Minden ötödik embert érint ez a gyógyíthatatlan betegség

Olvasási idő kb. 3 perc

Hízás, hajhullás, állandó fáradtság, vérnyomás-emelkedés, száraz bőr, libidócsökkenés, menstruációs zavarok… talán nem is gondolnánk, de mindezeket a tüneteket (és még sokkal több kellemetlenséget) okozhat, ha a pajzsmirigyünk nem működik megfelelően.

A Hashimoto-betegséget – amely a pajzsmirigy egyik leggyakoribb megbetegedése – az immunrendszer nem megfelelő működése okozza: a fehérvérsejtek a pajzsmirigyben található fehérjék ellen fordulnak, így a szervezet a pajzsmirigysejteket idegennek ismeri fel, és megtámadja. Ez a folyamat végül a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásához és annak hibás működéséhez vezet, súlyosabb esetben pedig akár a szerv teljes pusztulását is eredményezheti.

Nagyon gyakori Magyarországon 

„A pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség jelenleg Magyarországon, a teljes lakosság körülbelül 10 százalékát érinti, de ennek nagyjából csak a fele kerül ténylegesen diagnosztizálásra. Nőknél akár 8-szor gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál. Maga a Hashimoto-betegség, amiből idővel kialakulhat a pajzsmirigy-alulműködés, pedig még gyakoribb, az emberek 20 százalékát érintheti”– mondta el dr. Szabó Péter endokrinológus, aki azt is hozzátette, hogy a Hashimoto-betegség ugyan jóval gyakoribb a nőknél, a férfiaknál azonban sokkal súlyosabb lefolyású lehet.

Az alvászavar is utalhat a pajzsmirigy megbetegedésére
Fotó: Oleg Breslavtsev / Getty Images Hungary

Az autoimmun betegséget elsőként 1912-ben egy japán sebész, Hakaru Hashimoto jegyezte le, akiről a kórkép a nevét is kapta. Ma még az orvostudomány nem tud pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mi váltja ki a Hashimoto-betegséget, illetve hogy miért gyakoribb nőknél a kórkép.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a betegség hátterében számos ok állhatgenetikai tényezők éppúgy, mint különböző környezeti ártalmak (szmog, radioaktivitás) vagy életmódbeli hatások – például megnövekedett stressz, dohányzás, az immunrendszert befolyásoló vírusfertőzések vagy a nem megfelelő jódbevitel.

A Hashimoto gyakran járhat együtt glutén- és laktózérzékenységgel vagy Crohn-betegséggel.

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei sokfélék lehetnek

Az esetek körülbelül felében alakul ki pajzsmirigy-alulműködés – ritkán -túlműködés –, amelynek tünetei többek között a testsúlynövekedés, a fogyási nehézségek, a fáradtság, a levertség, a túlzott mértékű izzadás, a vizesedés, a bőrszárazság, a szapora szívverés, az alvászavarok vagy a hajhullás. A szakember hangsúlyozta: a Hashimotónak, vagyis az idült, krónikus pajzsmirigygyulladásnak nincsenek specifikus tünetei, érzékelhető panaszokat a pajzsmirigyre gyakorolt hatása okoz.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha a fent felsorolt tüneteket érzékeljük, mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat: az időben felismert pajzsmirigybetegség és annak személyre szabott kezelése kulcsfontosságú a súlyos pajzsmirigyproblémák elkerülése érdekében. „Bár a Hashimoto-betegség egy gyógyíthatatlan immunfolyamat, kezeléssel csökkenthető a pajzsmirigyre gyakorolt káros hatása. Amennyiben a legkisebb gyanú fennáll, vagy a családban van már diagnosztizált hashimotós beteg, mindenképp érdemes kivizsgáltatni magunkat” – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Péter.

Egy vérvizsgálat kiderítheti

Gyanú esetén a szakorvos a pajzsmirigy ultrahangos diagnosztikáját és vérvizsgálatot javasolhat, ez utóbbi során a pajzsmirigy működését szabályozó (T3, T4) és stimuláló (TSH) hormonok szintjét, valamint az antitestek (TPO) jelenlétét ellenőrzik. Hashimoto-betegségre az alacsony T3, T4 és a magas TSH-szint, valamint a vérből egyértelműen kimutatható TPO antitestek jelenléte utal.

Ugyan mai tudásunk szerint a Hashimoto-gyulladás gyógyíthatatlan, és szinte lehetetlen megelőzni, jó hír viszont, hogy levotiroxinnal, azaz szintetikusan előállított, a szervezet tiroxin (T4) nevű hormonjához hasonló hatású hatóanyaggal kezelhető. A betegség kezelésének elengedhetetlen része még az életmódváltás, ami kiterjed az étkezésre, a testmozgásra és a szervezetet ért káros hatások csökkentésére. Ezek célja a megfelelő hormonszint fenntartása. Amennyiben igazolhatóan ételintolerancia is fennáll, az ahhoz tartozó – ajánlottan dietetikus által összeállított – diéta betartásával is csökkenthető a Hashimoto-betegség fellángolása.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?