Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Annak ellenére, hogy több egészségügyi előnyt nyújtanak, az aszalt gyümölcsök fogyasztásának megvannak a maga kockázatai.
Az aszalás előnye, hogy az eljárás során szinte minden víz távozik a gyümölcsökből, ami jelentősen megnöveli eltarthatóságukat, tápanyagtartalmukat pedig koncentrált formában megőrzi. Ez azt jelenti, hogy adott mennyiségű aszalt gyümölcs akár 3,5-szor több rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmazhat, mint a friss. Akadnak ugyanakkor kivételek is: a C-vitamin-tartalom például a szárítás hatására számottevően csökkenhet. De nem ez a legnagyobb probléma.
Az aszalt gyümölcsök fogyasztásának előnyei
Az aszalt gyümölcsök általában kiváló rostforrások, és antioxidánsokban – különösen polifenolokban – gazdagok, így fogyasztásuk támogatja az emésztőrendszer egészségét, javíthatja a vérkeringést, illetve az oxidatív stressz hatását tompítva csökkenheti bizonyos krónikus betegségek kockázatát.
Tanulmányok azt is kimutatták, hogy az aszalt gyümölcsök fogyasztói jellemzően alacsonyabb súllyal rendelkeznek és több tápanyaghoz jutnak hozzá.
Mielőtt rátérnénk a potenciális hátrányokra, lássuk, hogy melyek azok az aszalt gyümölcsök, amelyek bizonyítottan jótékony hatásúak.
1. Mazsola
A mazsola rostokat, káliumot és különféle egészséges növényi vegyületeket tartalmaz, miközben az átlagosnál alacsonyabb a glikémiás indexe. Tanulmányok szerint fogyasztása szabályozza a vérnyomást, megakadályozza a vércukorszint hirtelen kiugrásait, csökkenti a gyulladásos markereket és fokozza a teltségérzetet, mindezek által csökkentve a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a szívbetegség kialakulásának esélyét.
2. Aszalt szilva
Az aszalt szilva rostokban, káliumban, béta-karotinban és K-vitaminban gazdag, ráadásul rendkívül laktató. A népi gyógyászatban hashajtó hatása miatt is alkalmazzák.
Kimutatták, hogy fogyasztása javítja a széklet gyakoriságát és konzisztenciáját.
Emellett antioxidáns-tartalma révén szerepet játszhat a szívbetegségek megelőzésében, illetve bórtartalmával a csontritkulás elleni küzdelemben is segíthet.
3. Datolya
A datolyában a rostokon túl kálium, vas és más hasznos növényi vegyületek is találhatók. Az összes aszalt gyümölcs közül ez az egyik leggazdagabb antioxidáns-forrás, így nagyban hozzájárulhat a szervezet oxidatív károsodásának csökkentéséhez. Erre az aszalt gyümölcsre szintén igaz, hogy alacsony a glikémiás indexe, ezért fogyasztása nem okoz jelentős vércukorszint-ingadozást.
A datolyát különösen ajánlják terhes nők számára, mivel kutatások szerint elősegítheti a méhnyak tágulatát, valamint csökkentheti az irányított szülés szükségességének esélyét.
Az aszalt gyümölcsök fogyasztásának hátrányai
Az aszalt gyümölcsök legnagyobb hátránya, hogy nemcsak az értékes tápanyagokat, hanem a cukrot is koncentrált formában tartalmazzák, így rendkívül magas a kalóriatartalmuk. „Mivel az aszalt gyümölcs édes és energiadús, könnyű egyszerre nagy mennyiséget elfogyasztani belőle, ami túlzott cukor- és kalóriabevitelt eredményezhet” – figyelmeztetnek a szakértők.
Ennek a cukortartalomnak körülbelül 22–51 százaléka fruktóz, amely negatív hatással lehet az egészségre. Ez magában foglalja a súlygyarapodást, csakúgy, mint a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek megnövekedett kockázatát.
A cukorral bevont kandírozott gyümölcsük még károsabbak lehetnek.
Az aszalt gyümölcsök fogyasztásának további ismert kockázata, hogy szulfitokat tartalmazhatnak, amelyek az arra érzékenyeknél gyomorgörcsöket, bőrkiütéseket és asztmás rohamokat okozhatnak, nem megfelelő tárolásuk esetén pedig a termékek gombákkal, aflatoxinokkal és más mérgező vegyületekkel szennyeződhetnek.
A mikotoxinok legkárosabb típusainak számító aflatoxinokról a penészes ételek kapcsán alábbi cikkünkben írtunk.
