Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Monica Lewinsky, Richard Wagner, Marlene Dietrich, Pablo Picasso és Szandi: egyaránt a rajongói a francia stílus ikonikus viseletnek. Viszont a sikkes és hetyke fejfedőt egyedül nálunk hívják svájcisapkának. A barett hosszú évszázadok óta a pimaszság, a művészvilág és a katonaság jelképe. Bár kedvencünk sosem ment ki a divatból, az Emily Párizsban óta menőbb, mint valaha.
Értelmiség, szabadszelleműség, katonás szigor, francia impresszionizmus. Ahány ember, annyiféle szimbólum ötlik fel a barettsapka, a beret hallatán, amely baszk sapkaként indult világhódító útjára, hiszen értelemszerűen Baszkföldről származik. Eredetét tekintve ez a kis textil körsapka Béarn tartományból ered, a Pireneusok lábánál fekvő, Spanyolország és a francia Baszkföld határán fekvő régióból. A baszk legendárium szerint évszázadokkal ezelőtt még a hegyi pásztorok készítették nemezből maguknak ezt a fejfedőt, amely idővel kifejezetten birkaszagú lett.
Itt készültek az első svájcisapkák
Apropó, kézimunka: az utolsó barett-manufaktúra is természetesen Franciaországban található. A francia Pireneusokban található Laulhére manufaktúra 1840 óta kézzel készíti a svájcisapkákat: Julia Roberts, Catherine Denevue és az Emily in Paris naivája, Lily Collins is lelkes vásárlójuk. A barettsapka hódolói egyenesen a bibliai pátriárkáig, Noéig vezetik vissza a fejfedő történetét, viszont az tény, hogy egyik-másik korabeli festményen már pontosan felismerhetjük a barettet viselő női és férfialakokat.
Imádták bronzkori őseink
A ma ismert barett sziluettje – egy nemezből vagy gyapjúból készült korong, amely szorosan a viselője fejéhez simul – már évezredek óta létezik. A világ különleges jelenségeivel foglalkozó Dis Magazine szerint a régészek a baretthez hasonló kalapok nyomait találták a bronzkori (i. e. 3200–600) sírokban Olaszországban és Dániában, valamint szobrokon és festményeken ábrázolva szerte Nyugat-Európában.
A történészek szerint először a XV. században vált divatossá a viselet, különbözően aszerint, hogy melyik társadalmi réteg tagjai viselték.
Megkülönböztetésül tollakkal díszítették; nyakba lógó zsinór segítségével a hát közepére eresztették.
Rembrandt és Wagner is barettben pózolt
Egyszerűsített formában a parasztok és a kézművesek is viselték. A baszk sapka keményített változata megmaradt a spanyol arisztokrácia körében, de emlékezzünk a németalföldi géniusz portréjára: Rembrandt kizárólag svájcisapkában állt modellt saját önarcképei előtt. Egy másik németalföldi festőóriás, Johannes Vermeer is szeretett így pózolni, és Auguste Rodin is baszk sapkában állt modellt. Később a papok, bírák és tudósok viselete lett, egészen addig, amíg a párizsi Montmartre fel nem fedezte magának. Cézanne, Monet, Picasso is büszkén viselte, míg Németországban Richard Wagner is svájcisapkát visel egyik jelentős portréján.
Viva la revolution!
Egy teljesen másik szubkultúrában is világhódító körútra indult a hetykén félrecsapott sapkácska, hiszen a fegyveres erők és a forradalmi csoportok egyenruhát csináltak a barettből.
Az 1800-as években a kék beret a francia forradalmárok jelképe lett. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege a második világháború óta zöld, bíbor, barna és fekete színben is rendszeresítette a barettsapkát. Az orosz hadsereg elitegysége, a Szpecnaz katonái is büszkén viselik a vörös beretsapkát, de a dán különleges haderő, a Jægerkorpset katonái fejét is ez a fejfedő díszíti.
A barett nemcsak a katonák, hanem a politikai forradalmárok jelképe is lett, gondoljunk csak a kubai forradalmár, Che Guevara Alberto Korda által készített ikonikus portréjára vagy Fidel Castro örökös outfitjére.
Az Amerikai Államok radikális polgárjogi mozgalma, a Fekete Párducok pedig egyik forradalmi jelképévé tette meg ezt a sapkát a ’60-as években.
A művészvilág kedvence
A barett a művészek nem hivatalos kalapja. Monet, Picasso, Cézanne – a fejfedőt viselő alkotók listája hatalmas, és évszázadokra nyúlik vissza. Bár nem világos, hogy ez a szerény kalap mikor vált a kreativitás és a lázadás jelképévé, a barett és az ecset társítása beégett a tudatunkba.
Mivel a művészet és a divat mindig kéz a kézben jártak, ezért a stílusikonok is idejekorán felfedezték maguknak a barettsapkát.
A Szajna-parti divatfővárosban maga Coco Chanel terjesztette el a hölgyek között a baszk sapkát, a divat nagyasszonya előszeretettel mutatkozott brossokkal ékesített barettben. Később a kis „verébnek” becézett, Edith Piaf is ebben mutatkozott, majd az isteni BB, Brigitte Bardot és a hűvös szépség, Catherine Denevue is viselte ezt a darabot. Berlinben és Hollywoodban pedig Marlene Dietrich és Greta Garbo is felkapaszkodott a barettvonatra.
Szex, pop, barett
A világpolitika legnagyobb szexbotrányánál is jelen volt egy fekete barett, hiszen az egykori amerikai elnök, Bill Clinton mellett fekete svájcisapkában mosolygott kedvenc gyakornoka, Monica Lewinsky. „Itt az ideje elégetni a barettet, és eltemetni a kék ruhát” – mondta 2014-ben Lewinsky, hogy megpróbálja maga mögött hagyni a Clintonhoz fűződő viszonyát. A divatvilág sosem hanyagolta el a lázadás eme szimbólumát: a francia stílusfenegyerekek, Jean Paul Gaultier és Thierry Mugler egyetlen divatbemutatójáról se hiányozhat a svájcisapka. A popdívákon is végigtarolt a svájcisapkaláz, hiszen Madonna, Lady Gaga és Elton John is imádja ezt a viseletet, Beyonce pedig 2016-ban beretsapkát viselő, Fekete Párduc mozgalmárokra emlékeztető táncosok gyűrűjében lépett fel a Super Bowl-döntőn.
A magyarok sem maradtak ki
S hogy mi újság Magyarországon? Azt senki se tudja, ki terjesztette el a svájcisapka kifejezést, az viszont biztos, hogy már a múlt század elején szeretettel hordták hölgyeink. 1889-ben Hódmezővásárhelyen kezdődött a svájcisapkák gyártása, Kokron József gyárában speciális kötőgépeken gyártották a nők új viseletét, kisvártatva szabadalmaztatták is ezt az eljárást. A svájcisapkát ekkor Nor-Coc márkanéven forgalmazták, hatalmas sikert aratott, még Nyugat-Európába is exportálták.
József Attilától Szandiig
A Nor-Coc még József Attilát is megihlette, aki így öntötte rímbe kedvenc sapkánkat: „Mit visel urinő és mit hord kokott fejebubján, ha nem Nor-coc-ot. Sapkám Nor-coc, ilyet hordok.” A II. világháború után a HÓDIKÖT gyártotta tovább a svájcisapkákat, a viselet a munkásosztály jelképe lett, gondoljunk csak Kádár János egykori miniszterelnök svájcisapkájára, vagy a legendás humorista, Hofi Géza paródiáira, aki lyukas fillért húzott svájcisapkája „villámhárítójára”. Itthon a rendszerváltozás után rehabilitálták a „munkás-parasztság” eme jelképét, s azóta töretlen a népszerűsége. Az újrafelfedezés úttörője a ’90-es évek legelső magyar tinibálványa, Szandi volt, hiszen – hála akkori menedzserének, Fenyő Miklósnak – a popüdvöske éjjel-nappal svájcisapkát hordott. Ám míg a forradalmárok Che Guevarával az élükön a fekete barett mellett tették le voksukat, a magyarok tini idoljáról a piros svájcisapkát nem lehetett lerobbantani.
