A fitofotodermatitisz néven ismert jelenség igen kellemetlen, napégésre hasonlító tünetekkel jár.
Ha előfordult már veled, hogy egy kerti sütögetés vagy egy vízparti iszogatás után furcsa égési sérüléseket találtál magadon, te is a saját bőrödön tapasztalhattad meg a fitofotodermatitiszt, melynek sokan a létezéséről sem tudnak. Mutatjuk, milyen növényekkel kell vigyáznod, és mit tehetsz a fájdalmas tünetek ellen.
Mi okozza ezt a furcsa égési sérülést?
Egyes növények és gyümölcsök – különösen a citrusfélék – úgynevezett furokumarinokat tartalmaznak. Ezek a szerves kémiai vegyületek arról ismertek, hogy érzékenyebbé teszik a bőrt a napsütésre, ezáltal jelentősen fokozva a leégés hatásait.
A fitofotodermatitisz jellemzően helyi reakcióként jelentkezik, amikor magadra öntesz valamit, de felléphet a zeller fogyasztása miatt is, mivel ez a zöldség furokumarinokat tartalmaz.
Az 1920-es években előfordultak olyan estek is, amikor a fitofotodermatitisz kiváltó oka az volt, hogy az emberek narancsból előállított parfümöt és kölnivizet fújtak magukra. Itt a lista azokról a növényekről, amelyek a bőrre kerülve heves reakciót válthatnak ki:
- boglárka
- sárgarépa
- zeller
- citrusfélék
- édeskömény
- füge
- medvetalp
- orbáncfű
- vadkapor
- vadpetrezselyem
- vadpaszternák
„Gyakran találkozom a fitofotodermatitisszel, miután valaki grillezés közben lime-tartalmú italokat, például margaritát vagy sört fogyaszt egy napsütéses délutánon. Ez bárhol megtörténhet, ahol lime-ot vágnak vagy facsarnak, magukra fröcskölik a levét, majd napsütés éri őket” – emelte ki egy bőrgyógyász.
Kiket veszélyeztet?
Általánosságban kijelenthető, hogy a fitofotodermatitisz fokozott veszélyt jelent azokra nézve, akiknek világos a bőrük, és alapvetően is érzékenyebbek a napsütésre, illetve nagyobb eséllyel tapasztalják a vendéglátásban dolgozók, így a pincérek és csaposok is, hiszen munkájuk során jobban ki vannak téve a furokumarint tartalmazó ételeknek, és a nyári időszakban rendszeresen a szabadban, teraszokon dolgoznak.
Mivel rengeteg vadon élő növény tartalmaz furokumarinokat, az érintettek között ott vannak a túrázók is.
Hogyan ismerhetők fel a tünetek?
A fitofotodermatitisz égési sérüléseit nehéz azonosítani, mert megjelenésükben igencsak hasonlóak más, fototoxikus expozíció által okozott bőrkiütésekhez. A diagnózis ezért néha azon is múlik, hogy az érintettek mennyire tudnak visszaemlékezni a potenciális kiváltó okokra.
A kezet, az ajkat vagy arcot érintő égési sérülés általában furcsa képződményekben, például csíkokban, foltokban vagy akár kézlenyomatokban jelenik meg.
A tünetek nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az expozíció után akár 24–48 óra is eltelhet, mire a bőr kipirosodik, és elkezd érzékeny lenni. Ezután az érintett bőrfelületen 1-2 napon belül fájdalmas hólyagok alakulnak ki.
Miután a hólyagok meggyógyulnak, barna hiperpigmentációt hagyhatnak maguk után, amelyek csak hónapok alatt halványodnak el – pláne, ha közben napfény éri őket.
Mit lehet ellene tenni?
Az enyhébb esetek gyakran észrevétlenek maradnak, mások reakciói viszont elég súlyosak ahhoz, hogy orvoshoz kelljen fordulniuk. Ilyen szempontból befolyásoló tényező lehet, hogy mennyi növényi anyag kerül a bőrre, illetve azt mennyi ideig éri napsütés.
Ha azt gyanítod, hogy panaszaidat a fitofotodermatitisz okozza, a következő lépések hozhatnak enyhülést:
- tartsd tisztán az érintett területet, és szükség szerint használj hideg, nedves borogatást,
- alkalmazz helyi antibiotikumos kenőcsöt,
- kötözd be az égett bőrfelületet,
- ügyelj rá, hogy ne érje napfény.
Ha a keletkező hólyagok akadályoznak mindennapi feladatait ellátásában, fordulj bőrgyógyászhoz, aki szteroidot írhat fel, hogy csökkentse a fájdalmat és a gyulladást. Végül, de nem utolsósorban, ne feledd, hogy a kialakuló barna foltokat sem érheti a napfény.
A legjobb védekezés egyébként a megelőzés. Ha olyan növényekkel érintkezel, amelyek fitofotodermatitiszre hajlamosítanak, utána alaposan mosd meg a kezed szappannal és vízzel. Ha pedig erdős területre készülsz, viselj hosszú nadrágot, hogy ne érintkezz a vadon élő növényekkel.
