A rák évente milliók életét követeli. A típusai között vannak kifejezetten gyakoriak, és annyira ritkák is, amikről a legtöbben még csak nem is hallottunk. Ilyen a szívrák is, mely éppen ritkasága miatt kezelhető rendkívül nehezen.
A rák világszerte az egyik vezető halálok. A betegség következtében a szervezet sejtjei valamilyen genetikai hiba miatt kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Az így kialakuló daganat nemcsak az adott szerv működését zavarhatja meg, hanem idővel más szervekre is átterjedhet. A modern orvoslás rengeteget fejlődött a daganatos betegségek felismerésében és kezelésében, mégis évente több millió ember hal meg különböző rákfajták következtében világszerte.
Így alakul ki a daganat
A rák kialakulása általában egy hosszú folyamat eredménye. A sejtek normális körülmények között meghatározott szabályok szerint osztódnak. Új sejtek keletkeznek a növekedéshez, a sérült szövetek pótlásához vagy az elöregedett sejtek cseréjéhez.
Ez a folyamat a sejtosztódás. Ha azonban a sejtosztódást szabályozó génekben hiba, úgynevezett mutáció (örökítőanyag-változás) keletkezik, a sejtek ellenőrizetlenül szaporodni kezdhetnek.
Az ilyen sejtekből daganat alakulhat ki.
A rosszindulatú daganatok egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy képesek más szöveteket megtámadni, sőt a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül a test távoli részeibe is eljuthatnak. Ezt a folyamatot metasztázisnak (áttétképződésnek) nevezik.
Nagyon ritka a szívrák
Bár a rák elvileg a test bármely szervében kialakulhat, gyakorisága a szervtől függően változó lehet. A bőr, a tüdő, a vastagbél vagy az emlő például sokkal gyakrabban érintett daganatos betegségben. A szív viszont különleges kivételnek számít:
itt rendkívül ritkán jelenik meg daganat.
Ennek egyik oka, hogy a szívizomsejtek felnőttkorban alig osztódnak. Mivel a rák kialakulásához általában a sejtosztódás során keletkező hibák vezetnek, a ritka sejtosztódás csökkenti annak esélyét, hogy ilyen hibák felhalmozódjanak – írja az IFLScience.
Kutatások szerint az emberi élet során a szív sejtjeinek kevesebb mint fele cserélődik ki, vagyis sok sejt születésünktől kezdve ugyanaz marad.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szív teljesen „védett” lenne a rákkal szemben. Léteznek úgynevezett primer (elsődleges) szívdaganatok, amelyek magában a szívben alakulnak ki. Ezek azonban rendkívül ritkák:
becslések szerint mindössze a lakosság 0,0017-0,028 százalékát érintik.
Ráadásul ezeknek a daganatoknak csak körülbelül egynegyede rosszindulatú. A többi jóindulatú daganat, például a myxoma (jóindulatú kötőszöveti daganat), amely ugyan nem rák, de a szív működését súlyosan megzavarhatja, például a véráramlás akadályozásával.
Amikor azonban valódi, rosszindulatú szívrákról van szó, a helyzet sokkal súlyosabb.
A leggyakoribb ilyen daganatok a szívszarkómák, vagyis a kötőszövetből kiinduló rosszindulatú daganatok. Ezek rendkívül agresszíven viselkedhetnek, gyorsan növekednek, és könnyen terjedhetnek a szervezetben.
A betegség ritkasága miatt kevés adat áll rendelkezésre a legjobb kezelési módszerekről, és sok esetben még a kemoterápia vagy a műtét sem hoz tartós gyógyulást.
Nem feltétlenül a szívben alakul ki
A szívben megjelenő daganatok jelentős része erdetileg nem a szívben alakul ki. Sok esetben más szervek rákos sejtjei jutnak el a szívhez a vérkeringésen keresztül. Ez az úgynevezett metasztázis, vagyis áttét.
Bár ez is viszonylag ritka jelenség, mégis gyakoribb, mint a valóban a szívben kialakuló rosszindulatú daganat.
Egy másik agresszív rákfajta már vérvizsgálattal is kimutatható, ami életmentő lehet az érintettek számára.
