Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Előfordul, hogy tologatod a tiszta ruhákat, esetleg mindig elodázod a nyaralásból hozott, még fel nem vett holmik szekrénybe akasztását, és inkább a padlón halmozod őket, vagy egy széken hagyod összehajtogatlanul napokon át? Mi a helyzet azokkal a ruhákkal, amiket csak egyszer vettél fel, és nem akarod kimosni, de nem is tennéd vissza a szekrénybe, mert úgy gondolod, hogy a közeljövőben újra fel fogod venni?
Ha ez ismerősnek tűnik, akkor lehet, hogy neked is van egy úgynevezett „padlószekrényed”, amely Jeff Rice ADHD-tréner szerint elég gyakori megnyilvánulás az ADHD-s embereknél. De hogy mégis mi állhat ennek hátterében, arról Pongrácz Zsuzsanna pszichológust, ADHD-tanácsadót kérdeztük.
Sziszifuszi munka
„A ruha elpakolása egy abszolút sziszifuszi munka, hiszen unalmas, ismétlődő, végeérhetetlen. Ha el is pakolsz, pár nap múlva ugyanott tartasz. Emellett, ami nincs szem előtt, nincs a figyelem előterében, így megesik, hogy fáradtan az ágy felé tartva realizáljuk csak, hogy a mosott ruhát el kellene tenni” – adja meg a választ Pongrácz Zsuzsanna arra a kérdésre, hogy valóban jellemző lehet-e egy ADHD-sra, hogy a földön, széken vagy itt-ott, kupacokban tartja a ruháit.
Már gyerekkorban is megnyilvánul
Mint ahogyan arról már korábban is írtunk, világszerte egyre több fiatalt és gyereket diagnosztizálnak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, vagyis ADHD-val (attention deficit hyperactivity disorder), amely még mindig a legtöbbször rejtve marad egészen a felnőttkorig. Noha ez az úgynevezett egészséges atipikus idegrendszeri fejlődési modell jelenleg még meglehetősen aluldiagnosztizált,
a becslések szerint a felnőtt népesség körülbelül 1,5-4 százalékát érinti.
„Az ADHD komplex jelenség, gyerekkorban is megnyilvánul és egész életen át fennáll, változó formában” – mondja Pongrácz Zsuzsanna, hozzátéve: felnőttkorban jellemzően többé-kevésbé már kialakultak a működő megküzdési formák.
Ilyen hétköznapi jelek utalhatnak ADHD-ra
A pszichológus szerint figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra hívhatja fel a figyelmet a rossz monotóniatűrés, a türelmetlenség és a kapkodás is. Az is ADHD-t jelezhet, ha valaki könnyen ráun dolgokra, esetleg félbehagy hobbikat, gyakran vált munkahelyet vagy párkapcsolatokat. Az ADHD-ra jellemző az állandó ingerkeresés, és a rövid távú unalom – például boltban, bankban sorban állni – is erős nyugtalanságot gerjeszt.
Gyakori a motoszkálás, tárgyakkal babrálás, körömrágás vagy hajtekergetés.
„Az impulzivitás okozhat meggondolatlan döntéseket, de impulzusvásárlást is, vagy hogy a személy közbevág másoknak, előbb válaszol, mint hogy a másik befejezné a kérdést. Heves, hullámzó érzelmek is előfordulhatnak, könnyen válik lobbanékonnyá, főleg fáradtan, nulláról százra gyorsul azonnal” – teszi hozzá Pongrácz Zsuzsanna.
A feledékenység is figyelmeztethet
A pszichológus szerint ezeken túl egy ADHD-s figyelme könnyen elterelhető, esetében a zavaró zajok, mint például egy falióra kattogása, nem olvadnak a háttérbe.
„Néha nehezen kezd bele feladatokba, akkor is ha ideje és energiája lenne, mintha a teste nem mozdulna a szándékra. Ehhez hasonlóan az első lendület elmúlásával nehezen fejez be feladatokat. Okozhat nehézségeket a részletekre odafigyelés, de éppúgy a fontos és a kevésbé fontos lépések kiválasztása is, ami a részletekben való elveszést eredményezi” – sorolja a szakember.
Egy ADHD-sra gyakran sütik rá a feledékeny jelzőt, nem véletlenül: könnyen eltéveszt ugyanis dátumokat és időpontokat, elhagy hétköznapi tárgyakat, legyen az egy kulcs, telefon vagy éppen bármilyen irat.
Emellett, ahogyan a szakember említi, általánosan jellemző az idői vakság, amely miatt folyamatos késésben van, és nehezére esik akár időre érkezni, időre elkészülni a munkahelyi feladataival vagy éppen a számlák befizetésével. Pongrácz Zsuzsanna szerint mindezt gyakran nagyfokú szorongással kompenzálja, amely azt is jelentheti, hogy ugyan nem késik el, de indulás előtt már egy órával izgul miatta.
Az ADHD és a rendetlenség
Noha arra nincs egyértelmű minta, hogy milyen is egy ADHD-s lakása, arra van magyarázat, hogy mi lehet a kapcsolat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a rendetlenség között. Pongrácz Zsuzsanna szerint az ADHD-ra jellemző rossz szervezési képességek miatt megmászhatatlan hegyként magasodhat a rendrakás: okozhatja a figyelem gyors elterelődése is, a már említett feledékenység, a feladat unalmassága, vagy akár az a bizonyos idői vakság – vagyis a
hiszen most tettünk rendet, hogy lehet hogy az két hete volt?
12 otthoni helyzet, amelyről megismerszik egy ADHD-s
– Emlékszel a boltban, hogy lisztet kell venni, és otthon rájössz, hogy már vettél.
– Romlásnak induló zöldség és egyéb lejárt alapanyagok a hűtő hátuljában.
– Kulcs/telefon/iratok keresése indulás előtt.
– Hova tettem a telefonomat, és miért pont oda?! Ennek variációja a hova tettem azt a fontos dokumentumot, amit elraktam valami logikus, kézenfekvő helyre, hogy megtaláljam, de nem emlékszem, mi volt az.
– A vacsora egy darab sajt és egy alma, mert túl éhes vagyok ahhoz, hogy eldöntsem, mit egyek.
– Emlékeztető-cetlik, amik egy hét alatt láthatatlanok lesznek.
– Kávés/teás bögrék ottfelejtett itallal, illetve bögre a mikróban, amit tegnap felejtettem ott.
– Bedohosodott ruha a mosógépben.
– Hirtelen takarítási roham indulás előtt fél órával vagy hajnali kettőkor, ami szekrények kiselejtezésébe fordul.
– Könyvkupac az asztalon vagy éjjeliszekrényen, ami azért van szem előtt, hogy nekiálljak, de már egy éve.
– Mindenből kettőt venni, mert úgyis elhagyom.
– Mostantól biztosan sikerülni fog időben elmosogatni, levinni a szemetet és felporszívózni (a valóságban továbbra se sikerül, az elhatározás ellenére).
Így tehetjük könnyebbé a feladatokat
Pongrácz Zsuzsanna szerint az ADHD-s gyakran érzi, hogy alapvető dolgokkal nem boldogul, amelyekkel mindenki más igen, és ez jelentős szégyen- és kudarcérzésekkel jár.
„A nyílt, probléma megoldására fókuszáló kommunikáció sokat segít az érzelmi terheken. A feladatlisták, a takarítási rend megbeszélése és jól látható helyre kirakása, a napirendek segíthetnek a feladatok szervezésében, a tárgyak pontosan kijelölt helye megkönnyíti a rend tartását” – magyarázza a pszichológus, hozzátéve: ha valamire kérjük az ADHD-s személyt, érdemes a feladatokat egyesével mondani, kerülve a túlterhelődést vagy összeakadást a memóriában. Az unalom enyhítésére a gamification módszerek segíthetnek, amely során
valamilyen módon, például feladat végi pecsétgyűjtéssel szórakoztatóbbá, játékossá lehet tenni a feladatot.
Monoton manuális feladatokat, mint a mosogatás vagy a ruhák hajtogatása, fel tud dobni egy jó zene, podcast, hangoskönyv vagy egy beszélgetés valakivel. A body doubling módszer, vagyis egy másik ember jelenléte, a közös munkavégzés szintén hatékony segítség lehet” – fűzi hozzá az ADHD-tanácsadó.
„A legfontosabb azt elfogadni, hogy az ADHD-s nem hanyag, lusta vagy nemtörődöm, hanem konkrét fizikai nehézsége van ezekkel, mégha azok láthatatlanok is. A legjobban működő trükkök se varázsolnak belőle olyan embert, akinek ezek a rutin feladatok könnyen mennek, a legtöbb amit elérhetünk, az egy jobb és könnyebb állapot a jó és könnyű helyett” – magyarázza a pszichológus, hozzátéve, a családban egy ADHD-ssal újra lehet tárgyalni a feladatok megosztását, átvállalni tőle a számára extra nehézséget okozó teendőket. Mint mondja, segíthet a dolgok kiszervezése és az automatizálás is, utóbbi jelentheti például az automatikus számlafizetéseket, a heti bevásárlás házhoz rendelését vagy időközönként takarítószolgálat igénybevételét.
Ha szeretnéd megtudni, a kutatók hogyan fejtették meg az ADHD öröklődése mögött rejlő okokat, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket.
