Ebbe a 3 betegségbe 100 éve még belehaltál volna

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vannak olyan betegségek, amelyekről alig hisszük el, régen mennyire brutális következményeik voltak – hiszen ma már gyógyíthatóak.

Ha ma elkap egy (bacilus okozta) tüdőgyulladás, beadnak pár antibiotikumot, és két hét múlva ott állsz a konyhában, hogy most akkor zabkása vagy tükörtojás legyen. De ha ugyanez a 19. században történik, könnyen lehet, hogy ugyanazon tizennégy napon belül már a temetésedet készítik elő. Három betegséget mutatunk be, amelyek régen végzetesek voltak, azóta azonban már nem számítanak olyan nagy problémának. Mindezt pedig nem a citromos víznek vagy a gyömbérteának köszönhetjük, hanem annak, hogy feltalálták az antibiotikumot.

1. Szifilisz – a lassú, de biztos halál

A szifilisz (vagy vérbaj) a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott, szexuális úton terjedő betegség, amely az 1800-as, 1900-as években valódi népbetegségnek számított – különösen a háborúk idején. A korai tünetek fájdalmatlan fekélyek, ám ha a kórkép kezeletlen marad, a baktérium évek alatt tönkreteszi az idegrendszert, a szívet, és akár vaksághoz, őrülethez, majd halálhoz vezethet.

Kik haltak bele? Több történelmi személyiségről is feltételezik, hogy szifiliszben hunytak el, vagy ez a betegség okozta súlyos agyi tüneteiket – például Friedrich Nietzsche vagy Al Capone is a betegség utolsó stádiumával küzdött. Ady Endre a szifilisz szövődményei miatt hunyt el.

Mikor lett kezelhető? 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint, de a szifilisz hatékony antibiotikumos kezelését csak az 1940-es években kezdték alkalmazni. Az áttörést a második világháború hozta: a katonák tömeges fertőződése miatt gyorsították fel a gyógyszer tömeggyártását.

És ma? Egyetlen adag intramuszkuláris penicillin megállítja a korai szifiliszt. Ha későbbi stádiumban kapja el valaki, több adag kell, de még akkor is jó eséllyel gyógyítható.

Idézőjel ikon

A baj csak az, hogy mivel „nincs mitől félni”, egyre többen elfelejtik az óvszert – így a szifilisz újra terjed.

Az antibiotikumok megjelenésével sok fertőző betegségből gyógyul meg a ma embere, amelyekben őseink elhunytak volna
Fotó: Tom Merton / Getty Images Hungary

 2. Tüdőgyulladás – a csendes gyilkos

A tüdőgyulladás nem hangzik túl félelmetesen, de a 20. század elején még a halálozási statisztikák élén állt. Leggyakrabban baktérium okozza (például a Streptococcus pneumoniae), és ha a fertőzés nem áll meg, a tüdőhólyagocskák megtelnek folyadékkal, a beteg pedig megfullad.

Kik haltak bele? Sir Winston Churchill lánya, Marigold tüdőgyulladásban halt meg 2 éves korában. De a legtöbb áldozat nem híres ember volt – hanem kisgyerekek és idős emberek milliói, akiket nem tudtak megmenteni.

Mikor lett kezelhető? Bár a penicillint 1928-ban fedezték fel, csak az 1940-es évektől vált elérhetővé széles körben. A tüdőgyulladásra adott válaszidő kritikus: a penicillin megjelenése előtt az orvosok inkább tehetetlenül nézték, ahogy a beteg állapota romlik.

És ma? Egy sima antibiotikum-kúra (jellemzően amoxicillin vagy makrolid) jó esetben 5–10 nap alatt rendezni tudja a bakteriális tüdőgyulladást. Emellett ma már van védőoltás a leggyakoribb kórokozók ellen (pl. pneumococcus), amit főleg kisgyerekek és idősek kapnak meg.

3. Sebfertőzések – mikor egy karcolás is végzetes lehetett

Egy nyílt sebre ma csak egy kis jódot és sebtapaszt teszünk, de a penicillin kora előtt a legkisebb sérülés is halálos lehetett. A fertőzés a véráramba jutva szepszist okozhatott, ami akkoriban gyakorlatilag az élet végét jelentette.

Kik haltak bele? Az első világháborúban a katonák jelentős része nem a lövésekbe halt bele, hanem a sérülések elfertőződése miatt. A műtétek is életveszélyesek voltak: ha nem steril környezetben zajlottak, a fertőzés szinte garantált volt.

Mikor lett kezelhető? 1942-ben először sikeresen alkalmazták a penicillint egy súlyos fertőzés kezelésére – ezzel elindult ezen a területen is az antibiotikumos korszak. 

És ma? A legtöbb seb kisebb fertőzése helyileg kezelhető, de ha súlyosabb, akkor szájon át vagy intravénásan adott antibiotikumra lehet szükség. A legtöbb fertőzés megelőzhető, és ha mégis kialakul, jól gyógyítható – ha időben orvoshoz fordulunk.

Egy injekció – egy élet

Amikor egy-egy antibiotikumos dobozt felhasználatlanul kidobunk, mert lejárt, könnyű elfelejteni, milyen kincs van a kezünkben. Ezek a gyógyszerek nem csak megkönnyítik az életünket – szó szerint életet mentenek.

Idézőjel ikon

Sajnos azonban túl gyakran és indokolatlanul is használjuk őket, és így egyre több baktérium válik ellenállóvá.

Az antibiotikum-rezisztencia már most is súlyos probléma, és ha nem figyelünk, újra olyan korban találhatjuk magunkat, ahol egy karcolás is végzetes lehet.

Ha kíváncsi vagy, milyen hátborzongató módon javították az egészségügyi ellátást a kínai kulturális forradalom idején, ezt a cikket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!