Ezért öntenek el az emlékek, ha a gyerekkori illatokat érezzük

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hiába volt már húsz-harminc éve, hogy a nagyinál nyaraltál, mégis rögtön a nála töltött napok képei villannak be, ha megérzed az almás pite illatát? A szagokhoz és illatokhoz kötődő emlékek nagy hatással vannak az életünkre. Most már azt is tudni, miért.

A legtöbben talán úgy gondoljuk, hogy régmúltunk emlékeinek felelevenítésére nincs jobb módszer a fotók nézegetésénél, ám a tudomány erről másképp vélekedik. Noha a tudósok már azt is tudják, melyik a világ legjobb illata, és hogy miért szeretjük az „esőszagot”, megannyi kutatót foglalkoztat az is, hogy miért olyan maradandók a szagláshoz kötődő emlékek. 

Egy parfüm illata

Az egyik első ezzel kapcsolatos kutatást 2004-ben, a Brown Egyetemen végezte dr. Rachel Herz a munkatársaival. Herzék egy ötfős női csoport tagjainál vizsgálták az illatok hatására esetlegesen bekövetkező agyi folyamatokat.

Az eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szagláshoz kötődő emlékek igenis nagy hatással vannak ránk.

A vizsgálatban részt vevők ugyanis mind-mind nagyobb agyi aktivitást mutattak akkor, amikor olyan parfümöt szagoltak, amelyhez pozitív emléket társítottak. Sőt, ez az illat még erősebben hatott rájuk, mint a parfümös üveg látványa.

Egy már ismert és szeretett illat észlelése nagyobb aktivitást mutat az agyban
Fotó: Richard T. Nowitz / Getty Images Hungary

Vissza az időben

Egy másik, 2006-ban készült kutatásban 93 idős embernél azt figyelték meg, hogy az illatok által felidézett emlékek egészen a 10 éves koruk előtti időszakra vezették őket vissza, szemben a képek vagy a szavak nyomán felélénkített élményekkel, amelyekre többségében csupán 11-20 éves korukig emlékeztek.

Neve is van az élménynek

Az élményt, amelyet a szagokhoz kötődő vagy a szagokkal kapcsolatos emlékek váltanak ki, Proust-hatásnak nevezzük. Ez az elnevezés Marcel Proust írótól ered, aki Az eltűnt idő nyomában című könyvében írt a teába mártott sütemény illatáról, amely felidézte benne a gyermekkorához kapcsolódó örömet. Ez az állítás tette kíváncsivá a kutatókat is. 

Így segít az agy az emlékezésben

De mi lehet az oka annak, hogy az orral érzékelt élmények ilyen erős, akár egy egész életre kiható emlékeket idéznek elő? Erre a tudósok azt a magyarázatot találták, hogy az agyunk a szagok és az illatok feldolgozásához is ugyanazokat a területeket használja, amelyeket az érzelmek, valamint az emlékek feldolgozásához is. A szagok és az illatok ezáltal segítenek emlékezni az érzelmi emlékekre.

Az agy ugyanazokat a területeket használja az illatok és az emlékek feldolgozásához
Fotó: Olga Rolenko / Getty Images Hungary

A szag útja

Már csak az a kérdés, hogy a beszippantott szagok és illatok hogyan jutnak el az agyba. Ezek útja az orr nevű első állomás után a szaglógumón át vezet.

Ez az agy azon része, amely a szagokról szóló információkat fogadja, majd az emlékezésben jelentős szerepet játszó amygdala és a hippokampusz felé továbbítja.

A szaglás az egyetlen olyan érzékelés, amelyet az agy ezen a területen dolgoz fel, és ez az is, amely a legerősebben kapcsolódik az érzelmekben, a tanulásban és a memóriában részt vevő agyterületekkel. Az viszont már más kérdés, hogy mitől érzünk jónak vagy rossznak egy illatot.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.