Ezért öntenek el az emlékek, ha a gyerekkori illatokat érezzük

Olvasási idő kb. 2 perc

Hiába volt már húsz-harminc éve, hogy a nagyinál nyaraltál, mégis rögtön a nála töltött napok képei villannak be, ha megérzed az almás pite illatát? A szagokhoz és illatokhoz kötődő emlékek nagy hatással vannak az életünkre. Most már azt is tudni, miért.

A legtöbben talán úgy gondoljuk, hogy régmúltunk emlékeinek felelevenítésére nincs jobb módszer a fotók nézegetésénél, ám a tudomány erről másképp vélekedik. Noha a tudósok már azt is tudják, melyik a világ legjobb illata, és hogy miért szeretjük az „esőszagot”, megannyi kutatót foglalkoztat az is, hogy miért olyan maradandók a szagláshoz kötődő emlékek. 

Egy parfüm illata

Az egyik első ezzel kapcsolatos kutatást 2004-ben, a Brown Egyetemen végezte dr. Rachel Herz a munkatársaival. Herzék egy ötfős női csoport tagjainál vizsgálták az illatok hatására esetlegesen bekövetkező agyi folyamatokat.

Az eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szagláshoz kötődő emlékek igenis nagy hatással vannak ránk.

A vizsgálatban részt vevők ugyanis mind-mind nagyobb agyi aktivitást mutattak akkor, amikor olyan parfümöt szagoltak, amelyhez pozitív emléket társítottak. Sőt, ez az illat még erősebben hatott rájuk, mint a parfümös üveg látványa.

Egy már ismert és szeretett illat észlelése nagyobb aktivitást mutat az agyban
Fotó: Richard T. Nowitz / Getty Images Hungary

Vissza az időben

Egy másik, 2006-ban készült kutatásban 93 idős embernél azt figyelték meg, hogy az illatok által felidézett emlékek egészen a 10 éves koruk előtti időszakra vezették őket vissza, szemben a képek vagy a szavak nyomán felélénkített élményekkel, amelyekre többségében csupán 11-20 éves korukig emlékeztek.

Neve is van az élménynek

Az élményt, amelyet a szagokhoz kötődő vagy a szagokkal kapcsolatos emlékek váltanak ki, Proust-hatásnak nevezzük. Ez az elnevezés Marcel Proust írótól ered, aki Az eltűnt idő nyomában című könyvében írt a teába mártott sütemény illatáról, amely felidézte benne a gyermekkorához kapcsolódó örömet. Ez az állítás tette kíváncsivá a kutatókat is. 

Így segít az agy az emlékezésben

De mi lehet az oka annak, hogy az orral érzékelt élmények ilyen erős, akár egy egész életre kiható emlékeket idéznek elő? Erre a tudósok azt a magyarázatot találták, hogy az agyunk a szagok és az illatok feldolgozásához is ugyanazokat a területeket használja, amelyeket az érzelmek, valamint az emlékek feldolgozásához is. A szagok és az illatok ezáltal segítenek emlékezni az érzelmi emlékekre.

Az agy ugyanazokat a területeket használja az illatok és az emlékek feldolgozásához
Fotó: Olga Rolenko / Getty Images Hungary

A szag útja

Már csak az a kérdés, hogy a beszippantott szagok és illatok hogyan jutnak el az agyba. Ezek útja az orr nevű első állomás után a szaglógumón át vezet.

Ez az agy azon része, amely a szagokról szóló információkat fogadja, majd az emlékezésben jelentős szerepet játszó amygdala és a hippokampusz felé továbbítja.

A szaglás az egyetlen olyan érzékelés, amelyet az agy ezen a területen dolgoz fel, és ez az is, amely a legerősebben kapcsolódik az érzelmekben, a tanulásban és a memóriában részt vevő agyterületekkel. Az viszont már más kérdés, hogy mitől érzünk jónak vagy rossznak egy illatot.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.