Jobbak az esélyeik azoknak a betegeknek, akiket nő operál

Olvasási idő kb. 2 perc

Az lehet, hogy a nők lassabban műtenek, ám egy új tanulmány szerint hatékonyabban gyógyulnak és jobbak az életkilátásaik azoknak a betegeknek, akiket női sebészek operálnak.

Egy friss, több mint egymillió embert vizsgáló tanulmány szerint a női sebészek által kezelt betegeknél kisebb a valószínűsége annak, hogy a műtéti beavatkozást követő kilencven napon és egy éven belül kedvezőtlen kimenetelű kórképek alakulnak ki.

Különbségek a sebészek között

A kutatásba bevont 1 165 711 beteg közül 151 054-et női, 1 014 657-et pedig férfi sebészek kezeltek. Az eredmények alapján a nők által kezelt betegek hatékonyabban és jobb esélyekkel gyógyulnak, és kisebb a valószínűsége annak, hogy a későbbiekben életüket vesztik.

A kanadai Torontói Egyetem kutatói szerint ezek az eredmények alátámasztják az orvosok neme alapján a betegek eredményeiben mutatkozó különbségeket.

A tanulmány szerint a nők által kezelt betegek hamarabb gyógyulnak
Fotó: rubberball / Getty Images Hungary

Jobbak, mint a férfiak

Egy másik, a JAMA Surgery című folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmány epeműtétek után értékelte a betegek eredményeit, és ugyancsak azt állapította meg, hogy a női sebészek ezen a területen is átlagosan jobban teljesítettek férfi kollégáiknál. A 150 509 svédországi sebész által operált 150 509 beteg bevonásával végzett vizsgálat eredményei szerint ugyanis a tervezett és a sürgősségi epeműtétek során a női sebészeknek lényegesen kevesebb műtéti szövődményük volt, mint férfi kollégáiknak.

Ráadásul a női sebészek lassabban is operáltak, az akut ellátásban ritkábban tértek át laparoszkóposból nyitott műtétre, és a betegeik is rövidebb ideig voltak kórházban. 

A tanulmány arra is rávilágított, hogy a női sebészek lassabban operáltak
Fotó: Shannon Fagan / Getty Images Hungary

Hasznos adatok

A folyóiratban megjelent kísérő vezércikkben Martin Almquist, a svéd Skane Egyetemi Kórház sebésze kifejtette: a különbségek a férfiak és a nők kockázatvállaláshoz való eltérő hozzáállásának tudhatók be.

Idézőjel ikon

Dr. Almquist szerint a bizonyítékok azt sugallják, hogy a női sebészek nagyobb valószínűséggel alkalmaznak betegközpontú döntéshozatalt, hajlandóbbak az együttműködésre, és gondosabban is választják ki a betegeket a műtéthez.

A tudósok a kutatás eredményeitől azt remélik, hogy a férfi és női sebészek közötti különbségek további értékelése a későbbiekben fényt deríthet a kedvezőtlen eredmények elkerülésének módjaira. A szakemberek ugyanakkor azt is elmondták, hogy a két kutatás eredményei fontos lépést jelentenek az egészségügyi ellátásban a sebészeti gyakorlat jobbá tételében.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.