Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Könnyen hízol? Nehezen fogysz? Fiad vagy lányod születik? Vajon melyik tulajdonságunkat kitől örököljük, az édesanyánktól vagy az édesapánktól? A genetikusok minden kérdésünkre válaszoltak.
Megvan a magyarázat arra, hogy a férfiak miért nem hibáztathatják már többé az édesanyjukat a kopaszodás miatt. A kutatók ugyanis bebizonyították, hogy a hajvesztésért főként az apától örökölt gének a felelősek.
Genetikai öröklődés
Az orrod olyan pisze, mint az édesanyádé, ugyanúgy tüsszögsz, mint az édesapád, ha a napba nézel, de vajon miért vörös és göndör a gyereked haja, amikor nemzedékek óta nem volt vörös hajú a családodban? A válasz egyáltalán nem egyszerű, hiszen a genetikai öröklődés egy igen bonyolult folyamat, és szinte lehetetlen kideríteni, hogy egy-egy tulajdonságunk pontosan honnan, kitől is származik. A legtöbb tulajdonságot sok különböző gén befolyásolja, és mindegyik szülőtől öröklünk néhányat. Mindemellett számolnunk kell a környezeti hatásokkal is, illetve vannak olyan tulajdonságok, amelyekről azt feltételezzük, hogy öröklöttek, de valójában nem azok.
Így öröklődnek a tulajdonságok
Minden nehézség és bonyolultság ellenére szórakoztató feltenni a fenti kérdéseket, és bár sokszor nincs pontos válasz rájuk, a genetikai kutatásoknak köszönhetően vannak olyan tulajdonságok, melyekről pontosan tudjuk, hogy az édesanyánktól vagy az édesapánktól örököltük. De először meg kell tudnunk, hogyan működik az öröklődés.
Három fő módja van annak, hogy tulajdonságainkat örököljük a szüleinktől. Az egyik lehetőség az, amikor egy domináns génen keresztül öröklünk valamit. Vegyük például a szemszínt. Ha valamelyik szülőnek barna szeme van, valószínűleg nekünk is barna lesz a szemünk, mivel ez egy domináns tulajdonság. A második öröklési mód, amikor egy recesszív génen keresztül hagyományozódik ránk egy sajátosság. Ezzel a génnel mindkét szülőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy mi is örököljük. Például, ha kék szeme van valakinek, akkor mindkét szülőjének hordoznia kell a kék szem génjét, még akkor is, ha a szemük nem kék. Végül vannak a X kromoszómához kötött tulajdonságok, amelyek csak az X kromoszómán találhatók, és az anyán keresztül továbbadódnak.
A fogyás képessége
Kétféle zsír található a szervezetben. Az egyik a „jó” barna zsír, amely fokozza az anyagcserét, és segít az egészséges testsúly megőrzésében. A másik a „rossz” fehér zsír, amiből ha túl sok van a szervezetünkben, elhízást és betegségeket okozhat. Mindenki szervezetében megtalálható mindegyik típus, ám egy kutatás bebizonyította, az, hogy kiben mennyi barna zsír van, és ezáltal milyen lesz az anyagcseréje, az édesanyánktól örökölhető ugyanúgy, mint az intelligenciánk.
Hízásra való hajlam
A genetikai vizsgálatok szerint bár az édesanyánk „felelős” a barna zsírunk mennyiségéért, a fehér zsír édespánk öröksége. A kutatók szerint az, hogy mennyi zsírt raktároz el a szervezetünk, különösen a szerveink körül, részben az apánktól örökölt gének határozzák meg. A genetika azonban nem vési kőbe a sorsunkat, ha a súlyunkról van szó, ugyanis tudatos és egészséges életmóddal mi magunk befolyásolhatjuk.
Koncentrálóképesség
Egy tanulmány szerint, ha az édesanyánk hangulatát szabályzó szerotoninszintje alacsonyabb az átlagnál, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki felnőttkorunkban figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség. Mindez azt igazolja, hogy a szerotonintermelést befolyásoló gének, amelyek anyáról gyerekre öröklődnek, befolyásolják a koncentrálóképességünket.
Korai pubertáskor
A pubertás, és az ezzel járó pattanások, a mutáló hang vagy a menstruáció kezdete, mindannyiunk életének része a felnőtté válás során. Egy tanulmány szerint mindkét szülő genetikája szerepet játszik abban, hogy pontosan mikor kezdődik el a nagy változás az életünkben. Ha korán, ami azt jelenti, hogy a lányoknál 8 éves kor előtt, a fiúknál pedig 9 éves kor előtt, annak az apától örökölt gén lehet az oka.
Ráncok és ősz hajszálak
Azt, hogy hogyan, milyen módon öregszünk, és ez hogyan látszik meg a külsőnkön, sejtszinten az határozza meg, hogy életünk során milyen károsodás megy végbe a mitokondriális DNS-ben, vagyis azokban a génekben, amelyeket csak anyukánktól kaphatunk meg.
Mindebben közrejátszhatnak még az olyan környezeti tényezők, mint a napsugárzás, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás.
Minél több mutációval rendelkező mtDNS-t öröklünk anyukánktól, annál gyorsabban öregszünk meg, ami a ráncainkon és az ősz hajszálakban mutatkozik meg.
Hangulat
A kortikolimbikus rendszerként ismert agyi rész szerkezete, amely szabályozza az érzelmeinket, és szerepet játszik olyan hangulati rendellenességekben, mint a depresszió, nagyobb valószínűséggel öröklődik anyáról lányára, mint anyáról fiára vagy apáról a gyermekeikre bármelyik nemnél. Ez azt jelentheti, hogy a lányok legalább részben öröklik a hangulatukat az édesanyjuktól.
A gyermekeink neme
Tudtad, hogy a nemet meghatározó géneket, amelyeket a gyermekeinknek adunk tovább, az édesapánktól örököljük? Egy kutatás szerint a sok testvérrel rendelkező férfinak nagyobb valószínűséggel születik fia, míg a sok nővérrel rendelkező férfinak nagyobb valószínűséggel lesz lánya.
Alzheimer-kór
Egy ideje ismert, hogy a családban előforduló Alzheimer-kór jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát, de egy új kutatás megállapította, hogy a genetikai kockázat elsősorban az édesanyától származik. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka időskorban.
Termékenység
Egy nő termékenységét az apjától örökölt gén befolyásolhatja. Egy normál petesejtben a sejt egy része (az úgynevezett centriolák) a természetes fejlődési folyamat részeként eliminálódik. Ha azonban ez nem következik be, gyakran genetikai rendellenesség miatt, amelyet az apa örökített át, akkor a nő steril lesz.
Kopaszodás
Egy több mint 55 ezer férfi bevonásával készült vizsgálat bebizonyította, hogy a férfiakra jellemző kopaszodást főként az apától örökölt gének okozzák. Érdekes továbbá, hogy az egyes hajhullással kapcsolatos gének a férfiaknál a szívbetegségek fokozott kockázatával is összefüggésbe hozhatók.
