Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ti is játszottatok már olyat a strandon, hogy bedobtatok valamit a vízbe, amit a medence aljáról fel kellett hoznia valakinek? Jó, ha tudod, hogy ez a fajta „búvárkodás” egyáltalán nem jó móka! A hosszas víz alatti tartózkodás ugyanis sekély vízi ájulást, majd halált is okozhat.
A hosszas légzésvisszatartással járó víz alatti úszás tétje akár az életed is lehet. Erre legutóbb a profi sportvilág hívta fel a figyelmet. Ám amit idén nyáron az amerikai Anita Alvarez szinkronúszó átélt a budapesti vizes vb-n, bárkivel megtörténhet. A víz alatti oxigénhiány miatt elájult sportolót szerencsére sikerült megmenteni a fulladásos haláltól.
Majdnem tragédia lett a vége az apa-lánya versenynek
Hogy pontosan mi történik a szervezetben hipoxémia, vagyis oxigénhiány alatt? Íme egy amerikai édesanya beszámolója, aki 14 éves lánya rosszullétének történetét osztotta meg a világhálón.
A beszámoló szerint a tragédia egy forró augusztusi napon történt Selenával, aki akkoriban egész nyáron versenyzett az apjával, hogy melyikük tud tovább úszni a medencében a víz alatt. Selena napról napra ügyesebb lett, mindig egy kicsit tovább tudta visszatartani a lélegzetét. Egy apa-lánya verseny alkalmával, egy nem túl nagy strandmedencében, ami zsúfolásig tele volt, a családtagok úgy mérték össze tudásukat, hogy a fordulók között alig-alig tartottak pihenőt. Selenát hajtotta a hév, hogy legyőzze az apját.
Ám egyszer csak az édesanyja arra lett figyelmes, hogy a lánya a víz alatt lebeg, kezeit ökölbe szorította, mintha táncolt volna, miközben szemei csukva voltak. A nő azonnal a gyermeke után ugrott a vízbe, akit a partra mentettek.
Ekkor a lány remegett, de nem lélegzett, habzott a szája, és lila volt az ajka. Rögtön megkezdték az újraélesztését.
Néhány perc múlva a lány vett egy mély lélegzetet. Felültették, de ő csak meredt maga elé zavartan, mint egy alvajáró. Selena ezután levegőért kapkodott, sírt, hogy nem tud levegőt venni. Majd pánikba esett, kiabált, később pedig gyomorfájásra panaszkodott. Amikor a mentősök megérkeztek, oxigént adtak neki. A család tőlük tudtak meg, hogy amit Selenán tapasztaltak, tipikusan a sekély vízi ájulás tünetei. Erről a jelenségről a szülők korábban még csak nem is hallottak.
Sportolókra, amatőrökre egyaránt veszélyes
A versenyszerű, többször egymás után ismételt, hosszan tartó, illetve a hiperventilációt vagy légzőgyakorlatokat, illetve erős fizikai megterhelést követő víz alatti úszás hirtelen ájulást és fulladást okozhat. Ezt a jelenséget shallow water blackoutnak (SWB), magyarul sekély vízi ájulásnak hívják, és az agy súlyos oxigénhiánya váltja ki.
A sekély vízi ájulás bárkivel megtörténhet, aki a légvétel nélküli úszást, vagy a víz alatti légzésvisszatartást gyakorolja. Sportolóknál viszonylag gyakoribb, mert az ő szervezetük fokozatosan ki van téve tüdőkapacitást növelő edzések vagy versenyek során a megterhelésnek, amikor viszonylag hosszú ideig nem jut oxigénhez a szervezet.
Sokan úgy hiszik, hogy teljesen biztonságban érezhetik magukat az úszómedencében, ha jó erőnléttel rendelkeznek, és jól megtanultak úszni. Sajnos az amatőr úszók és a profi sportolók számára alig ismert a sekély vízi ájulás jelensége – derült ki két magyar szakorvos, Vasas Szilvia és Horváth Gábor tanulmányából.
Mi okozza a sekély vízi ájulást?
A víz alatti úszás során jelentkező eszméletvesztés gyakori oka az úszó előzetes „túllélegzése”. Ez a hiperventiláció kimossa a szén-dioxidot a tüdőből, és csökkenti a vér szén-dioxid-szintjét. Azt, hogy levegőt kell venni, nem az alacsony oxigénszint, hanem a magas szén-dioxid-szint jelzi az agynak.
A sekély vízi ájulás jellemzően akkor jelentkezik, amikor a tüdőben és a vérében alacsony a szén-dioxid szintje.
Ha a szén-dioxid-szint alacsony, a szervezetünket megfosztjuk attól a mechanizmustól, hogy megvédjen minket, és időben jelezze, hogy levegőt kell vennünk. A belégzési inger nem jelentkezik, emiatt nem tudunk időben a felszínre jutni. Az oxigénhiány miatt eszméletvesztés, majd reflexes légvétel következik be a víz alatt.
Az ájulást semmilyen tünet nem előzi meg, hirtelen jelentkezik. Az eszméletvesztés után 2,5 perccel kialakul a tartós agyi károsodás, és beáll a halál.
Sekély vízi ájulás hiperventiláció nélküli légzésvisszatartás során is bekövetkezhet, például ha a víz alatti úszásgyakorlatokat egymás után többször ismétlik, vagy megerőltető fizikai aktivitás után végzik.
Víz alatt versenyezni szigorúan tilos
Hiába vagyunk kellőképpen felkészültek vagy amatőr, de rutinos úszók, a nyári meleg vagy egy stresszhelyzet miatt bárkivel történhetnek váratlan események a medencében. Itt a szervezetet megterhelő, hosszas víz alatti tartózkodás után ugyanúgy el lehet ájulni, mint amikor egy végletekig túlfeszített futás után valaki összeroskad és elájul. Csak a víz egy speciális közeg, ráadásul ijesztő, ha valaki elkezd a vízben eszméletlenül süllyedni.
A szinkronúszóknál ugyan sportágspecifikum a hipoxiás állapot, ám az oxigénhiányos helyzet miatt bekövetkező sekély vízi ájulás egy strandolót is ugyanúgy veszélyeztethet, mint egy műúszót, egy úszót vagy egy vízilabdázót.
Éppen ezért mindenkit óva int a hosszú víz alatti tartózkodástól Árkovics Petra, a Magyar Szinkronúszó Szövetség (MSZÚSZ) szövetségi kapitánya, aki megerősítette, a hiperventiláció miatt bekövetkező eszméletvesztés nem csak azokban a sportágakban jelent veszélyt, melyeknek sajátossága a hosszas víz alatti tartózkodás.
A szinkronúszók kűrjük során ugyan fejjel lefelé, hipoxiás állapotban vannak, hiszen a koreográfia miatt kontroll alatt kell tartaniuk a levegővételt, azonban erre a terhelésre speciális edzésmódszerekkel megfelelően fel vannak készítve.
A szövetségi kapitány hozzátette: magyar szinkronúszóval sem versenyen, sem válogatott edzésen nem történt még sekély vízi ájulás, mert az MSZÚSZ-nél körültekintően alkalmazzák a hipoxiás edzésmódszereket. Mindig korosztálytól és felkészültségtől függ, hogy egy-egy sportoló mennyi időt tölt az edzések során a víz alatt, de van egy szabály: 25 méternél többet senki nem úszhat levegővétel nélkül.
Egyvalami azonban tilos: akár felnőtteket, akár gyerekeket víz alatt versenyeztetni.
„Felnőtt sportolóink kifejezetten szeretnek víz alatt úszni, mert ez mentálisan is ráhangolja őket a kűrre. De ez csak edzői felügyelet mellett, gyakorlott sportolókkal lehetséges, előzetes hiperventiláció nélkül, mert a víz alatt nemcsak a levegő fogy el, hanem az orientációt is könnyű elveszteni. Ilyen esetben nehéz megállapítani, merre van felfelé, és merre van lefelé. Egy ilyen pánikhelyzetben is történhet ájulás, és víz alá süllyedés” – összegez Árkovics Petra.
