Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már a neve is ismeretlenül cseng a fülünknek, pedig ez a szervünk egészen kamaszkorunkig aktív. A felnőttkorra összezsugorodó csecsemőmirigy a legfrissebb kutatások szerint a rák ellen védi szervezetünket. Az eredmények megdöbbentették a kutatókat. Korábban ugyanis sok esetben eltávolították ezt a szervet.
A szegycsont mögött elhelyezkedő thymus, azaz a csecsemőmirigy megléte hatékonyan csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát. Sokáig az orvosok is azt hitték, felnőttként felesleges, ám kiderült, annak ellenére, hogy az idő előrehaladtával összezsugorodik, mintha már nem lenne rá szükségünk, mégis igencsak fontos a megléte.
A T-limfociták neve biztosan ismerősen cseng biológiai tanulmányainkból. Ezek a fehérvérsejtek az immunválasz szempontjából fontos anyagok, melyek képesek az idegen anyagokat és a akár a rákos sejteket is megtámadni. Fontos szerepük van az immunrendszer kialakulásában. A timuszhormonok mellett ezek termelődnek a csecsemőmirigyben, mely a szegycsont mögötti területen található, s gyermekkorra éri el a testünkhöz képest legnagyobb méretét.
Szükségtelen szervnek hitték
A görög nevén életerőt jelentő nyirokszervünk a pubertáskorra éri el kapacitása csúcsát, majd állománya elzsírosodik, s kötőszövetté válik. Sokáig ezért is hitték olyan alkotóelemünknek, mely – akár a vakbél vagy a mandula – felesleges egy felnőtt számára. Hiszen látszólag beteljesítette az első tizen-egynéhány évben minden funkcióját. Azt hitték, elsorvad, ám az Arthur Research Corporation kutatói perui és indiai elhunyt felnőtteket vizsgálva kiderítették, hogy ez nem így van, illetve nem olyan mértékben, mint azt korábban hitték. A csecsemőmirigy az egyetlen az immunszervek közül, amelynek közvetlen agyi kapcsolata van.
Állapotát ronthatja az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód is. A koronavírus-járvány idején arra is fény derült, hogy működési zavarai a gyermekekre rosszabbul hatnak.
Megfelelő mennyiségű mozgással, rendszeres vas-, cink- és szelén-, valamint A-, B-, D-, E-vitamin-fogyasztással azonban felturbózhatjuk a csecsemőmirigyünk működését – s erre a legfrissebb kutatások szerint még szükségünk is lehet életünk második felében, ugyanis megdőlt az a vélekedés, mely szerint a kamaszkort követően nincs erre a szervre szükség.
Egy bostoni kutatócsoport az állami egészségügyi rendszer adatait felhasználva készített összehasonlító vizsgálatot olyan emberek között, akiknek eltávolították a csecsemőmirigyét, és nemben, etnikai hovatartozásban és életkorban hozzájuk hasonló, de csecsemőmiriggyel élő embertársaikkal. Ennek köszönhetően derült fény arra a megdöbbentő tényre, miszerint a csecsemőmirigy – amit korábban haszontalannak hittek – megléte komoly különbséget jelent a rákos betegségek túlélését tekintve. A műtétet követően
kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg vagy lettek daganatosak öt éven belül azok, akik csecsemőmirigy nélkül kényszerültek élni. A rákos megbetegedések lefolyása az ő esetükben gyorsabb és agresszívabb volt azokkal szemben, akiknél ez a szerv felnőttkorban is megmaradt.
Azt ugyan még nem tudják, miként fejti ki rákellenes hatását a mirigy felnőttkorban, viszont hiánya biztosan negatív hatással van az emberi immunrendszerre.
„Ezek az eredmények új megvilágításba helyezik a csecsemőmirigy szerepét, amely felnőttkorban is termeli a T-sejteket, és biztosítja az immunrendszer zavartalan működését” – összegezték a kutatók.
