20 másodperc elég ahhoz, hogy elkapd ezt a vírust

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Azt, hogy légúti fertőzéseink során mennyi vírust lehelünk a levegőbe, nem lehet pontosan meghatározni, ám egy szagláskutató és munkatársai most utánajártak. Úgy becsülik, hogy zárt térben körülbelül 20 másodperc elég a fertőzéshez, így egy liftes utazás is kockázatos lehet. Lássuk, miért!

A levegőben terjedő légúti vírusoknak nem kell sok idő ahhoz, hogy megbetegítsenek, a természetes légzéssel ugyanis percenként tucatnyi vírus-RNS-t bocsáthatunk ki. De azt, hogy például a Covid–19-et okozó vírus pontosan mennyi idő alatt kerülhet át egyik embertől a másikig, Gregory Lane szagláskutató, a Northwestern University Feinberg School of Medicine munkatársa és kollégái számolták ki.

Percenként több száz vírus

A pontos adatok meghatározásához a szagláskutató vezetésével 43 Covid–19-fertőzött több mint 300 leheletmintáját elemezték, majd közel három héten keresztül követték őket.

A szintek egyénenként és egyéneken belül is eltérőek voltak, olyannyira, hogy egyesek például az átlagosnak a sokszorosát, percenként akár több mint 800 vírust is a levegőbe köptek.

A vizsgálatban részt vevők a tünetek megjelenése után nyolc napon át egyébként átlagosan 80 vírust leheltek ki percenként, és csak ezután csökkentek a vírusrészecskék szinte kimutathatatlan szintre.

A vizsgálatban részt vevők közül volt, aki percenként több száz vírust juttatott a levegőbe
Fotó: Ralf Geithe / Getty Images Hungary

Villámgyors fertőzés

A szakértői csapat egyelőre nem kapott pontos választ arra, hogy a kilélegzett mikroorganizmusok hány százaléka származik olyan vírusoktól, amelyek egy másik ember szervezetében még képesek szaporodni.

Emellett a tudósok azt sem tudják még, hogy egyáltalán mennyi vírus szükséges a fertőzéshez.

Az új adatok alapján azonban úgy becsülik, hogy amíg zárt térben egy átlagos mennyiségű vírust kilélegző ember valamivel kevesebb mint négy perc alatt fertőzhet, addig egy olyan beteg, aki nagy mennyiségű vírust szabadít a levegőbe, már körülbelül 20 másodperc alatt is képes megbetegíteni másokat, ráadásul vele még a liftben való utazás is kockázatos lehet. 

Nincs különbség oltott és nem oltott között

Az új tanulmányban arra is fény derült, hogy több vírust engedtek ki a külvilágba azok, akiknek egyébként súlyosabbak voltak a tünetei. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy az enyhébb tüneteket produkáló betegek is jelentős mennyiségű vírus-RNS-t lélegeztek ki, ráadásul a beoltott és a be nem oltott emberek kilélegzett vírusmennyiségében sem volt különbség. 

A tanulmány szerint a súlyosabb tünetekkel rendelkező betegek több vírust szabadítottak a levegőbe
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

Egyszerű és olcsó eszköz

Kristen Coleman fertőző betegségekkel foglalkozó kutató szerint az új tanulmány olyan kérdésekre ad választ, amelyre sem az orrtamponvizsgálatok, sem az egyszeri aeroszolos kísérletek nem képesek. Ennek pedig nem más a magyarázata, mint hogy a kenetminták segítségével a légutak csak egy részét tudják vizsgálni, sok aeroszolkísérlet pedig a fertőzés egyetlen pontján méri az emberek által beszéd, éneklés, hangos olvasás vagy légzés közben kiköpött vírus mennyiségét.

Idézőjel ikon

Lane csapata ezzel szemben egy egyszerű és olcsó eszközt fejlesztett ki, amely ugyan nem olyan pontos, mint a laboratóriumok és a kórházak fejlett gépei, de tökéletes arra, hogy hosszabb időn keresztül könnyedén gyűjtsön mintákat.

Ez a „készülék” tulajdonképpen egy zárt csőre erősített műanyag szájkosár, amelybe a vizsgálat résztvevői 10 percig lélegeztek. 

A szagláskutató által kifejlesztett eszköz kitűnő arra, hogy hosszú időn át gyűjtse a mintákat
Fotó: Diy13 / Getty Images Hungary

Öt vagy nyolc nap bezártság?

Noha az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -Megelőzési Központja jelenleg azt ajánlja, hogy a kevésbé beteg vagy tünetmentes emberek legalább öt napig izolálódjanak, majd további öt napig viseljenek maszkot, Lane azt tanácsolná, hogy inkább nyolc napig ne érintkezzenek a külvilággal.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.