Számos betegség rizikója megnő, ha magányosan élsz
A tartós magány nem pusztán lelki kérdés, hanem komplex biológiai folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek hosszú távon betegséghez is vezethetnek.
A tartós magány nem pusztán lelki kérdés, hanem komplex biológiai folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek hosszú távon betegséghez is vezethetnek.
A demenciának minden életkorban komoly hatásai vannak, ám a fiatalon kezdődő állapotváltozás különösen átírhatja a mindennapokat, befolyásolja az addig mozgalmas életet, beleértve a munkavégzést és a gyermeknevelést is. Sokan azt feltételezik, hogy a demencia okai genetikai eredetűek, holott sokszor megmagyarázhatatlan, hogy valójában kinél mi váltja ki az egészségügyi változást.
Évente mintegy 800 ezren vetnek önkezűleg véget az életüknek, minden 40. másodpercre jut egy befejezett öngyilkosság a világon. A téma rendkívül fontos, ennek megfelelően jól kutatott terület. Rengeteg mindent tudunk róla: például azt, hogy mely országokban fordul elő a leggyakrabban (Guyanában, Grönlandon, Kazahsztánban, Litvániában, Oroszországban) és hogy mikor a legvalószínűbb a bekövetkezése (délután, hétfőn, hó elején, tavasszal és nyáron). A számos ismert rizikótényező mellett most egy olyan faktort kezdtek el vizsgálni dél-koreai tudósok, amelyet elsőre nem valószínű, hogy az öngyilkossági gondolatok megemelkedéséhez kötnénk: a kézszorítás erősségét.
Március végén jelent meg az egyik első olyan kutatás, amely a 2019 decemberében kirobbant koronavírus-járvány pszichés hatásait vizsgálta. A kínai Wenjun Cao és kollégái a Hupej tartományban működő Changzhi-i Orvosi Egyetem több mint 7000 hallgatójával vettek fel kérdőíveket. Mennyire volt jellemző a diákokra a szorongás, és milyen tényezők függtek össze a lelki jóllét magasabb szintjével?
A 2-es típusú cukorbetegség – mely a statisztikák szerint hazánkban legalább egymillió embert érint – kialakulását és fejlődését számos tényező befolyásolja. Egyesek hajlamosabbak a diabéteszre, mint mások, többségében azonban a káros szokások – egészségtelen táplálkozás, túlsúly, mozgáshiány – okozzák a betegséget. A diabétesz komoly szövődményekkel jár, súlyos esetben akár szívrohamot vagy szívelégtelenséget is okozhat. Egy friss kutatás szerint azonban az életmódváltás jócskán csökkentheti a veszélyt.