Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy a fiúknál gyakoribb az autizmus gyermekkorban. Mára azonban úgy tűnik, csak gyakrabban diagnosztizálják náluk az állapotot, mert a lányoknál nehezebb észrevenni gyerekkori jelenlétét.
Vannak gyerekek, akik már egészen kicsi koruktól másként reagálnak a világra. Nehezebben veszik fel a szemkontaktust, szó szerint értelmezik a mondatokat, vagy különösen erősen érdeklődnek egy-egy téma iránt. Sokszor csak annyit mondanak rájuk: „kicsit különcök”. A háttérben azonban egy olyan fejlődési eltérés is állhat, amelyről még ma sem tudunk mindent.
Nem tudni, miért alakul ki az autizmus
Az autizmus spektrum zavar (angolul Autism Spectrum Disorder, röviden ASD) egy idegrendszeri fejlődési állapot, vagyis az agy működésének sajátos formája. Nem betegség, hanem élethosszig tartó állapot – írja az IFLScience.
A „spektrum” szó arra utal, hogy nagyon különböző formában jelentkezhet: van, akinél enyhébb társas nehézségek figyelhetők meg, másoknál komolyabb kommunikációs problémák és ismétlődő viselkedésminták jelennek meg.
Az autizmus kialakulásának pontos oka még nem ismert. A kutatók szerint elsősorban genetikai tényezők, vagyis öröklött tulajdonságok játszanak szerepet benne, de az agy korai fejlődése során zajló folyamatok is befolyásolhatják. Nem egyetlen génről vagy egyetlen kiváltó okról van szó, hanem több tényező együttes hatásáról. Ez magyarázza azt is, miért ennyire változatos az autizmus megjelenése.
Ezért diagnosztizálják gyakrabban fiúknál
A statisztikák hosszú ideje azt mutatják, hogy jóval több fiút diagnosztizálnak autizmussal, mint lányt. Gyermekkorban akár három-négyszer gyakoribb a diagnózis fiúknál. Ez alapján sokáig azt gondolták, hogy az autizmus valóban gyakoribb náluk.
Egy friss, több mint 2,7 millió ember adatait vizsgáló svéd kutatás azonban árnyalta a képet. A vizsgálat szerint gyermekkorban valóban több fiúnál állítanak fel diagnózist, ám fiatal felnőttkorra a nemek közötti különbség jelentősen csökken.
Vagyis a lányoknál sok esetben később derül ki az autizmus, nem pedig arról van szó, hogy kevésbé lennének érintettek.
Ennek egyik lehetséges oka, hogy a lányoknál az autizmus tünetei gyakran másképp jelennek meg. A diagnózis alapja elsősorban a viselkedés megfigyelése: az orvosok azt vizsgálják,
hogyan kommunikál a gyermek, hogyan reagál társas helyzetekben, és vannak-e ismétlődő viselkedési mintái.
Ezeket a kritériumokat azonban nagyrészt olyan minták alapján alakították ki, amelyeket főként fiúknál figyeltek meg.
A lányok sokszor jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ezt maszkolásnak is nevezik: az érintett tudatosan vagy ösztönösen utánozza mások viselkedését, hogy beilleszkedjen. Így kívülről kevésbé tűnnek fel nehézségeik, miközben komoly erőfeszítést jelent számukra a társas helyzetek kezelése.
Az is előfordul, hogy a lányok érdeklődése nem tűnik szokatlannak, még ha nagyon intenzív is. Például egy adott téma iránti mély érdeklődés könnyebben elfogadott, ha az társadalmilag „tipikusnak” számít.
A kutatók ma már egyre inkább úgy vélik, hogy a diagnózisok közti különbség részben abból fakad, hogy a jelenlegi eszközök nem minden esetben érzékenyek a lányoknál jelentkező eltérő mintákra. Hogy pontosan milyen biológiai és társadalmi tényezők állnak a háttérben, azt még vizsgálják.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, melyik az az újfajta autizmus, mely mindenkit megtéveszt.
