Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy nagyszabású vizsgálat szerint akkor is idokolt lehet a vérnyomáscsökkentő kezelés, ha kizárólag a diasztolés, vagyis az alsó érték magas. Az eredmények újragondolásra késztethetik a jelenlegi klinikai irányelveket.
A kutatók 51 randomizált, kontrollos klinikai vizsgálat adatait elemezték, összesen 358 325 résztvevő bevonásával. Közülük 15 845 embernél állt fenn diasztolés hipertónia, amelyet 130 Hgmm alatti szisztolés és legalább 80 Hgmm-es diasztolás vérnyomásként határoztak meg – írja a kutatást összefoglaló bejegyzésében az Egészségügyi szakirodalmi tallózó.
A résztvevők állapotát átlagosan 4,2 évig követték.
Nem mindegy, milyen az alsó érték
Az elemzés során az is kiderült, hogy a szisztolés vérnyomás – azaz a vérnyomásméréskor kapott felső érték – 5 Hgmm-es csökkentése mind az izolált diasztolés hipertóniában szenvedőknél – vagyis azoknál, akiknek csak az alsó vérnyomásértéke magas, a felső érték viszont normális tartományban marad –, mind pedig a más típusú magas vérnyomásban érintetteknél hasonló mértékben,
körülbelül 10 százalékkal mérsékelte a súlyos szív- és érrendszeri események kockázatát.
Az előny minden vizsgált diasztolés vérnyomástartományban megmutatkozott, még azoknál is, akiknek a kiindulási szisztolés értéke 130 Hgmm alatt volt.
Meglepő eredmények
A vizsgálat során összesen 43 506 súlyos kardiovaszkuláris, valamilyen szív- és érrendszer érintő eseményt regisztráltak, ezek közül 1716 fordult elő izolált diasztolés hipertóniában szenvedő betegeknél. A kockázatcsökkenés mértékét
nem befolyásolta az életkor, a korábbi szív- és érrendszeri betegség, a korábbi vérnyomáscsökkentő gyógyszerhasználat vagy a mérési módszer.
Az eredmények akkor is változatlanok maradtak, amikor az izolált diasztolés hipertóniát egy másik, szigorúbb definíció alapján értelmezték.
Nekik is segíthet a vérnyomáscsökkentő terápia
A szerzők szerint mindez arra utal, hogy az izolált diasztolés hipertóniát nem szabad kevésbé jelentős állapotként kezelni. A tanulmány elsőként szolgáltat erős bizonyítékot arra, hogy ezeknél a betegeknél is érdemi előnyt jelenthet a vérnyomáscsökkentő terápia. A szakértők úgy vélik, a jövőben a kezelési döntéseknek kevésbé kellene mereven ragaszkodniuk a definíciókhoz, és inkább a teljes kardiovaszkuláris kockázat csökkentésére kellene összpontosítaniuk.
