Ezzel a módszerrel 15 évvel előre tudják jelezni a demenciát

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatók 11 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatóak a demencia előrejelzéséhez.

Döbbenetes szám, de a világon 3 másodpercenként állapítják meg egy-egy új betegnél a demenciát. Ha a betegséget korai stádiumban felfedezik, sokkal lassabb lehet a lefolyása, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb – akár még a tünetek megjelenése előtt – az orvosoknak képe legyen a beteg állapotáról. 

Ha hamarabb felismerik, lassítható a folyamat 

Az egyesült királyságbeli Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem tudósai 11 fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatók a demencia előrejelzésére, akár már 15 évvel a diagnózis előtt.

Jelenleg nincs gyógymód a demenciára. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel az orvosok segíthetnek lassítani az előrehaladását, emiatt kulcsfontosságú, hogy a betegséget minél hamarabb felfedezzék.

Ez is az oka annak, hogy a kutatók olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel a lehető legkorábban felfedezhető a betegség, illetve a kialakulásának az esélye.

A betegség egyre több embert érint a világon
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Egy 2023 augusztusában közzétett tanulmányban 11 pontban foglalták össze a kockázati tényezőket, melyek alapján akár 14 évvel a diagnózis előtt meg tudták becsülni, hogy kik lehetnek nagyobb rizikónak kitéve. Egy 2022 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a demencia jeleit már 9 évvel a diagnózis felállítása előtt észlelni lehet.

A fehérjék megbízhatóbbak, mint a genetika 

Ezeket a korábbi kutatásokat egészíti ki a Warwick és a Fudan Egyetem tanulmánya, melynek során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy mely vérfehérjék jelezhetik előre a demencia kialakulásának nagyobb esélyét. 

Jianfeng Feng professzor, az Egyesült Királyságban található Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem professzora, valamint a tanulmány vezető szerzője szerint a fehérjékre való összpontosítás korábbi kutatásaikból ered.

Idézőjel ikon

Tavaly kidolgoztunk egy előrejelzési módszert, más típusú adatok felhasználásával. A fehérjék azonban sokkal megbízhatóbbak, mint a pusztán genetikai megközelítés.

Ám nem ez az első olyan tanulmány, amely a fehérjék biomarkerként való felhasználását vizsgálja a demencia korai diagnosztizálására.

Egy 2023 júniusában közzétett vizsgálat az NPTX2 fehérjét az Alzheimer-kór lehetséges biomarkereként azonosította, amely a demencia leggyakoribb típusa.

Az új tanulmány akár 15 évvel a demencia tünetei előtt jelezheti a problémát
Fotó: Microgen Images/science Photo Li / Getty Images Hungary

A 2021 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a mikroRNS-nek nevezett vérfehérjék felhasználhatók az Alzheimer-kór korai kockázatának azonosítására.

Feng professzor és csapata több mint 52 000, demenciában nem szenvedő felnőtt vérmintáját elemezte az Egyesült Királyság Biobankjából. Ezeket a vérmintákat 2006 és 2010 között gyűjtötték, és lefagyasztották.

2023 márciusára 1417 vérmintát szolgáltató embernél alakult ki demencia. A kutatók 11 specifikus fehérjét azonosítottak a demenciában szenvedők vérmintáiban.

A kutatók szerint, ha a demencia olyan hagyományos kockázati tényezőit is figyelembe veszik, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség és a genetika, több mint 90%-os pontossággal tudják megjósolni a betegség kialakulásának valószínűségét akár 15 évvel a diagnózis előtt.

A demencia évtizedekkel a tünetek előtt elkezdődik

A kutatók kijelentették, hogy ez a 11 fehérje új terápiás lehetőségeket jelenthet a demencia kezelésében. Ezenkívül úgy vélik, hogy ez az előrejelzési panel fontos eszköz lehet a demencia magas kockázatának kitett középkorú és idősebb felnőttek szűrésére.

A tanulmány áttekintését követően dr. Jennifer Bramen, a Csendes-óceáni Idegtudományi Intézet vezető kutatója így nyilatkozott:

„Az a képesség, hogy egyetlen vérvizsgálatból felmérjük több betegség kockázatát is, értékes lehet a korai felismerés és megelőzés szempontjából. Ahhoz, hogy lassítsuk a betegség térnyerését, a kezeléshez való mihamarabbi hozzáférés a kulcs. Az egyének kezelése ebben a korai szakaszban, amikor valószínűleg jobban reagálnak a terápiára, jelentősen javíthatja hosszú távon az életminőségüket és kognitív eredményeiket.

A kognitív hanyatlás lassabban alakul ki, ha korán felismerik a betegséget
Fotó: Suzanne Marshall / Getty Images Hungary

Sok demencia neurofiziológiai szinten kezdődik sok évvel, ha nem évtizedekkel azelőtt, hogy megjelennének a tipikus tüneteket, például a kognitív hanyatlás vagy a viselkedés megváltozása. Ez azt jelenti, hogy mire a demencia klinikai tünetei megjelennek, addigra a betegség már óriási károkat okozott, és a lefolyás érdemi megváltoztatása komoly kihívást jelent. 

Ha kíváncsi vagy a demencia korai jeleire, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.