Lelki felkészülés húsvétra, vagy fogyókúrás trükk? A böjt két arca

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hamarosan kezdődik a nagyböjt, a keresztények felkészülése a húsvéti időszakra: a lelkiség mellett ugyanakkor a böjt és az időszakos étkezés ma már táplálkozási trend is lett.

Hamvazószerda jelöli ki a katolikus egyházban a böjt kezdetét: ezen a napon, illetve a nagyböjti péntekeken, majd nagyszombaton délig kell a híveknek tartaniuk a böjti étkezés szabályait. Ezek értelmében a szigorú böjti napokon, azaz hamvazószerdán és nagypénteken egy nap egyszer lehet jóllakni, és ezeken a napokon ugyanúgy, mint minden böjti pénteken, a hústól, valamint állati eredetű termékektől és zsiradéktól tartózkodni kell. A hústilalom 14 éves kortól érvényes.

A lélek uralma a test felett

A böjt lényege a test megfegyelmezése: az értelem vezéreljen, ne pedig a test. Ennek jegyében a fentieknél szigorúbb böjtöt bárki tarthat – sőt, régen ez a ma szigorúnak nevezett böjt volt az enyhe. Eredetileg ugyanis egész nagyböjtben mindössze egyetlen alkalommal lehetett enni, mégpedig este. A lazított böjti szabályok alól azonban a 14 év alattiak mellett csak a gyenge egészségűek és a kismamák képeznek kivételt, mások jó cselekedettel sem válthatják ki az önmegtartóztatást. Akik eleve nem fogyasztanak húst, vegetáriánusként lemondhatnak valamilyen más élelmiszerről, illetve bárki tehet egyéb felajánlást is.

Több vallásnak, közte húsvéti készület idején a katolikusnak is, fontos része a böjt
Fotó: camaralenta / Getty Images Hungary

Ennek a típusú böjtnek a lélek „állapotba hozása” a célja – de ma már kifejezetten a testnek is böjtölnek sokan, egyre divatosabb ugyanis a böjtöt az életmód részévé is tenni.

Hasznos is a böjt

Lattmann Eszter táplálkozási tanácsadó is úgy látja: divatja lett a böjtölésnek, amely a funkciós étkezésből került át a köztudatba az internetes platformoknak köszönhetően. A szerencse azonban az, hogy nemcsak divatos, hanem jó hatással is van a testre mind az időablakos étkezés, mind pedig az időszakos böjt.

Az előbbi esetében a napi étkezéseinket 6-8-10 órába szorítjuk be – a táplálkozási tanácsadó szerint 

10 óránál nagyobb ablakon belül senkinek sem kellene elosztania étkezéseit,

hogy tudjon pihenni a hasnyálmirigy –, az időszakos böjt pedig a 12–24 óránál hosszabb étkezés nélküli intervallumokat takaró kifejezés.

„Van, aki böjt alatt kávét sem iszik, hiszen hivatalosan édesítő vagy akár növényi tej sem fér bele a böjtölés adta keretekbe. Sok ember folyadékot, kávét, terápiás levest azért engedélyez magának, a böjtnek így is jó hatása van” – mondta Lattmann Eszter a Díványnak. Elmondása szerint az időszakos böjtölés általában 50 órás felső határral működik, bár vannak, akik nagyon komoly engedményekkel, akár napi tíz liter terápiás leves fogyasztásával 5–14 napos böjtöket is tartanak.

„Ez a bélflórának remek, de ehhez kell egy Buddha-szerű pszichés állapot is” – tette hozzá.

Ősi módszerhez nyúl vissza

A böjtölésben egyébként, bármekkora divat is, voltaképpen nincsen semmi új, hiszen az ember az őskorban ha vadászott és elejtett valamit, akkor evett – ha pedig épp nem volt sikeres, akkor nem.

Furcsának tűnhet, de ez a fajta táplálkozás energizál is
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

„Hasnyálmirigyünk és vércukorháztartásunk a sportra és az egészséges böjtre állt be: ma nagyon sokszor és sokat eszünk ehhez képest. Persze a böjtöléshez kell egy lelkiállapot is, hogy ne evéssel akarjunk dolgokat pótolni. Érdemes kipróbálni, mert a böjt hihetetlen könnyedséget és brutális energiát ad” – mondta Lattmann Eszter.

Érdekességképp hozzátette, hogy a nem evést tévesen azonosítjuk az energia hiányával: sok élsportoló is időablakban eszik, és időszakosan böjtöl, van, aki éppen verseny napjára időzíti a böjtölést.

Ő egy olyan dzsúdócsapatot is ismer, melynek tagjai úgy állnak a tatamira, hogy akkor már 30 órája nem ettek – és mérhetően jobban teljesítenek, mint mielőtt a böjtölésbe belevágtak volna.

Fontos lehet a konzultáció

Ha valaki kipróbálná az időablakos étkezést, érdemes a beállításban a testére figyelnie: ha valaki nehezen reggelizik, kezdheti annak elhagyásával, aki pedig délután négy után nem éhes, az ott bezárhatja az ablakot. 

A böjttel kapcsolatosan a táplálkozási tanácsadó elmondta: várandósan semmiképp ne próbálja ki senki,

és akinek ismert emésztőszervi betegsége van, epeműtéte volt, vagy inzulinrezisztens, az konzultájon szakemberrel, mert csak fokozott figyelem mellett böjtölhet. A prediabétesz vagy diabétesz esetén is ugyanez a tanácsa.

Lattmann Eszter szerint az is fontos, hogy ne azért kezdjünk böjtölni, hogy nyárig ledobjuk a felesleges kilókat, hogy meglegyen a bikinialak: ezeket az étkezési módszereket hosszú távon érdemes az életforma részévé tenni. A néhány éve nagyon divatos léböjtöt a fentiekkel szemben nem ajánlja: keveseknek működik, nagy cukortartalmú gyümölcs- és zöldséglevekkel pedig akár inzulinrezisztenciát is kialakíthat a léböjt, és még hízhatunk is tőle.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.