Évekig nem jönnek rá, mitől szenvednek a ritka betegségek áldozatai: ez a hét róluk szól

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szakmai konferenciával kezdődik el február 26-án a Ritka Betegségek Világhete Magyarországon: az érintettek 94 százalékának állapotára nincs jelenleg gyógyító kezelés.

Egyes számítások szerint 700 ezer, más becslések alapján akár 800 ezer ember is élhet ritka betegséggel Magyarországon. Helyzetük számos szempontból nehéz: minden szinten ismerethiány övezi állapotukat, legyen szó akár az orvos-, akár a többségi társadalomról. Életük minden területére kihat betegségük, legyen szó iskoláról, munkáról vagy családról, de a legnehezebb talán a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzájutásuk. Ha bajukra létezik gyógyszer, az sokszor igen drága: a sok, itt felsorolt nehézség azonban még mindig csak ízelítő abból, ami arra vár, aki ritka betegségben szenved.

Kétezerből egy érintett

A ritka betegség mesterséges fogalom, önkényesen megállapított ritkasági küszöbbel: Európában az számít ritka betegségnek, aki kétezer főből legfeljebb egyet érint, mondta el a Díványnak dr. Pogány Gábor, a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségének (RIROSZ) elnöke.

„Rendkívül heterogén és dinamikusan változó betegcsoportról beszélünk: 

amíg a koronavírus kevés embert érintett, az is ritkának számított, majd terjedésével ez megváltozott.

Földrajzi területtől is függ, mit tekintünk ritka betegségnek: a mérsékelt égövön a trópusi betegségek ritkának számítanak, míg a trópusokon nem” – taglalta a RIROSZ vezetője. A ritka betegségek teljes tára pedig nagyságrendileg minimum 6000-féle állapotot takar, de minden munkanap leírnak egy új betegséget is valahol a világon, mivel az egyre fejlődő tudomány képessé válik a különböző betegségek pontosabb definiálására.

Egy ritka betegség diagnózisára akár évtizedeket is kell várni
Fotó: Solskin / Getty Images Hungary

Furcsa kettősség, hogy a ritka betegséggel élők együtt annyira sokan vannak, hogy 700-800 ezres számmal ők alkotják hazánkban a súlyos betegséggel élők egyik legnagyobb csoportját, egyben az egyik legnagyobb fogyatékossággal élő csoportot is, mivel vakságot, hallássérülést és mentális problémákat is okozhatnak a ritka betegségek. A gyakoribb ritka betegségek közé tartozik a kötőszövetek vastaggá és merevvé válásával járó szkleroderma vagy hazánkban a Down-szindróma is, a ritka betegségek 70-80 százaléka pedig genetikai eredetű.

Élet ritka betegséggel

Hogy milyen lehet azok élete, akik ritka betegséggel élnek, azt dr. Pogány Gábor szerint nagyon jól megmutatja az, amit a koronavírus-járvány kezdetétől az egészséges társadalom is átélt, csak ők nem azért nem tudnak kezelőorvoshoz eljutni, mert épp nincs rendelés vagy telemedicina működik, hanem mert nem biztos, hogy állapotukat ismeri már annyira a tudomány, hogy legyen elérhető szakember a közelükben.

„A ritkaságból eredően nincs róluk elegendő információ, ezért nincsen hozzáértő szakember, gyógyszer, megfelelő kezelés, terápia. Nehéz sorstársakat találni is, rengeteg olyan probléma sújtja a ritka betegeket, amelyeket a gyakori betegségek betegei nem ismernek” – fogalmaz a RIROSZ elnöke, hozzátéve, hogy paradox helyzet, miszerint ez a betegcsoport nagy, mégis láthatatlan. „A NEAK és az NNK statisztikáiban nem látszanak, mert néhány betegségnek van csak BNO-kódja a több ezerből: az orvos, ha fel is ismeri, mivel áll szemben, nem tudja azt jelenteni” – mondta el.

Hosszú évekig várnak diagnózisra

A fent leírtak állnak annak hátterében, hogy a ritka betegségeket az első orvoshoz fordulástól számított átlagosan öt éven belül sikerül az Európai Unióban diagnosztizálni, de dr. Pogány Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy ez az átlag,

a pechesebbek esetében 30-50 évbe is telhet, mire megtudják, mi is a betegségük.

Ennyi idő alatt rengeteg fals diagnózis születik, ami rossz és káros kezeléseket, akár sebészeti beavatkozásokat vagy pszichiátriai kezeléseket von maga után.

„Attól a bélyegtől, hogy valakit egyszer pszichiátriai betegnek tekintettek, nehéz megszabadulni” – mondja a RIROSZ elnöke.

A világhét felhívja a figyelmet arra is, hogy ők nem adhatják fel
Fotó: Pramote Polyamate / Getty Images Hungary

A szövetség legfontosabb üzenete a ritka betegségekben érintetteknek, hogy nem adhatják fel – a tudomány fejlődése annyira gyors, hogy amely betegséget idén még nem ismerik fel, azt jövőre lehet, hogy már képesek lesznek diagnosztizálni.

„Az egyetlen génhiba okozta, úgynevezett monogénes betegségek oki terápiája pillanatokon belül válhat elérhetővé. Jó példa erre az SMA: öt éve nem volt rá gyógyszer, most pedig már több is létezik” – mondja dr. Pogány Gábor, elismerve azt is, hogy nagy bajt jelent, ha gyógyszer ugyan van, de nagyon borsos áron lehet csak hozzáférni ahhoz.

Komplex segítségre van szükségük

Az oki terápiák mellett tüneti kezelések is rendelkezésre állnak ugyanakkor egyes betegségekben: a cisztás fibrózissal élők ennek köszönhetőn élik meg a felnőttkort, alapíthatnak családot. A gyógyszerek azonban önmagukban nem elegendőek a ritka betegségekkel küzdők életének megkönnyítésére –

a szociális, oktatási, családügyi és munkaügyi ágazatok összefogására, holisztikus megközelítésre van szükség,

melyet most már ENSZ-határozat is szorgalmaz a ritka betegségekkel kapcsolatosan. Ennek jegyében sürget Magyarországon is integrált ellátást a RIROSZ – ez áll majd online is követhető február 26-i konferenciájukon is a fókuszban. Nagyon fontos ugyanis, hogyan tudja az érintettek családját az ellátórendszer segíteni.

„Ezek a családok az esetek többségében széthullanak. Ha az egyedülálló anya elveszti az állását, anyagi csúszdán indulnak el lefelé. Innen nehéz kikapaszkodni segítség nélkül” – mondta dr. Pogány Gábor.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.