Olcsó, sok van belőle, egészséges is – a magyarok mégsem eszik

Olvasási idő kb. 3 perc

Az energia- és fehérjetartalma miatt is az egyik legértékesebb húsféle a hazai állattartás egyik világszínvonalú terméke. A fehérjedús finomság sütve-főve kedvenc eledele a nyugat-európaiaknak, nem véletlenül. Olcsó, könnyen emészthető B-vitamin-forrás. Vajon mi miért nem esszük?

A rendszerváltás hajnalán igazi piaci rést találtak a hazai gazdák a szovjet piac megszűnésével. Szinte minden falusi háztartás berendezkedett a nyúltartásra, ugyanis akkoriban indult világhódító útjára az addig lenézett húsféle. A szapora, könnyen feldolgozható állatok húsa azonban annak ellenére sem terjedt el hazánkban, hogy tényleg minden faluban legalább egy állattartó ebből élt.

Ha a világ egészét tekintjük, az éves nyúlhúsfogyasztás egy főre jutó adagja megközelíti a tízkilónyit, a magyarok messze lemaradva kullognak a sor végén. Itthon szinte senki nem eszi annak ellenére, hogy exportban az éllovasok között vagyunk. 

A nyúlhús csökkenti a koleszterinszintet és tele van fehérjével
Fotó: DarioEgidi / Getty Images Hungary

A világnak termeljük, nem magunknak?

Szinte mindenütt felismerték már a hosszú fülű, bolyhos jószágok húsában rejlő előnyöket. A könnyen emészthető, nem allergizáló húsféle extrém gazdag fehérjetartalmának köszönhetően laktató finomságok alapanyaga. 

Számtalan vizsgálat foglalkozott már élettani előnyeivel, s mind kifejezetten ajánlja a rendszeres  de nem kizárólagos – nyúlfogyasztást. Ez a kitétel ennek az állatnak a húsával kapcsolatban kiemelten fontos, ezért rögtön az elején leszögezzük: a fehérjetartalma olyannyira magas – súlyának közel 20 százalékát is kiteszi –, s zsírtartalma annyira alacsony, hogy egyszerűen muszáj mellé mást is ennünk alkalmanként az emésztőrendszerünk védelme érdekében. Ha csak a szinte zsírmentes nyulakat ebédelnénk, könnyen fehérjemérgezés lenne a vége. 

Ez a magyarokat azonban biztosan nem fenyegeti, az ország jelentős része ugyanis szinte soha nem fogyaszt belőle egy falatot sem, pedig nem ártana. A változatos étkezésbe beleillesztve ugyanis képes lenne fehérjeraktárainkat felturbózni, diétánkat kiegészíteni, illetve feltölthetné a B-vitamin-raktárainkat is. 

A nyúl húsa nem allergizál, minden diétában megállja a helyét
Fotó: Maryna Iaroshenko / Getty Images Hungary

Más, mint a többi négylábú

Ha összevetjük a Magyarországon elterjedt alapanyagokkal, megállapíthatjuk, hogy mind a sertés-, mind a marha-, de a birkahúsnál is kisebb az energiatartalma, de mindnél több benne a protein. Emiatt a szív- és érrendszeri panaszokkal élők számára kifejezetten előnyös lenne alkalomadtán lecserélni a vasárnapi ebédnek valót. Nem allergizál, így azok az ételérzékenyek is biztonsággal fogyaszthatják, akiknél például a szárnyasok tiltólistán vannak. De nem csak emiatt kiváló pótléka például a csirkének vagy a pulykának. Esszenciális aminosav-tartalma 30 százalékkal magasabb az említett szárnyasokénál, vastartalma a vörös húsokéval vetekszik, és egyéb vitaminokat is találunk benne. 

A 30 éves Nyúl Terméktanácsnak nincs könnyű dolga, a magyarok igencsak ragaszkodóak, ha a gasztronómiáról van szó, nem igazán nyitottak az újdonságokra.

Statisztikájuk szerint a hazai vágóhidakon levágott nyulak alig 1-2%-a kerül a magyar fogyasztókhoz

A csirkén és a disznón túl

A nyúlhús magas B3- és B12-vitamin-, foszfor-, kálium- és szeléntartalmával hozzájárul a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő egyensúlyához. Alacsony nátriumtartalmának köszönhetően többféle diéta kiegészítője lehet, kifejezetten segíthet a szív- és érrendszeri betegséggel élők állapotának fenntartásában. A vasban gazdag falatok gyermekeknek és a kismamáknak is jól jöhetnek. Ómega-3 zsírsav és niacintartalma javítja a koleszterinszintet, szinten tartja a vércukrot, és az agy kognitív funkcióit is támogathatja. 

A nyúl húsának rendszeres fogyasztása ráadásul menekülést jelenthet az ipari húskészítményektől is, támogatja a hazai gazdaságot, és egészséges alternatíva lehet mindennapi étkezésünkben. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?