A szív egészségét támogató étrendbe remekül beilleszthető étel a tofu. Nézzük, milyen gyakran érdemes fogyasztani, és milyen előnyökkel jár!
Miután gyermekeim elérték azt a kort, hogy már nem csak a rántott hús, sült krumpli, bolognai spagetti szentháromságát hajlandóak mindenféle nyafogás nélkül főétkezésként magukhoz venni, igyekszem minél többféle ételt, alapanyagot kipróbálni a konyhában, hogy legalább megismerkedjünk velük. Ezek közül némelyik nagy kedvenc lesz, mint például a csicseriborsóból készült hummusz, de akad olyan is, amiről valószínűleg soha többé említést sem teszünk. Így került a látóterembe a tofu is. Személyes tapasztalat híján utánaolvastam, mivel is állunk szemben, és amellett, hogy milyen változatosan felhasználható, arról is találtam érdekességeket, hogy milyen jót tesz az egészségünknek, ha helyet kap a rendszeresen használt alapanyagok sorában.
Mi is az a tofu?
A Kínából származó és az ázsiai országokban igen kedvelt tofut leginkább sajthoz szokták hasonlítani. Szójatejből állítják elő, így értelemszerűen, akik allergiások a szójára, ezt sem fogyaszthatják. Teljes egészében növényi táplálék, és mivel nagyon magas a fehérjetartalma, és esszenciális aminosavakat is tartalmaz, a hús- és tejtermékek helyettesítésére szokták javasolni azoknak, akik ezeket nem fogyasztják. Emellett kiváló forrása a vasnak, kalciumnak, mangánnak, magnéziumnak, de található benne réz, cink, szelén, foszfor és B1-vitamin is. Kalciumtartalmának köszönhetően segít a csontritkulás megelőzésében is, de egyéb egészségügyi előnyökkel is jár a fogyasztása.
Enyhíti a menopauza tüneteit
Fitoösztrogénnek nevezett izoflavonokat tartalmaz, melyek a női ösztrogén hormonhoz hasonló szerkezetű, növényi élelmiszerekben lévő vegyületek. Fogyasztása kedvező lehet a változókorba lépő nők számára, mert a menopauza tüneteit enyhítheti. A kutatók azt találták, hogy egy fél csésze szójabab zsírszegény, növényi alapú étrendhez való hozzáadása 84%-kal csökkentette a hőhullámokat, ami a menopauza egyik jellegzetes tünete.
Jó hatással van az agyunkra
Bár a kutatás nem teljesen egyértelmű, egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a tofu és más szójababalapú élelmiszerek javítják a kognitív funkciókat, mint például a memóriát és a problémamegoldó készségeket.
Egy tanulmány azt sugallta, hogy az equol, a szójababtermékek fogyasztása során a bélben termelődő metabolit segíthet csökkenteni a demencia kockázatát. Azoknál az embereknél, akik nagy mennyiségű equolt termeltek szójatermékek fogyasztásával, feleannyi fehérállomány-léziót észleltek, mint azoknál, akiknél alacsony az equolszint. Ezek a léziók képalkotó vizsgálatokon látszódó gyulladásos szöveti károsodások az agyban, jelentős előrejelzői a kognitív hanyatlásnak és a demenciának.
Támogatja a szív egészségét
Egy több mint 200 000 emberen végzett megfigyelési vizsgálat eredményei szerint a tofu és a nagyobb mennyiségű izoflavont tartalmazó élelmiszerek fogyasztása a szívkoszorúér-betegség mérsékelten alacsonyabb kockázatával jár. Különösen a fiatalabb nők és az olyan menopauza utáni korban lévő nők esetében figyelhető ez meg, akik nem szednek hormonokat.
A tanulmány megállapította, hogy az izoflavonban gazdag tofu hetente többszöri fogyasztása 18%-kal csökkentette a szívkoszorúér-betegség kockázatát, míg azoknál, akik havonta kevesebbszer ettek tofut, 12%-kal. Érdekes, hogy a szójafogyasztással nem mutatott ilyen összefüggést.
„Az eredmények ellenére nem hiszem, hogy a tofu csodaszer. Az étrend általános minősége továbbra is lényeges, és a tofu nagyon egészséges összetevő lehet.”
– mondta Qi Sun, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola bostoni kutatója.
Az izoflavonokon kívül a tofu számos bioaktív komponenst is tartalmaz, például többszörösen telítetlen zsírokat, rostokat és ásványi anyagokat, amely összetevők szinergikusan hathatnak. Sun hangsúlyozta, hogy a csapat kutatási eredményeit óvatosan kell értelmezni, mert bár az eredmények összefüggést mutatnak az izoflavonok és a szívkoszorúér-betegségek csökkent kockázata között, nem feltétlenül mutatnak okozati kapcsolatot. Sok más tényező is befolyásolhatja a betegség kialakulását, beleértve a családtörténetet, a testmozgást és az egyén életmódbeli szokásait.
