A rejtélyes Havanna-szindróma, ami először CIA-ügynököket támadott meg Kubában

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A rejtélyes Havanna-szindrómára még nincs magyarázat, csak teóriák, azonban ez nem akadályozza meg az amerikaiakat abban, hogy komolyan vegyék a helyzetet.

Különös tünetek jelentkeztek 2016-ban a Kubában dolgozó CIA-ügynököknél, amilyenekre korábban nem volt példa. Az orvosok még évekig nem vették komolyan azokat, akik az azóta Havanna-szindrómaként elhíresült betegség tüneteire hivatkoztak. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy kialakulásának okát máig nem sikerült megfejteni, azonban egyesekben az is felmerült, talán egy újfajta fegyver állhat a hátterében.

A Havanna-szindróma története

A Havanna-szindróma először Kubában bukkant fel 2016-ban, és amerikai CIA-tiszteknél jelentkezett. Gyakran egy furcsa, nehezen körülírható hanggal kezdődött, amelyet zümmögésként, fémes csikorgásként vagy éles visításként írtak le azok, akik átélték. Hiába takarták el fülüket, akik valamilyen zajt is érzékeltek, ez nem segített semmit sem. Volt, aki erős nyomást érzett a koponyájában a halk zümmögés mellett, volt, aki lüktető fájdalmat élt meg, míg azok, akik nem hallottak hangot, hőt vagy nyomást tapasztaltak. Hónapok múltával is szédülést és fáradtságot éreztek a szindrómát átélők.

A rejtélyes Havanna-szindróma néhányaknál olyan hanghatásokkal párosult, amelyet akkor is hallottak, amikor letakarták fülüket
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

Mivel CIA-tisztekkel kezdődött a dolog, eleinte eltussolták az ügyet, azonban a kubai incidenst követő 5 évben több százan jelentettek hasonló tüneteket. Azóta több kontinens több országában is megjelentek esetek, többek között Oroszországban és Kínában is, szintén amerikaiaknál, illetve 2021-ben Bécsben is tapasztalták a jelenséget.

Hogy mi okozta a Havanna-szindrómát, egyelőre homály fedi, de ez nem jelenti azt, hogy ne készültek volna teóriák róla. Ugyan az esetek felfejtését az is nehezítette, hogy olyan bejelentések is érkeztek, amelyekről később kiderült, hogy teljesen szokványos eredetűek (pl.: ételmérgezés), egyelőre két lehetséges magyarázatot tartanak számon:

Mikrohullámok, rádiófrekvenciák

Már a hidegháború alatt is felmerült, hogy vajon a rádiófrekvenciákat fel lehet-e használni az emberek befolyásolására, károsítására, és a havannai helyzetet politikailag tömörebb légkör övezte, így megszületett ez az összefüggés is. Az amerikaiak 2015-ben tértek vissza Kubába hosszú idő után, ahol addigra a feltételezések szerint mind a kínaiak, mind az oroszok kialakítottak hírszerző hálózatot. Tehát felmerült a gyanú az amerikaiakban, hogy vagy az oroszok, vagy a kínaiak, vagy bárki más, aki rossz szemmel nézte a Kubába visszatérő amerikaiakat, rádiófrekvenciás támadást indított ellenük.

A havannai esetet hallva egy James Lin nevű professzor rögtön a mikrohullámokkal hozta összefüggésbe a szindrómát, ugyanis a hetvenes években saját bőrén tapasztalta, ezeknek milyen hatása van az emberi testre. Magán végzett kísérletet ez ügyben: egy különleges szobában a feje hátuljára irányított antennán keresztül kollégái egy másik szobából mikrohullámú lökéseket indítottak, és Lin, amikor hallotta ennek hangját, megnyomott egy gombot. Így derült ki, hogy egyetlen ilyen impulzus csettintésszerű hangot, egy sorozatnyi mikrohullám-impulzus pedig madárcsicsergés-szerű hangot kreált Lin fejében, hiszen fülével nem hallhatott semmit sem. Lin professzor úgy vélte, hogy az energiát a lágy agyszövet nyelhette el, és a fejében mozgó nyomáshullámmá alakította át, amelyet az agy hangként értelmezett. Akkor hallotta a hangokat, amikor a nagy teljesítményű mikrohullámokat impulzusokként adták le, nem pedig a modern mikrohullámú sütőkből vagy más készülékekből származó, alacsony teljesítményű, folyamatos formában. Egy 2018-as kínai esetnél felkért szakértő, Beatrice Golomb is a mikrohullámokra vezette vissza a kiváltó okokat.

A rejtélyes Havanna-szindróma gyakran szédüléssel társult
Fotó: danm / Getty Images Hungary

Tömeges pszichogén állapot

Egy amerikai neurológus, Robert W. Bahol viszont teljesen más magyarázattal állt elő a Havanna-szindrómára. Szerinte inkább egy tömeges pszichogén állapotról lehet szó: ha valaki azt mondja neked, hogy romlott ételt ettél, hányingered lesz tőle, még ha az ételnek nem is volt semmi baja, tehát fordított placeboeffektusról beszélt. Megemlítette, hogy a tömegeknél megjelenő pszichogén állapotoknál rendszerint valamilyen stresszes szituáció bújik meg a betegség mögött, és a Kubában állomásozó CIA-ügynökök egy alapvetően stresszes közegbe kerültek. Véleménye szerint e miatt a stressz miatt az olyan mindennapos tünetek, mint a ködös agy vagy a szédülés, szindrómaként kereteződött át a fejükben. A Havanna-szindrómáról való információk elterjedtek az amerikai tisztviselők körében, akik külföldre mentek, és ennek következtében jöttek elő újabbnál újabb esetek.

A Havanna-szindróma tünetei

Az biztos, hogy kifejezetten rejtélyes, mi van a Havanna-szindróma mögött, azonban úgy tűnik, valós tünetegyüttesről van szó. Egy 2022-es egészségügyi konferencia szakértői megfogalmazták, miben térnek el a tünetei egyéb ismertebb betegségektől:

  • Perzisztáló poszturális-perceptuális szédülés (PPPD). A PPPD-ben szenvedők tartós, krónikus szédülésre és bizonytalan egyensúlyra panaszkodnak, melyet gyakran vírusfertőzés vagy fejsérülés vált ki. Azonban náluk sem a fülcsengés, sem a fejfájás nem jelentkezik, melyek a Havanna-szindrómásoknál igen.
  • Vesztibuláris migrén. A vesztibuláris migrénben szenvedők egyensúlyzavarral küzdenek, és már korábban is tapasztaltak migrénes fejfájást. Viszont nincs problémájuk a lineáris gyorsulások érzékelésével (függőlegesen vagy horizontálisan), a Havanna-szindrómásoknál pedig ez is jelen van.
  • Traumatikus agysérülés (TBI). A TBI-sek kórtörténetében egy vagy több fejsérülés is szerepel, amely a Havanna-szindrómásoknál nem igaz, illetve az MRI-felvételeik is különböznek a két csoport tagjainak.
  • Egyéb szindrómák, mint például funkcionális neurológiai rendellenességek. Azért zárhatók ki ezek, illetve a fenti három betegség is, mivel ezeknek a korábban már ismert betegségeknek nem múlnak el a tünetei pusztán attól, hogy valaki kilép egy szobából, és nem jelentkeznek újra, ha az illető visszamegy a szobába – ezt pedig több Havanna-szindrómás is megélte.
Fejfájással is járhat a rejtélyes Havanna-szindróma
Fotó: Kseniya Ovchinnikova / Getty Images Hungary

A Havanna-szindróma kezelése

A szakértők azt a tippet adták, hogy ha valaki a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket észlel, azonnal hagyja el a helyiséget, amelyben tartózkodik, és keressen fel orvosokat minél hamarabb. Jelenleg a washingtoni Walter Reed kórházban átfogó kezelést tudnak nyújtani erre az áldozatoknak: kombináltan szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI), triciklikus antidepresszánsokkal, kognitív viselkedésterápiával, megfelelő táplálkozással és alváshigiéniával kezelik a Havanna-szindrómás betegeket.

Összességében, a Havanna-szindróma továbbra is rejtély marad, bár egyre több figyelmet kap. Hogy valóban egy egyelőre nem hivatalos fegyver vagy egy pszichológiai hatás áll-e mögötte, esetleg valami teljesen más, nem tudhatjuk, azonban az amerikaiak nem veszik félvállról az ügyet: 2021-ben Kamala Harris amerikai alelnök vietnámi utazása azért késett három órát a tervezettekhez képest, mivel a hanoi nagykövetségről Havanna-szindrómás esetekről érkezett jelentés.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.