A májrák tünetei megegyezhetnek egyéb kóros állapotok során tapasztalható tünetekkel is, éppen ezért jó, ha tisztában vagyunk vele, mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni a fájdalom esetén.
Magyarországon évente 600-900 új májrákos megbetegedéssel számolnak az orvosok. A betegek száma nemcsak hazánkban, hanem Európában is folyamatosan nő. A férfiaknál a májrák általában háromszor gyakoribb, mint a nőknél.
A májráknak több típusa van
Kialakulását tekintve a rosszindulatú májrák lehet elsődleges és másodlagos rák. Az elsődleges daganat a májban kezdődik, és különböző típusai vannak attól függően, hogy a májban, az epevezetéken vagy az erekben kezdődik el a sejtelváltozás.
A másodlagos májrák olyan rák, amely a test egy másik részében kezdődik, és onnan terjed át a májra. A diagnózis felállításának átlagéletkora 69 év.
A betegség súlyossága attól függően változhat, hogy a daganat hol található a májban, illetve mekkora a mérete, mennyire kiterjedt, elsődleges vagy másodlagos típusról van-e szó, illetve hogy a beteg milyen általános egészségi állapotban van.
Ilyen tünetek jelezhetik a májrákot
Ahogyan minden daganatos megbetegedés, úgy a májrák esetében is igaz, hogy igen nagy jelentősége van annak, hogy milyen stádiumban fedezik fel a rákot, ugyanis minél korábban állítják fel a diagnózist, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegség gyógyítható. Éppen ezért jó, ha tudjuk, egy-egy betegség milyen jellemző vagy akár szokatlan tünetekkel járhat.
A meglepő tünetek közé sorolható az ízületi vagy izomfájdalom is. A kutatók felfigyeltek arra, hogy a jobb oldalon jelentkező, tartós vállfájdalom akár májrákra is utalhat.
Emellett számos egyéb jele is van a májráknak. Ilyen a gyengeség és a fáradtság, a hasi fájdalom, a has duzzanata a folyadék felhalmozódása miatt, az étvágytalanság és a rossz közérzet, a szándék nélküli fogyás, a bőr és a szemfehérje besárgulása, a renyhe bélmozgás, valamint a láz.
Ezek lehetnek a májrák okai
A májrák kialakulásának számos oka lehet. Leggyakrabban a hosszan tartó krónikus fertőzést okozó hepatitis B vagy C vírusok okozzák a betegséget. Növeli a májtumor kialakulásának kockázatát a zsírmájbetegség, a májzsugor, a 2-es típusú cukorbetegség, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlsúly, a dohányzás és a bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség.
De a rizikótényezők közé tartoznak olyan genetikai rendellenességek, mint a hemokromatózis, ami a szervezet kóros vasraktározásával járó betegség, illetve egy saját fehérje, az alfa1-antitripszin hiánya.
A betegség több módon is megállapítható
A májrák diagnosztizálására számos módszer szolgál. Ilyen a vérvizsgálat, mellyel ellenőrizhetik a máj működését, és hogy van-e hepatitis B vagy C fertőzése valakinek.
Az ultrahang az elsődleges májrák kiderítésére leggyakrabban használt módszer, mert ez megmutatja a kóros szövetek méretét és elhelyezkedését a májban.
A CT-vizsgálat háromdimenziós képet készít több szervről is, így segíthet kideríteni, hogy a rák elterjedt-e.
Az MRI-vizsgálat részletes keresztmetszeti képeket készít a testről, és megmutathatja a daganat kiterjedését, és azt, hogy az befolyásolja-e a máj körüli fő ereket.
A máj másodlagos rákos megbetegedéseinél gyakrabban használt PET-CT-vizsgálatok háromdimenziós színes képeket készítenek, amelyek megmutatják, hol található a rák a szervezetben.
A biopszia szintén egy lehetséges módszer a sejtelváltozás kiderítésére. Ilyenkor kis mennyiségű szövetet távolítanak el a szervből, amit mikroszkóp alatt megvizsgálnak.
A rák többféle formában és tünettel jelentkezhet, nem mindig jelzi egy, a testünk valamely részén kialakult csomó vagy dudor. Tudd meg, melyek azok a hétköznapi jelek, melyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
