A megfázást nem maga a hideg okozza, és az sem jelenti automatikusan az influenza jelenlétét, ha a tünetek elhúzódnak. Fontos tudni, hogy sem a megfázásra, sem az influenzára nem hatásos az antibiotikum. A rendszeres és alapos kézmosás viszont sokat segíthet a megelőzésben.
Amikor megérkezik a megfázásos és influenzás időszak, sokan a hideg időt, a huzatot vagy a nem megfelelő öltözetet teszik felelőssé a tünetek megjelenéséért. Ennek következtében gyakran olyan védekezési vagy kezelési módszereket választanak, amelyek inkább megszokáson, mint tudományos bizonyítékokon alapulnak. A náthát és az influenzát számos tévhit övezi, amelyek megnehezítik a betegségek gyors és hatékony kezelését, illetve megelőzését.
Beteg, vagy csak megfázott
A megfázás és az influenza hátterében nem a hideg levegő áll, hanem vírusok. A hideg idő önmagában nem okoz betegséget, ugyanakkor közvetett szerepe mégis van.
A téli hónapokban az emberek több időt töltenek zárt terekben, közel egymáshoz, ami megkönnyíti a vírusok terjedését. Ilyenkor gyakrabban kerülnek a légutakba fertőző részecskék köhögéssel, tüsszentéssel vagy akár beszéd közben.
A megelőzés egyik legegyszerűbb, mégis legfontosabb eszköze a rendszeres kézmosás. A kezünk naponta számtalan felülettel érintkezik, amelyek vírusokat hordozhatnak. A szappanos kézmosás mechanikusan eltávolítja és elpusztítja ezeket a kórokozókat, a kézfertőtlenítő alkoholos oldata szintén hatékonyan csökkenti a fertőzés esélyét. Ez nemcsak akkor fontos, amikor már betegek vagyunk, hanem akkor is, amikor még egészségesek, hiszen így előzhetjük meg a fertőzést.
Ez már nem csak nátha
Sokan azt gondolják, hogy ha a náthás tünetek egy hétnél tovább tartanak, akkor biztosan nem egyszerű megfázásról van szó.
A valóságban a megfázás tünetei akár két hétig is fennállhatnak, különösen köhögés vagy orrfolyás formájában. A betegség időtartama önmagában nem alkalmas arra, hogy megkülönböztessük a megfázást az influenzától. Mindkettő vírusos fertőzés, és az immunrendszer reakciója egyénenként eltérő lehet.
A megfázás és az influenza elkülönítése még orvosi szempontból sem mindig egyszerű. A tünetek nagymértékben átfednek, ide tartozik a torokfájás, a köhögés, az orrfolyás, a fáradtság, az izomfájdalom és az enyhe láz. Az influenza általában hirtelen kezdődik és erőteljesebb panaszokat okoz, de biztos diagnózist csak laboratóriumi vizsgálattal, például víruskimutató teszttel lehet felállítani.
Vírus, nem baktérium
Gyakori tévhit, hogy az antibiotikumok gyors megoldást jelentenek megfázás vagy influenza esetén.
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek a baktériumok ellen hatnak, vagyis a bakteriális fertőzések kezelésére szolgálnak. A megfázást és az influenzát azonban vírusok okozzák, így az antibiotikumok ezekben az esetekben hatástalanok. Csak akkor lehet rájuk szükség, ha egy vírusos fertőzés szövődményeként bakteriális fertőzés alakul ki.
Az influenza elleni védőoltással kapcsolatban is sok félreértés él. Sokan úgy gondolják, hogy csak az időseknek vagy krónikus betegeknek van rá szükségük. A valóságban az influenza elleni oltás minden
hat hónaposnál idősebb ember számára ajánlott évente.
Az oltás nemcsak az egyént védi a súlyos lefolyástól, hanem csökkenti a vírus terjedését is, így a környezetünkben élő, veszélyeztetett személyeket is óvja.
A megfázás és az influenza megelőzése nagyrészt egyszerű, mindennapi szokásokon múlik. Ha mégis megbetegszünk, a folyadékbevitel, a pihenés, az ágynyugalom és a kímélő étrend segíthet a legtöbbet abban, hogy az immunrendzser megfelelő hatékonysággal kezelje a fertőzést.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, milyen lehet az élet krónikus betegséggel.
