Több száz magyar életet követelt a csendes gyilkos, ennyien haltak meg miatta nyáron

Olvasási idő kb. 2 perc

A hőség miatt több száz magyar vesztette életét idén nyáron, a halálesetek túlnyomó többségében a klímaváltozás volt felelős egy új kutatás szerint.

A hőség miatt bekövetkezett halálesetek kétharmadáért az ember által okozott éghajlatváltozás volt felelős Európában az idei nyáron – derült ki egy új, 854 városra kiterjedő elemzésből, amelyről a The Guardian írt. 

A klímaváltozás miatt drámaian nő a halálesetek száma

Az Imperial College London egyetem tudósai a június és augusztus közötti, hőhullámok miatt történt 24 400 halálesetből 16 500-at az üvegházhatású gázok következményeinek tulajdonítottak. A szakemberek szerint az éghajlatváltozás átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelte a városok hőmérsékletét, ami jelentősen megnövelte a kánikula miatti korai halálesetek számát.

Több száz magyar halt meg a klímaváltozás okozta hőség miatt idén nyáron
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Az epidemiológusok és klímatudósok a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggések alapján számolták ki a forróság miatti többlethalálozást, majd ezt összehasonlították egy hipotetikus, éghajlatváltozás nélküli világgal. 

Idézőjel ikon

Megállapították, hogy az európai halálesetek körülbelül 68 százaléka a klímaváltozás miatti „többlethőséggel” magyarázható.

A forróság hatása leginkább az idősek körében volt végzetes: a halálesetek 85 százaléka a 65 év feletti, 41 százaléka pedig 85 év feletti korosztályban történt.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó adatokat is tartalmaz, 19 hazai várost vizsgáltak a tudósok, ami több mint 2,8 millió magyar lakos otthona.

  • Számításaik szerint a nyári hónapokban 362 magyar vesztette életét a hőség következtében. A halálesetek csaknem háromnegyede (73 százalék) a klímaváltozás számlájára írható, ami 266 emberéletet jelent. 
  • A tanulmány alapján Budapesten 142 magyar hunyt el a forró időjárás miatt idén nyáron, közülük 111-en (79 százalék) a klímaváltozással összefüggésben haltak meg. 

„Ha az elmúlt évtizedekben nem égettünk volna fosszilis tüzelőanyagokat, a becslések szerint a 24 400 ember többsége nem halt volna meg Európában ezen a nyáron” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London klímatudósa és a jelentés társszerzője.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.