Mérgező lehet a magyarok egyik kedvenc hüvelyese

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A lencse az egyik legnépszerűbb hüvelyes hazánkban. Ha te is kedveled, a vásárlásnál érdemes odafigyelned a származási helyére, egyes termékek ugyanis mérgező peszticideket tartalmazhatnak.

A hüvelyesek – köztük a lencse – magas fehérje-, szénhidrát- és rosttartalommal rendelkeznek, ráadásul különféle vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdagok: megtalálható bennük a vas, a réz, a cink, a kalcium, valamint az A-, B1-, B6-, B9- és E-vitaminok is. Fogyasztásuk nemcsak az egészségre lehet jótékony hatással, hanem fontos szerephez juthat a klímaváltozás elleni harcban is. Legalábbis, ha megfelelő helyről származnak.

Ezért olyan fontos a hüvelyesek származása

Ha szeretnéd csökkenteni az étkezésed ökológiai lábnyomát, fontos szempont lehet, hogy helyben termesztett, magyar vagy legalább Európából származó lencsét válassz.

A magyarok egyik kedvenc hüvelyese, a lencse nagyon egészséges
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A Tudatos Vásárlók Egyesülete ennek kapcsán megjegyzi, az Európai Unióban az árukra egységesen ugyanazok a minőségi elvárások, szabályok vonatkoznak, ezért a gyártóknak nem kell jelölniük a terméken a származási helyet.

Idézőjel ikon

A gyártók döntenek arról, hogy jelzik-e a származási helyet a csomagoláson, lényegében aszerint, hogy várhatóan számít-e a fogyasztónak, ha látja ezt az információt.

Mivel az EU-ban világviszonylatban is szigorú szabályozás vonatkozik az élelmiszerekre, ha innen választasz, kevésbé lőhetsz mellé. Ha viszont nem találsz európai lencsét, más problémák is felmerülhetnek azonkívül, hogy mekkora karbonlábnyomot hagysz magad után.

Nincs magyar lencse a boltokban

Az egyesület körképe alapján a 9 legnépszerűbb hazai élelmiszeráruház-lánc boltjaiban egyetlen Magyarországról származó lencse sem kapható, és sok olyan termék van közöttük, amelyen nincs feltüntetve a származási hely.

Mérgező vegyszermaradványokat tartalmazhatnak

Annak ellenére, hogy az Európai Unióban szigorú szabványok vonatkoznak az élelmiszerekre, előfordulhat, hogy egy termék vegyszertartalma ugyan nem éri el a határértéket, de akár 12-féle olyan vegyi anyagot is tartalmaz, amely megközelíti azt. Az unión kívülről érkező lencsénél pedig ennél is bizonytalanabb a helyzet.

Az elemzések azt mutatják, hogy az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek növényvédő szerekkel.

Amikor egy nemzetközi vizsgálat keretében Magyarországon vásárolt termékeket néztek, a legtöbbféle vegyszert – 18 különböző peszticid anyag maradékát – egy török mintában találták. Mint ismert, ezek az anyagok mérgezőek az emberre nézve.

A mérgező hatások tükrében a boltban mindig érdemes ellenőrizni a származási helyet
Fotó: David Espejo / Getty Images Hungary

A vegyi növényvédő szereknek való humán expozíció krónikus betegségekhez, például rákhoz, szív-, légzőszervi és idegrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Ha szeretnéd csökkenteni a kockázatokat, a megoldás az lehet, hogy – még ha többe is kerül – biolencsét vásárolsz. A bioélelmiszerekben ugyanis a vizsgálatok szerint elhanyagolható a kimutatható vegyszertartalom.

A peszticidek potenciális veszélyeiről ide kattintva tájékozódhatsz részletesebben.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.