Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Immunrendszerünk nagy dolgokra képes, ahogyan azzal mindannyian tisztában vagyunk – ehhez képest meglepő, milyen kicsi a teljes mérete!
Folyamatosan beszélünk arról, milyen fontos, hogy optimálisan működjön, és hogy erősítsük, de vajon mennyit tudunk arról, hogy igazából mekkora a mérete? Egy friss kutatás szerencsére tisztába tette a dolgot.
Ez az igazság az immunrendszer méretéről
Egyes szervrendszereink összességét nehéz valós méretükben elképzelni, főként, ha azok részei szétszórva helyezkedik el bennünk. Ettől azonban még kíváncsiak vagyunk az ilyen adatokra is: ez vezette a kutatókat is, amikor az emberi immunitás dimenzióit próbálták leképezni.
Kicsivel több mint egykilónyi szerv véd a betegségek ellen
Egy új kutatás ugyanis megkísérelte az eddig lehetetlennek tűnő küldetést, azaz pontosan kiszámolni azt, vajon milyen össztömegű szervek alkotják egészségünk alapvető védelmi rendszerét. Mint kiderült, egy átlagos felnőttnek körülbelül 1200 grammnyi immunrendszere van, ami nagyjából hat hörcsög testméretének vagy egy érett ananásznak felel meg.
Ron Sender, az izraeli Weizmann Tudomány Intézet biológusa azonban nem csak erre volt kíváncsi, azt is kiderítette, ez pontosan hol és milyen formában található. Egy átlagos testméretű, 70 kilós, 20–30 év közötti ember szervezetét vette alapul kísérleti modelljében.
Már korábban is igyekeztek vizsgálni az immunitást, ám a legtöbbször inkább funkcionálisan, semmint fizikálisan.
A rengeteg tanulmány ellenére, ami az emberi immunrendszert különböző szempontok alapján vizsgálta, szükségesnek tartottuk a különböző sejttípusok eloszlásának és tömegének átfogó összesítését – nyilatkozta a kutató közleményében.
Sürgető volt ugyanis, hogy kiderítsék, vajon melyik szervünkben található a legtöbb immunsejt. Sok tanulmányban a gyomrot és a bélrendszert tekintették immunitásunk fő forrásának, bár egyes tanulmányok a nyirokcsomókat tekintették az immunsejtek központjának.
A kis, babforma szövetek a nyirokerek mentén helyezkednek el, éppen ott, ahol az immunsejtek is megtelepednek, mielőtt a véráramba kerülnének, ezért logikusnak tűnik, hogy tényleges központjuk is errefelé legyen. Azonban egyes korábbi tanulmányok szerint kifejezetten sokat számít a gyomrunk és a beleink egészsége is a fertőzések elleni védekezésben.
Legfrissebb tanulmányukban korábbi kutatásokból származó szövetminták segítségével állapították meg, hogy az immunsejtek száma miként változik az egyes betegségek és fertőzések hatására, nem és életkor függvényében. Ez alapján sikerült a nőkben, illetve a gyermekekben jelen lévő immunsejteket is modellezniük. Míg az eredeti vizsgálatban csak a fiatal férfiakra koncentráltak, és esetükben 1,2 billiónyi sejtet számláltak, addig nekik azt is sikerült kiszámolniuk, hogy a nőknek kicsit több, mintegy átlagosan 1,5 billiónyi van belőlük, a gyerekeknek pedig még ennél is több, 1,6 billió.
Nem minden sejtünk frissül
Sender és kollégája, Ron Milo nemrégiben a baktériumok és egészséges sejtek arányát is sikerrel felderítette, nekik köszönhetően tudjuk, hogy minden tíz egészséges sejtre egy baktériumsejt jut az emberi szervezetben. Kiszámolták azt is, hogy milyen ütemben cserélődnek elhasználódott sejtjeink: a bélben lévő sejtek pár naponta, a vérsejtek havonta újulnak meg, de az idegsejtek egy életen át fennmaradnak.
Miből mennyi?
Az immunsejtek 40 százaléka limfocita. Ezek azok, amik képesek antitesteket termelni, hogy semlegesítsék a fertőzéseket. Azonban mivel ezek a test legapróbb sejtjei, tömegük nagy számarányuk ellenére alig teszi ki az immunrendszer 15 százalékát.
A neutrofil immunsejteket a csontvelőben termelődnek, és képesek megsemmisíteni a baktériumokat. Ők alkotják immunsejtjeink másik 40 százalékát, tömegük ugyanakkora, mint a limfocitáké.
A makrofágok, a dendrit és a hízósejtek 3-10-szer nagyobbak a fenti két sejtfajtánál, súlyukat tekintve közel 60 százalékban alkotják képzeletbeli ananászunkat. A bélben található immunsejtek alig 3 százaléknyian vannak a teljes immunrendszert tekintve, hozzájuk csatlakoznak még a vérünkben lévő sejtek.
A fentiek alapján jelen pillanatban úgy sejtjük, valóban a nyirokrendszer lehet a központ, és nem a bélrendszer, ugyanis legnagyobbrészt a nyirokcsomók, a csontvelő és a lép ad otthont aprócska védekező sejtjeinknek. Ettől azonban még nem szabad kevésbé vigyáznunk a beleinkre, ugyanis a plazmasejtek otthonaként az immunitás szempontjából továbbra is kiemelten fontos szerepet játszanak.
