20 másodperc elég ahhoz, hogy elkapd ezt a vírust

Olvasási idő kb. 3 perc

Azt, hogy légúti fertőzéseink során mennyi vírust lehelünk a levegőbe, nem lehet pontosan meghatározni, ám egy szagláskutató és munkatársai most utánajártak. Úgy becsülik, hogy zárt térben körülbelül 20 másodperc elég a fertőzéshez, így egy liftes utazás is kockázatos lehet. Lássuk, miért!

A levegőben terjedő légúti vírusoknak nem kell sok idő ahhoz, hogy megbetegítsenek, a természetes légzéssel ugyanis percenként tucatnyi vírus-RNS-t bocsáthatunk ki. De azt, hogy például a Covid–19-et okozó vírus pontosan mennyi idő alatt kerülhet át egyik embertől a másikig, Gregory Lane szagláskutató, a Northwestern University Feinberg School of Medicine munkatársa és kollégái számolták ki.

Percenként több száz vírus

A pontos adatok meghatározásához a szagláskutató vezetésével 43 Covid–19-fertőzött több mint 300 leheletmintáját elemezték, majd közel három héten keresztül követték őket.

A szintek egyénenként és egyéneken belül is eltérőek voltak, olyannyira, hogy egyesek például az átlagosnak a sokszorosát, percenként akár több mint 800 vírust is a levegőbe köptek.

A vizsgálatban részt vevők a tünetek megjelenése után nyolc napon át egyébként átlagosan 80 vírust leheltek ki percenként, és csak ezután csökkentek a vírusrészecskék szinte kimutathatatlan szintre.

A vizsgálatban részt vevők közül volt, aki percenként több száz vírust juttatott a levegőbe
Fotó: Ralf Geithe / Getty Images Hungary

Villámgyors fertőzés

A szakértői csapat egyelőre nem kapott pontos választ arra, hogy a kilélegzett mikroorganizmusok hány százaléka származik olyan vírusoktól, amelyek egy másik ember szervezetében még képesek szaporodni.

Emellett a tudósok azt sem tudják még, hogy egyáltalán mennyi vírus szükséges a fertőzéshez.

Az új adatok alapján azonban úgy becsülik, hogy amíg zárt térben egy átlagos mennyiségű vírust kilélegző ember valamivel kevesebb mint négy perc alatt fertőzhet, addig egy olyan beteg, aki nagy mennyiségű vírust szabadít a levegőbe, már körülbelül 20 másodperc alatt is képes megbetegíteni másokat, ráadásul vele még a liftben való utazás is kockázatos lehet. 

Nincs különbség oltott és nem oltott között

Az új tanulmányban arra is fény derült, hogy több vírust engedtek ki a külvilágba azok, akiknek egyébként súlyosabbak voltak a tünetei. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy az enyhébb tüneteket produkáló betegek is jelentős mennyiségű vírus-RNS-t lélegeztek ki, ráadásul a beoltott és a be nem oltott emberek kilélegzett vírusmennyiségében sem volt különbség. 

A tanulmány szerint a súlyosabb tünetekkel rendelkező betegek több vírust szabadítottak a levegőbe
Fotó: Yuichiro Chino / Getty Images Hungary

Egyszerű és olcsó eszköz

Kristen Coleman fertőző betegségekkel foglalkozó kutató szerint az új tanulmány olyan kérdésekre ad választ, amelyre sem az orrtamponvizsgálatok, sem az egyszeri aeroszolos kísérletek nem képesek. Ennek pedig nem más a magyarázata, mint hogy a kenetminták segítségével a légutak csak egy részét tudják vizsgálni, sok aeroszolkísérlet pedig a fertőzés egyetlen pontján méri az emberek által beszéd, éneklés, hangos olvasás vagy légzés közben kiköpött vírus mennyiségét.

Idézőjel ikon

Lane csapata ezzel szemben egy egyszerű és olcsó eszközt fejlesztett ki, amely ugyan nem olyan pontos, mint a laboratóriumok és a kórházak fejlett gépei, de tökéletes arra, hogy hosszabb időn keresztül könnyedén gyűjtsön mintákat.

Ez a „készülék” tulajdonképpen egy zárt csőre erősített műanyag szájkosár, amelybe a vizsgálat résztvevői 10 percig lélegeztek. 

A szagláskutató által kifejlesztett eszköz kitűnő arra, hogy hosszú időn át gyűjtse a mintákat
Fotó: Diy13 / Getty Images Hungary

Öt vagy nyolc nap bezártság?

Noha az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -Megelőzési Központja jelenleg azt ajánlja, hogy a kevésbé beteg vagy tünetmentes emberek legalább öt napig izolálódjanak, majd további öt napig viseljenek maszkot, Lane azt tanácsolná, hogy inkább nyolc napig ne érintkezzenek a külvilággal.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.