Ha ennyi édességet eszel, még javíthat is az egészségeden

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy új kutatás szerint nem minden édesség rossz az egészségünknek. Néhány kifejezetten hasznos is lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát tekintve.

Egy tanulmány szerint nem kell teljesen felhagyni az édes ételekkel, ha egészségesek akarunk maradni. A péksütemények, a csokoládé és az édességek fogyasztása csökkentheti bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Nem féltetlenül rossz az édesség az egészségednek

Az olyan finomságok, mint a péksütemények, csokoládék és édességek napi kétszeri fogyasztása 25 százalékkal alacsonyabb szélütés- és 22 százalékkal kisebb szívroham-kockázattal járt együtt a tanulmány szerint. Az eredmények szerint ha lekvárt eszel, akár 11 százalékkal csökkentheted a szívelégtelenség esélyét.

Nem minden édesség rossz az egészségnek
Fotó: grki / Getty Images Hungary

A svédországi Lund Egyetem kutatócsoportja a különféle élelmiszerekből és italokból származó hozzáadott cukorbevitel és hét szív- és érrendszeri betegség kockázata közötti összefüggést vizsgálta, köztük az ischaemiás stroke-ot, a vérzéses stroke-ot, a szívinfarktust, a szívelégtelenséget, az aorta szűkületet, a pitvarfibrillációt és a hasi aorta aneurizmát.

69 705 svéd – 45 és 83 év közötti – résztvevő táplálkozási szokásait figyelték meg kérdőívek segítségével, majd 22 éven keresztül követték nyomon szív- és érrendszeri egészségi állapotukat. Ezekben a felmérésekben feljegyezték, hogy milyen gyakran ittak cukros italokat (beleértve az üdítőket és gyümölcsleveket), ettek édesített finomságokat (például péksüteményeket, fagylaltot és csokit), valamint feltéteket (például mézet és lekvárokat).

Az eredmények azt mutatták, hogy az összesített cukorfogyasztás növeli az iszkémiás szélütés és a hasi aorta aneurizma kockázatát. Azonban a betegségek előfordulása jelentősen eltér attól függően, hogy a cukor az étrend mely részéből származott.

Például az italokból származó cukor összefüggött az iszkémiás szélütés, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció és a hasi aorta aneurizma kockázatának növekedésével. Viszont a péksüteményekből, csokoládékból, tortákból származó cukor csökkentette a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A méz, a narancslekvár és a dzsem szintén csökkentették a szívelégtelenség és az aorta szűkület esélyét.

Hogyan fogyasszunk cukrot?

A tudósok egyelőre nem tudják megmagyarázni, miért lehet előnyös a szív- és érrendszer számára az édességek fogyasztása.

Lehetséges magyarázat az, hogy a folyékony kalóriák kisebb jóllakottságot eredményeznek.

Napi kettő édességet egészséges fogyasztani
Fotó: David Espejo / Getty Images Hungary

Tehát a kutatás szerint nem minden cukor egyformán káros az egészségünkre. Míg a cukros italok jelentős kockázatot jelentenek a szív- és érrendszerre, az édes finomságok, például péksütemények, csokoládé és fagylalt mérsékelt fogyasztása nemcsak kevésbé káros, de bizonyos szívbetegségek ellen védő hatást fejthet ki.

Ez a tanulmány arra jó példa, hogy fontos nem csak csökkenteni a cukorbevitelünket, hanem arra is ügyelni, hogy milyen körülmények között fogyasztjuk.

Az adatok szerint azok, akik hetente több mint 14 adag édességet fogyasztanak, 25 százalékkal kisebb eséllyel szenvedtek iszkémiás szélütést, 24 százalékkal alacsonyabb kockázattal vérzéses szélütést, 22 százalékkal kevesebb eséllyel szívrohamot, 30 százalékkal szívelégtelenséget. 27 százalékkal alacsonyabb a kockázata náluk az aorta szűkületnek, 17 százalékkal pitvarfibrillációnak és feleakkora az esélye a hasi aorta aneurizmának.

Ezzel szemben azok, akik hetente nyolc vagy több adag cukrozott italt fogyasztottak, 19 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedtek iszkémiás szélütést, 18 százalékkal szívelégtelenséget és 11 százalékkal pitvarfibrillációt.

Vannak szokások, amelyek azonban nem tesznek jót a szívednek, erről írtunk részletesebbenebben a cikkünkben.

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.