-as CRP-értéket mutatnak, ami kifejezetten magas, eddig ilyenre csak ritkán volt példa. A CRP vagy más néven C-reaktív fehérje egy gyulladásjelző laborparaméter, ami 5-ig normális, 100 fölötti érték esetén, például egy tüdőgyulladásnál vagy egy perforált vakbélnél már nagyon nagy gyulladásra utal a szervezetben” – összegzi tapasztalatait dr. Mangó Gabriella háziorvos, hozzátéve: a jelenség pár éve ütötte fel a fejét, ám idén még a korábbiaknál is gyakoribb az előfordulása, szinte mindennaposak a túl magas CRP-értékek.
A kezeletlen gyulladásnak pedig olyan súlyos következményei lehetnek, mint a szepszis vagy más néven vérmérgezés, ami a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, melynek hátterében legtöbbször fertőzés állhat.
A szepszis súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, mely során a gyulladásos válasz kontrollálatlan, ezért a szervezet magát is károsíthatja, a folyamat végül többszörös szervi elégtelenségbe torkollhat.
Az ok egyelőre ismeretlen
Arra kérdésre, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy egyre több a kiugróan magas CRP-értéket produkáló beteg, dr. Mangó Gabriella elmondta: még nem tudják a választ. Nyilvánvalóan összefüggésbe hozható egy vagy több vírussal, melyek most jelen vannak, ilyen például az Epstein–Barr, a herpeszvírus, az influenza vagy a parainfluenza és a Covid, illetve egyéb retrovírusok.
„Feltételezhető oka a gyulladásnak, hogy valami gyengíti az immunrendszerünket, ez lehet egy lezajlott Covid, de okozhatják egy régebbi vírusfertőzés átvészelése után sejten belül megmaradt kórokozók.
Mielőtt bárki feltenné a kérdést, előrebocsátom, hogy ez független attól, hogy valaki be volt-e oltva Covid ellen vagy sem, hiszen oltott pácienseknél és oltatlanoknál egyformán tapasztaltam a jelenséget.
Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltás okozza a drasztikus változást. De a Covid hatására mindenképpen gondolnunk kell. Ezt támasztja alá az a rengeteg poszt- és long-Covid-tünettől szenvedő beteg, akiknek a kezelése ma már szerte a világban jelentős népgazdasági terhet ró ránk, illetve az egészségügyre, hiszen a poszt- és a long-Covid kiszűrése, illetve a gyógyítása is hosszú ideig tart. Meglehet, hogy az általam tapasztalt immungyengeségnek az oka is összefüggésbe hozható a Coviddal” – mondja a doktornő, aki mindenképpen arra figyelmeztet, betegség vagy indokolatlan gyengeség, esetleg aluszékonyság esetén semmiképpen ne várjunk napokig azzal, hogy felkeressük a háziorvosunkat, mert a tüneteknek akár súlyosabb következményük is lehet.
Mi okozza a gyulladást?
A gyulladás hátterében számos tényező állhat. Oka lehet biológiai, például fertőzések, betegségek és kóros immunválaszok, beleértve az autoimmun betegségeket, az atópiát, az allergiát és a gyógyszer-túlérzékenységet. Okozhatják vegyi anyagok, például mérgek, toxinok és alkohol. Kiválthatja valamilyen fizikai elváltozás, ilyenek például a sérülések vagy a sugárterhelés.
Akut gyulladás
Az akut gyulladás egészséges és szükséges funkció a szervezetünk számára, hiszen segít védekezni a baktériumok és más idegen anyagok ellen. Amint meggyógyulunk, a gyulladás is elmúlik.
Az akut gyulladás oka lehet sérülés, bőrfertőzés, rovarcsípés, megfázás és influenza, mérgezés, idegen test lenyelése, de lehetnek allergének is.
Az akut gyulladás hőt vagy meleget okozhat az érintett területen, és gyakran nem csupán a sérült testrészt érezzük melegnek, hanem be is lázasodhatunk.
Gyakran okoz akut gyulladást például légúti fertőzés, benőtt köröm, influenzával vagy más vírusfertőzéssel kapcsolatos torokfájás, bőrbetegségek, fizikai trauma, például vágások és karcolások a bőrön.
Az akut gyulladás néhány órától néhány napig, legfeljebb néhány hétig tart.
Krónikus gyulladás
A krónikus gyulladásról akkor beszélünk, amikor a gyulladás nem szűnik meg a szervezetünkben, hanem további egészséges területeket is megtámad. Ez sok esetben nem feltétlenül jár olyan látható tünetekkel, mint az akut gyulladás.
Krónikus gyulladásos állapot lehet ízületi gyulladás, asztma, ami gyulladást okozhat a légutakban, de jelentkezhet ínygyulladásként, okozhat gyulladásos bélbetegséget, például irritábilisbél-szindrómát, Crohn-betegséget, fekélyes vastagbélgyulladást. Szintén krónikus gyulladás tünete az ekcéma is, illetve más, kivörösödéssel, viszketéssel járó bőrelváltozás is.
A krónikus gyulladás hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthat.
Ezekből a jelekből ismerheted fel, hogy gyulladás van a szervezetedben
A gyulladás öt fő tünete, a fájdalom, a melegség, a kivörösödés, a duzzanat és a funkcióvesztés a test különböző részeit érintheti. Fontos azonban kiemelni, hogy gyulladás esetén nincs mindig jelen mind az öt főbb tünet.
További ismertetője és szövődménye lehet annak, ha súlyos gyulladás van a szervezetünkben, ha kimerültek vagy lázasak vagyunk, ha általános rosszullét lesz úrrá rajtunk, vagy alvási problémák adódnak. A betegség által okozott gyulladás veszélyes szövődményekhez vezethet.
Számos olyan egészségügyi probléma van, amelyek kezelésében nagy előrelépést jelenthet az életmódváltás. Ha szeretnéd tudni, melyek ezek, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
