Nem is gondolnád, hogy az alvásnak ilyen fontos hatása is van

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kevesen tudják, hogy a több és jobb minőségű alvásnak fájdalomcsillapító hatása van. Ezért van az, hogy ha nem elég pihentető az alvás, még a fejfájást is kínzóbbnak érezzük. Nem véletlen, hogy sokan úgy érzik, fájdalmas tüneteik valamelyest enyhülnek egy jobb éjszakai alvás után. Éppen ezért azok számára, akik krónikus fájdalommal küzdenek, az alvás prioritása kulcsfontosságú lehet a gyógyuláshoz vezető úton.

A világon több millió ember él krónikus fájdalommal, jelentős részük orvos által felírt vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerekkel igyekszik csökkenteni a kellemetlen érzést. Amerikai orvosok arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja az alvászavar a fájdalomérzékenységet.

Az agyunk értelmezi a fájdalmat

A fájdalom egy kellemetlen érzés, amelyet akkor tapasztalunk, amikor az idegreceptorok jelet küldenek az agynak, jelezve, hogy valami nincs rendben. Az, hogy agyunk hogyan értelmezi a fájdalmat, számos tényezőtől függ, beleértve a testi egészségünket, hangulatunkat és a fájdalom okát is. Ha éjszaka jelentkezik a fájdalom, az zavarhatja az alvást. A krónikus fájdalommal küzdő emberek éppen ezért akár hosszú távú alváshiányban is szenvedhetnek.

A fájdalom annál erősebb lehet, minél kevesebbet alszunk
Fotó: Jena Ardell / Getty Images Hungary

Ezért az alvás a legjobb fájdalomcsillapító

Ismert, hogy az alváshiány számos hatással van az agyra, a kognitív károsodás részegséghez hasonló állapotának kiváltásától egészen a tanulási nehézségeken át az új emlékek kialakításának akadályozásáig. Egy új kutatás rávilágít az elégtelen alvás egy másik neurológiai hatására, a fokozott fájdalomérzékenységre.

Egy kutatás szerint az alvásmegvonás növeli a fájdalomérzetet, miután csökkenti az agy természetes fájdalomcsillapító reakcióját.

Mindezt amerikai kutatók 24 egészséges fiatal bevonásával végzett vizsgálattal is igazolták. A vizsgálat kezdetén a résztvevőknek nem volt sem alvászavaruk, sem bármilyen fájdalommal összefüggő panaszuk. A tudósok elsőként feljegyezték a bevont egyének fájdalomküszöbét egy pihentető éjszakai alvás után úgy, hogy egy működőképes MRI-készülékkel átvizsgálták az agyukat, miközben egyre nagyobb hőhatással terhelték a résztvevők bőrét. Mindezt megismételték egy alvás nélküli éjszaka után is, és a kutatók azt tapasztalták, hogy a csoport minden résztvevője kényelmetlenül érezte magát, amikor csökkentették a hőmérsékletet.

Ez pedig egyértelműen azt igazolja, hogy megnőtt a fájdalomérzékenységük azután, hogy nem volt megfelelő és pihentető az alvásuk.

[neon-image id="46952" is_popup="True"][/neon-image]

A kutatók azt találták, hogy az agy egyik legfontosabb része, a fájdalomérzékenységgel összefüggő régió, a szomatoszenzoros kéreg hiperaktív volt, amikor a résztvevők nem aludtak eleget. Ez megerősítette azt a feltételezést, hogy az alvásmegvonás megzavarja a fájdalomfeldolgozó idegi áramköröket.

Meglepő eredmény volt továbbá, hogy már egyetlen álmatlan éjszaka után csökkent az agy azon részének aktivitása, amely kapcsolódik a pszichológiai jutalmazási rendszerekhez és a motivációhoz, így a szervezetben kevesebb dopamin szabadult fel, ami az élvezet növeléséért és a fájdalom enyhítéséért felelős. 

A kutatók végül arra a megállapításra jutottak, hogy az alváshiány nemcsak felerősíti az agy fájdalomérzékelő területeit, hanem blokkolja is a természetes fájdalomcsillapító központokat.

Ennek pedig az az oka, hogy az agy azon része, amely felméri a fájdalomjeleket és előkészíti a szervezet fájdalomra adott reakcióját, szintén alulműködött, ezért az alvásmegvonás miatt nem indult be a test saját természetes fájdalomcsillapító reakciója.

Az alvás természetes fájdalomcsillapító

A fenti vizsgálatot a kutatók több mint 230 önként jelentkező részvételével megismételték, akik több napon át beszámoltak alvási szokásaikról és fájdalomérzékenységi szintjükről. A tudósok azt találták, hogy a résztvevők alvási szokásainak legkisebb változásai a fájdalomérzékenység változásaival korrelálnak, vagyis az éjszakai alvás nagyon finom változásai is – még olyan csekély módosulások is, melyekre nem is gondolnánk – egyértelműen hatással vannak a következő napi fájdalomterhelésre.

A kutatás szerint egy kórházi osztályon lehet a legkevésbé pihenni
Fotó: janiecbros / Getty Images Hungary

A kutatók megállapították, hogy az alvás természetes fájdalomcsillapító, amely segíthet a fájdalom kezelésében és csökkentésében.

A szakemberek egyértelműen kijelentették, hogy a zajos kórházi osztály az egyik olyan hely, ahol az emberek a legjobban szenvednek a fájdalomtól, mert ez a legrosszabb hely az alvásra. Eredményeik azt sugallják, hogy a betegek ellátása jelentősen javulna, és a kórházi ágyak hamarabb kiürülnének, ha az egészségügyi ellátás során biztosított lenne a zavartalan pihenés és alvás.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tömeges halpusztulás a Dunán: 31 fokos itt a folyó vize

Szórványos halpusztulást észleltek a Dömsödi Holt-Duna-ágon 2026. június 26-án, pénteken dél körül, ami komoly aggodalomra ad okot. A jelenséget a területen tartózkodó horgászok jelezték a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felé, miután a vízterület több pontján is aggasztó jeleket tapasztaltak. A beszámolók szerint a halak úgynevezett „pipáló”, egyértelműen súlyos oxigénhiányra utaló viselkedést mutattak a folyóágban.

Életem

33 fok éjfélkor: a kánikula ennyi többlethalálozást okoz

Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.

Offline

Villámkvíz: be tudod fejezni a híres verseket?

Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.

Testem

Nem csak náthára utalhat, ha eldugult orral ébredsz: krónikus elváltozás is okozhatja

Te is úgy ébredsz szinte minden reggel, mintha betonnal öntötték volna ki az orrodat, pedig nem is vagy megfázva? Sokan hajlamosak egy egyszerű vállrándítással elintézni a hajnali orrdugulást, pedig a háttérben komoly, kivizsgálást igénylő okok állhatnak. A tünetek mögött leggyakrabban a matracunkban rejtőző poratkák, a hálószobai penész vagy a háziállatok hámsejtjei állnak, de ha a dugulást nem kíséri tüsszögés, akár krónikus orrsövényferdülés vagy nyálkahártya-duzzanat is okozhatja a bajt.

Világom

Itt írta Beethoven az Örömódát – Mátyás király és a Habsburgok is odavoltak a városkáért

Alig néhány órányira a magyar határtól fekszik egy mesebeli, biedermeier stílusú kisváros, amely évszázadokon át Európa elitjének titkos menedéke volt. Baden bei Wien kénes forrásaiért és mediterrán klímájáért már Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix királyné is rajongott, később pedig a Habsburg uralkodók ide költöztették át a teljes bécsi udvart a nyári hónapokra. A fenséges paloták és kilométeres parkok árnyékában azonban nemcsak a politika formálódott, hanem a kultúrtörténet is: itt, egy szerény badeni házban írta meg a teljesen siket Beethoven a világirodalom egyik legfontosabb művét, a IX. szimfóniát és az Örömódát.

Világom

Súlyos veszélyt jelenthet az Adrián ez az élőlény: mérgező tüskéje durva ízületi gyulladást okozhat

A horvátországi nyaralás legszebb pillanatait is egy másodperc alatt tönkreteheti egyetlen óvatlan lépés a sekély vízben. Az Adriai-tenger sziklás partjainál tömegesen megbújó tengeri sünök nemcsak kellemetlen meglepetést okoznak, de tűhegyes fegyvereik komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A bőr alá fúródó, könnyen letörő és mérgező tüskék ugyanis hajlamosak elvándorolni a szövetek között, és ha elérik a csontot vagy az inakat, súlyos, hónapokig tartó ízületi gyulladást indíthatnak el.