Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kánikulai napok száma a felmelegedés előrehaladtával nő, ez pedig növeli a többlethalálozások számát. A korábbi hőhullámok idején gyűjtött magyar adatokból kitűnik, hogy a nagyvárosokban számíthatunk leginkább a többlethalálozások megugrására a következő évtizedekben.
Hamarosan ismét itt a kánikula, amely akár extrém hőstresszel is járhat, ez pedig a társadalom nagy része számára hoz egészségügyi kockázatot, az arra érzékenyek számára pedig egyenesen életveszélyt jelent a Másfélfok legfrissebb tanulmányának bevezetője szerint.
Az extrém hőstressz – ahogyan a felmelegedés maga is – az ember tevékenysége miatt alakul ki. „Ha nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a század végéig tízszeres növekedésre kell számítanunk.
Az Alföld és Budapest lakói különösen veszélyben vannak.
Szegedre vetítve ez azt jelenti, hogy júliusban gyakorlatilag megszűnik a kellemes időjárás, és a napok harmadán extrém hőstressznek lesz kitéve a város, valamint pár napra az életveszélyes értékek is megjelennek július-augusztusban” – fogalmaznak Pongrácz Rita és Szabó Péter éghajlatkutatók elemzésükben.
Az elmúlt 50 év során a nyarak melegedtek a legnagyobb mértékben hazánkban, ebben pedig a hőstressz jelenti a legnagyobb kihívást, mivel az közvetlenül érinti az emberi szervezetet, már rövid távon tapasztalható és igen szoros kapcsolatot mutat a többlethalálozások megugrásával.
A kutatók egy hőstressz-indikátort vizsgáltak, ebben nemcsak a hőmérséklet, hanem a hőérzetre kiható légköri nedvességtartalom, a testet érő direkt napsugárzás és a szél is szerepet játszanak. Kellemes a hőérzet, ha az index értéke 26 °C alatti, míg 26-32 °C között közepes hőstresszről, 32-38 °C között nagy hőstresszről beszélhetünk. 38 °C fölött beszélhetünk extrém hőstresszről, 46 °C fölött már életveszélyes annak mértéke – és ezt 2007-ben már majdnem sikerült elérni.
A kilencvenes évek óta romlanak a magyar adatok
A kilencvenes évek közepéig csak néhány júliusi és augusztusi nap volt hőstressz-veszélyes, a kétezres évek óta azonban már szeptemberben is előfordulhat ilyen extrém időjárás.
Mostanra szinte minden nyáron kell extrém napokkal számolnunk.
A kutatók szerint az elmúlt 20 év nyarain, azaz május és szeptember között átlagosan 40 °C körüli legmagasabb hőstresszre számíthattunk.
Ha folytatódnak a mostani kibocsátási trendek, a század végére a Délkelet-Alföldön ez az érték elérheti a 45 °C-ot is, azaz több évben is előfordulhat majd egy-egy napon életveszélyes hőstressz. Budapesten és a nagyobb városokban van igazán nagy kockázata a hőstressznek. „Itt az éjszakák sem tudnak lehűlni a városi hősziget hatás következtében, és főleg a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők, az idősebbek és a gyerekek szervezete veszélyeztetett a nyári hőség idején” – fogalmaznak a kutatók, megjegyezve, hogy
az extrém 2012-es évben a hazai hőhullámok 30 százalékos, míg a második legtöbb hőhullámos nappal bíró évben, 2015-ben 17 százalékos többlethalálozást eredményeztek.
Nagyon megugorhat az extrém hőstresszes napok száma
Jelenleg éghajlati átlagban évi 2-3 extrém hőstresszes nap fordul elő az ország ennek a jelenségnek legkitettebb területén – ez a jelenlegi kibocsátási trendeket tartó forgatóköny esetén meg fog tízszereződni. Ha sikerülne az optimista forgatóköny szintjére visszafogni a kibocsátásokat, akkor viszont lényegében nem lesz növekedés.
A kutatók szerint a hőségriadó értelmezését is érdemes újragondolni a jövőben, felkészülve az extrém hőstresszes napok számának megugrására.
