Azt, hogy légúti fertőzéseink során mennyi vírust lehelünk a levegőbe, nem lehet pontosan meghatározni, ám egy szagláskutató és munkatársai most utánajártak. Úgy becsülik, hogy zárt térben körülbelül 20 másodperc elég a fertőzéshez, így egy liftes utazás is kockázatos lehet. Lássuk, miért!
A levegőben terjedő légúti vírusoknak nem kell sok idő ahhoz, hogy megbetegítsenek, a természetes légzéssel ugyanis percenként tucatnyi vírus-RNS-t bocsáthatunk ki. De azt, hogy például a Covid–19-et okozó vírus pontosan mennyi idő alatt kerülhet át egyik embertől a másikig, Gregory Lane szagláskutató, a Northwestern University Feinberg School of Medicine munkatársa és kollégái számolták ki.
Percenként több száz vírus
A pontos adatok meghatározásához a szagláskutató vezetésével 43 Covid–19-fertőzött több mint 300 leheletmintáját elemezték, majd közel három héten keresztül követték őket.
A szintek egyénenként és egyéneken belül is eltérőek voltak, olyannyira, hogy egyesek például az átlagosnak a sokszorosát, percenként akár több mint 800 vírust is a levegőbe köptek.
A vizsgálatban részt vevők a tünetek megjelenése után nyolc napon át egyébként átlagosan 80 vírust leheltek ki percenként, és csak ezután csökkentek a vírusrészecskék szinte kimutathatatlan szintre.
Villámgyors fertőzés
A szakértői csapat egyelőre nem kapott pontos választ arra, hogy a kilélegzett mikroorganizmusok hány százaléka származik olyan vírusoktól, amelyek egy másik ember szervezetében még képesek szaporodni.
Emellett a tudósok azt sem tudják még, hogy egyáltalán mennyi vírus szükséges a fertőzéshez.
Az új adatok alapján azonban úgy becsülik, hogy amíg zárt térben egy átlagos mennyiségű vírust kilélegző ember valamivel kevesebb mint négy perc alatt fertőzhet, addig egy olyan beteg, aki nagy mennyiségű vírust szabadít a levegőbe, már körülbelül 20 másodperc alatt is képes megbetegíteni másokat, ráadásul vele még a liftben való utazás is kockázatos lehet.
Nincs különbség oltott és nem oltott között
Az új tanulmányban arra is fény derült, hogy több vírust engedtek ki a külvilágba azok, akiknek egyébként súlyosabbak voltak a tünetei. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy az enyhébb tüneteket produkáló betegek is jelentős mennyiségű vírus-RNS-t lélegeztek ki, ráadásul a beoltott és a be nem oltott emberek kilélegzett vírusmennyiségében sem volt különbség.
Egyszerű és olcsó eszköz
Kristen Coleman fertőző betegségekkel foglalkozó kutató szerint az új tanulmány olyan kérdésekre ad választ, amelyre sem az orrtamponvizsgálatok, sem az egyszeri aeroszolos kísérletek nem képesek. Ennek pedig nem más a magyarázata, mint hogy a kenetminták segítségével a légutak csak egy részét tudják vizsgálni, sok aeroszolkísérlet pedig a fertőzés egyetlen pontján méri az emberek által beszéd, éneklés, hangos olvasás vagy légzés közben kiköpött vírus mennyiségét.
Lane csapata ezzel szemben egy egyszerű és olcsó eszközt fejlesztett ki, amely ugyan nem olyan pontos, mint a laboratóriumok és a kórházak fejlett gépei, de tökéletes arra, hogy hosszabb időn keresztül könnyedén gyűjtsön mintákat.
Ez a „készülék” tulajdonképpen egy zárt csőre erősített műanyag szájkosár, amelybe a vizsgálat résztvevői 10 percig lélegeztek.
Öt vagy nyolc nap bezártság?
Noha az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és -Megelőzési Központja jelenleg azt ajánlja, hogy a kevésbé beteg vagy tünetmentes emberek legalább öt napig izolálódjanak, majd további öt napig viseljenek maszkot, Lane azt tanácsolná, hogy inkább nyolc napig ne érintkezzenek a külvilággal.
