A multitasking sokszor tűnik jó ötletnek, hogy gyorsabban haladjunk, de valójában inkább lassítja a hatékonyságot, és az agyad egészségének sem tesz jót.
Néha időt próbálunk megspórolni azzal, hogy egyszerre több feladatot igyekszünk megoldani. A mai modern, felgyorsult digitális társadalomban gyakran kapjunk magunkat azon, hogy számos munka között ugrálunk, például válaszolunk e-mailekre, böngészünk a közösségi médiában, és a szakmai feladatokon dolgozunk, mindezt ugyanabban az időintervallumban. Míg a digitális többfeladatos munka hatékonynak tűnik, komoly aggodalomra ad okot az agy egészségére nézve. Egy amerikai felmérés szerint a felnőttek nagyjából 40 százaléka rutinszerűen több feladatot végez digitális eszközökkel, ami jelentősen növeli a stresszt, és csökkenti a termelékenységet.
Károsíthatja az agyad a multitasking
Ha megszoktad, hogy e-maileket írsz, miközben virtuális megbeszéléseken veszel részt, vagy egy mechanikus munkát végzel, miközben egy podcastet hallgatsz, itt az ideje, hogy átgondold a munkamódszereidet. Ugyanis az agy egyes részei, amelyek adott tevékenységek végzésére szakosodtak, egyszerre csak egy feladatot képesek végrehajtani, még ha a feladatok közötti váltás csak egy másodperc töredékét is veszi igénybe.
A multitaskingolás közben az agy gyorsan vált a különböző feladatok között. Bár technikailag egyszerre csak egy dolgot csinálunk, könnyen vissza tudunk kapcsolódni a feladatokhoz, minimális időveszteséggel, ami azt az érzést kelti, mintha egyszerre több dolgot csinálnának. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az egyik feladat gondolkodás nélkül elvégezhető, például ruhát hajtogatni vagy mosogatógépet kipakolni telefonálás közben.
Szakértők szerint az agy nem alkalmas a multitaskingra. A folyamatos váltás miatt keményebben dolgozik, mintha egyszerre csak egy dologra összpontosítana. Vagyis sokszor a multitasking valójában kevésbé hatékony, mintha egyszerre csak egy feladatra koncentrálnánk huzamosabb ideig. Még a váltások miatti rövid mentális blokkok is képesek akár 40 százalékkal csökkenteni a termelékenységet.
Lassít a több feladat
A multitasking ahhoz vezet, amit a pszichológusok „feladatváltási költségeknek” neveznek – ezek a negatív hatások abból adódnak, hogy egyik feladatról a másikra ugrálunk. A feladatváltási költségek – például a lassabb munkatempó – azért jelentkeznek, mert a folyamatos váltás megnöveli az agyra nehezedő mentális terhelést.
A figyelmünk átváltása megakadályozza azt is, hogy automatikus viselkedéseinkre támaszkodjunk, amelyek segítenek gyorsabban elvégezni a feladatokat. Ha egyetlen, már ismerős feladatra összpontosítunk, „robotpilóta üzemmódban” dolgozhatunk, ami felszabadítja a mentális erőforrásokat. Az oda-vissza váltás megkerüli ezt a folyamatot, így általában lassabban végezzük el a munkát.
Vannak más egészségügyi hatásai is a multitaskingnak?
A multitasking átmenetileg növeli a stressz-szintet, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot. Emellett összefüggésbe hozható a depresszió és a szorongás tüneteivel is. Bár ezek a hatások lehetnek átmenetiek, a tartósan magas vérnyomás és stressz maradandó hatással lehet az agyra, mivel növeli a kognitív károsodás kockázatát.
Mit tegyünk multitasking helyett?
Az agy kedvelt munkamódszere, hogy egyszerre egy feladatot végezzen, így minden figyelmet az adott tevékenységre fordít, ahelyett hogy megosztaná különböző területek között. Ha olyan helyzetben vagy, hogy szünetet kell tartanod egy feladat befejezése előtt, írj magadnak egy rövid jegyzetet, ami segít emlékezni, hol tartottál, és újra elindulni, amikor visszatérsz.
Emellett hasznos lehet rövid, de érdemi szüneteket beiktatni a munkanapba. Bár ez ellentmondásosnak tűnhet a termelékenységgel, valójában nem az! Fontos emlékezni, hogy az agy a háttérben akkor is dolgozik, amikor eltávolodsz egy projekttől, így a rövid szünetek, amelyek tisztítják az elmédet, és felfrissítenek, valójában nagyon pozitív hatásúak lehetnek.
Az agy támogatása érdekében fontos a jó alvás, próbálj meg egy-egy alkalommal nem túl sokáig dolgozni, hogy elkerüld a fokozatos kiégést. Lényeges még a tápanyagokban gazdag étrend és a megfelelő hidratáltság. Az agy nem tud optimálisan működni, ha nem kap megfelelő „üzemanyagot”.
Bár a fejfájásnak sokszor nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, érdemes odafigyelni a jelekre. Az alábbi cikkünkből megtudhatod, mikor jelezhet a fájdalom agydaganatot.
