Naponta húsz perc élvezet, ami sokat tesz az egészségedért

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A déli népeknek teljesen természetes, nekünk általában csak hétvégén jut rá időnk, pedig tudományosan bizonyították, hogy még az agymunkát is támogatja.

Ha a családtagjaid megmosolyognak vagy a párod morog azért, mert a vasárnapi ebéd után elvonulsz szunyókálni, ne izgasd magad! Mára már hivatalos: a délutáni alvás egészséges, és még az agyadat is magasabb fordulatszámra kapcsolja.

A délutáni alvás egészséges 

A Sleep Health nevű folyóiratban egy izgalmas kutatási eredmény látott napvilágot. Az Egyesült Királyságban félmillió 40 és 69 év közötti férfi és nő egészségügyi adatait és életstílusát tanulmányozták. A University College London munkatársai és uruguayi kollégáik közös kutatásukban azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a rendszeres délutáni szunyókálás, a kognitív képességek, illetve az agy szerkezete között. Meglepő módon a rendszeresen szundítók agytérfogata nagyobb volt. 

Az alvás egészséges az agyunknak is
Fotó: Carol Yepes / Getty Images Hungary

Azonban nem ez az első kutatás, amely a szunyókálás jótékony hatásait vizsgálta. Az Amerikai Gerontológusok Szövegsége, akik az öregedéssel és annak kórtanával foglalkoznak, szoros kapcsolatot fedeztek fel a délutáni alvás és a memória között. Azok az idősek, akik 30–90 percig pihentek, sokkal jobban tudtak szavakra visszaemlékezni, mint akik nem szunyókáltak, vagy 90 percnél hosszabb ideig aludtak. 

Fél óránál többet ne szunyókáljunk 

Köztudott, hogy a déli népek igen nagy barátai a sziesztának, azaz a délutáni alvásnak; még az üzletek is gyakran bezárnak, hogy a dolgozók pihenhessenek az esti nagy hajrá előtt. Nem véletlen, hogy éppen spanyol kutatás született ebben a témában, mely szerint, akik legalább 30 percet alszanak napközben, 21 százalékkal kisebb az esélyük a magas vérnyomásra.

Ugyanez a kutatás azonban azt is leszögezte, hogy a fél óránál hosszabb szunyókálás már inkább rossz hatással van a szervezetre: túlsúlyhoz, magas vérnyomáshoz vezethet, és kapcsolatba hozták az Alzheimer-kór kialakulásával is.

Más szakemberek is megerősítették, hogy a 20 és 30 perc közötti napközbeni alvás az, ami új erővel tölt fel, ám ha többet szundítunk, az már inkább megzavarja az éjszakai pihenésünket. 

Az éjjeli pihenést ne zavarja 

A rövid, feltöltő szundítás nagyon jót tesz nekünk, de ha azt tapasztalod, hogy rendszeresen hosszabb időre is álomba merülsz napközben, illetve folyton fáradt vagy, az arra utalhat, hogy nem megfelelő az éjszakai pihenésed. Ebben az esetben tegyél meg mindent, hogy nyugodt legyen az álmod.

nő a kanapén alszik, kutyája a lábánál
Ha napközben is mindig fáradt vagy, az alvászavarra utalhat
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

Legyen a hálószobád kellően sötét, a hőmérséklet kellemes, lehetőleg lefekvés előtt egy-két órával már ne nézz semmilyen tartalmat a tévén és a telefonodon se, illetve már délután se fogyassz koffeint. Ha ennek ellenére éjjel nem tudsz jól aludni, viszont napközben majd leragad a szemed, érdemes felkeresni szakorvost, hogy kizárjatok olyan veszélyes betegségeket, mint az alvási apnoe.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.