Százmilliós kártérítési összegeket fizetnek ezekben a hazai perekben

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az orvosi műhibaperek rekorderében 120 milliós kártérítést ítéltek meg Magyarországon.

Évente több száz pert indítanak milliárdos nagyságrendű kártérítésekért hazai orvosi műhibák kapcsán, az elmúlt években megjelentek az esetenként százmilliós összegű követelések is – írja az Economx.

Simon Tamás egészségügyi szakjogász szerint nem egyszerű átlátni ezt a területet, mivel az állami egészségügy mellett a magánegészségügyben is indíthatók perek, de az azon kívül kötött egyezségek is véget vethetnek egy vitás helyzetnek. 

Egy orvosi hiba után indított pernek hatalmas tétje lehet anyagi értelemben véve is
Fotó: shapecharge / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Átlagos kártérítésről csak akkor lehet beszélni, ha jogcím szerint csoportosítjuk az ügyeket.

A nagy értékű, százmillió forint fölötti perekben jellemzően vagy több károsult fog össze, vagy nagyon súlyos esetekről, súlyosan károsodott gyermekekről, végtag- vagy gerincsérült felnőttekről van szó.

Rekord kártérítési összegek hazánkban

Agykárosodás (oxigénhiány): 120 millió forint
Halál: 100 millió forint
Down-szindróma: 80 millió forint
Amputáció, bénulás: 40 millió forint
Szélütés (stroke): 30 millió forint
Térdmerevítés: 25 millió forint
Lábszártörés: 20 millió forint
Vese elvesztése: 20 millió forint

(Forrás: Varga-Orvos Zoltán, egészségügyi szakjogász) 

Akkor kaphat még valaki igazán komoly kártérítést, ha magas jövedelmű személy esik ki a műhiba miatt hosszú időre a munkából.

Növelheti még az összeget a per időtartama alatt felhalmozódó kamat – ugyanakkor egy ilyen ügyben ritkán lehet gyors ítéletre számítani, a szakértők lassan dolgoznak. 

A károkozóra, azaz a hibát vétő orvosra nem lehet sokat ebből a teherből áthárítani: gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díj lehet a szakember által fizetendő összeg. Szándékos károkozásnál a teljes összege, de ilyesmire az egészségügyben nem nagyon van példa. 

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.