Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A demenciának minden életkorban komoly hatásai vannak, ám a fiatalon kezdődő állapotváltozás különösen átírhatja a mindennapokat, befolyásolja az addig mozgalmas életet, beleértve a munkavégzést és a gyermeknevelést is. Sokan azt feltételezik, hogy a demencia okai genetikai eredetűek, holott sokszor megmagyarázhatatlan, hogy valójában kinél mi váltja ki az egészségügyi változást.
Az okok feltárása érdekében nemrég egy kutatócsoport arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, léteznek-e a genetikán túl olyan más kockázati tényezők, amelyek befolyásolhatják a kognitív és fizikai képességek hanyatlását.
Hamarosan a demencia lesz a vezető halálok
A téma fontossága, vagyis az, hogy mit lehet tenni a betegség ellen, különösen fontos annak ismeretében, hogy a felmérések szerint a következő néhány évtizedben robbanásszerűen megnő majd a demenciában szenvedők száma. Ez nem csupán a betegekre, hanem családtagjaikra és az egészségügyi ellátórendszerre is óriási terhet fog róni, miután a becslések szerint 2050-re Magyarországon is a halálozási lista első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek csaknem fele megelőzhető lenne.
A demenciával kapcsolatban eddig folytatott legtöbb kutatás kockázati tényezőként a nemzedékeken át öröklődő genetikát vizsgálta, azonban legutóbb kiderül, hogy vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyek szintén összefüggésbe hozhatók a korai szellemi és fizikai aktivitást befolyásoló változással.
Ezek a demencia kialakulásának legfőbb okai
A közzétett eredmények alapján most először derül fény arra, hogy tudatos életmóddal már fiatal korban képesek vagyunk arra, hogy megelőzzük a demenciát. Mindezt a kutatók arra a vizsgálatra alapozzák, melyet több mint 350 ezer 65 év alatti ember egészségügyi adatait elemezve készítettek el.
A kutatócsoport munkájából kiderül, hogy a rizikófaktorok között szerepel
- az alacsony társadalmi státusz,
- az alacsony gazdasági státusz,
- az iskolázottság,
- a halláskárosodás,
- a stroke,
- a cukorbetegség,
- a szívbetegség,
- a fizikai gyengeség,
- a mozgásszegény életmód.
A D-vitamin hiánya és a C-reaktív fehérje magas szintje, amit a máj termel a gyulladásra válaszul, szintén nagyobb kockázatot jelentett, csakúgy, mint azok a génváltozatok, melyeket az orvostudomány már korábban összefüggésbe hozott az Alzheimer-kórral. Ez utóbbit azonban nem tudjuk befolyásolni.
A mentális egészség megőrzése is fontos
Ez a tanulmány mutatott rá először arra, hogy nemcsak a túlzott, hanem már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növeli a demencia kialakulásának esélyét.
A kutatók a fentieken túl azt is kiderítették, hogy a fizikai tényezők mellett a mentális állapot, egyebek között a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülése is fontos szerepet játszik abban, hogy megelőzzük a demencia kialakulását.
Az orvosok hangsúlyozták: bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a demenciát minden esetben a fenti tényezők okozzák, mindenesetre segíthetnek abban, hogy alaposabb ismereteink legyenek a megelőzést, az állapotváltozást és a kezelést illetően. Az azonban bebizonyosodott, és immár tudományosan is alátámasztott tény, hogy a demencia kockázata egészségesebb életmóddal csökkenthető.
Az orvosok pontosították, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják, hogy a demencia diagnosztizálása után milyen hosszú élettartamra számíthatnak a betegek.
