Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak az olyan megbetegedések, amelyek fiatalabb korban nem annyira jellemzők. Az egyik ilyen – főleg ízületeket érintő és ott problémát okozó – betegség a magas húgysavszint következtében kialakuló köszvény. Ebben a cikkünkben a köszvényt járjuk körül, és megmutatjuk, hogyan mire figyelj a táplálkozásodban, hogy elkerüld a kialakulását, vagy, ha már megtörtént a baj, hogyan csökkentsd az ízületeidben fellépő fájdalmat és gyulladást.
Az idősödő szervezet napról napra nehezebben birkózik meg azokkal az anyagokkal, folyamatokkal, amelyek korábban semmilyen problémát nem okoztak, sőt azt vehetjük észre, hogy az izmaink, ízületeink már nem olyanok, mint régen, begyulladnak, nehézkesebb a mozgás, megterhelőbb a fizikai aktivitás és bizony folyamatosan jönnek a különböző ízületi és mozgásszervi megbetegedések is. A középkorú lakosság igen nagy részét érintő (de nem kizárólag őket), gyakran hatalmas fájdalommal és kellemetlenségekkel járó ízületi gyulladás a köszvény.
Mi is az a köszvény?
A köszvény kizárólag emberben előforduló, az úgynevezett húgysav/purin anyagcsere-rendellenességei következtében kialakuló megbetegedés. A húgysav – legnagyobb részben – a DNS- és RNS-tartalmú (purinban gazdag) táplálékok lebontásából származó melléktermék. Egészséges szervezetben a húgysav oldott állapotban kering a vérben, és több mint kétharmada a vesén át a vizelettel (míg egyharmada nedvekkel, nyállal, izzadsággal) kiürül. Az egyensúlyi állapot felborulásával azonban az arány eltolódik, és húgysav halmozódik fel a sejtek közötti térben és a vérben is.
A húgysav felhalmozódásának okai lehetnek:
- nem megfelelő táplálkozási tényezők (túlzott cukor- és zsírbevitel, túlsúly);
- (állati)fehérjében túlságosan gazdag étrend;
- krónikus megbetegedések (cukorbetegség, vesebetegség, magas koleszterin- és vérzsírszintek);
- rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás;
- egyéb szövetszéteséssel járó megbetegedések (például daganatos kórképek);
- bizonyos gyógyszerek szedése (pl. egyes vízhajtók);
- mozgásszegény életmód;
- genetikai öröklődés (nagyon ritka, primer hyperurikémiának nevezzük).
Ezen tényezők fennállásának következtében a purinanyagcsere sérül, nem ürül ki annyi húgysav a szervezetünkből, mint amennyi keletkezik, ennek eredményeképpen pedig megnövekszik a vér húgysavszintje. Ez azért nagyon nagy probléma, mert a húgysav hajlamos, apró, tűhegyes kristályok formájában kiválni és lerakódni az ízületekben, ezzel komoly és igencsak elviselhetetlen fájdalmat okozva. (Gyakran akkor vesszük csak észre a problémát, amikor úgynevezett köszvényes roham jelentkezik, melynek következtében általában a hajnali órákban kínzó, piros és duzzadt gyulladás alakul ki a lábfejen, mely olyannyira gyötrelmes, hogy még a takaró érintése is elviselhetetlenné válik.)
A köszvény diagnosztizálása
Az általános laborvizsgálat során minden esetben a húgysavszintet is mérik, így a köszvény, illetve a köszvényre hajlamosító tényezők (azaz a magas húgysavszint, magas vérzsírszintek, szénhidrátanyagcsere-zavarok, magas vércukorszint) mind-mind könnyen észrevehetők és diagnosztizálhatók. Amennyiben ezeknél az értékeknél eltérés mutatkozik, érdemes – akár csak megelőzésképpen is – odafigyelni a táplálkozásra, és megváltoztatni azt, hogy elkerüljük a későbbi problémákat.
A köszvény, és az ezzel járó ízületi gyulladás kezelésének, valamint a további panaszok megelőzésének egyik leghatékonyabb módja, ha csökkentjük a magas purintartalmú táplálékok fogyasztását, ezzel megakadályozhatjuk, hogy az ételek és nyersanyagok lebontásából származó húgysav felhalmozódjon a szervezetben.
A purinszegény étrend során:
- Csökkentsd az állati eredetű fehérjék, a belsőségek, a húsok és húskészítmények gyakori és nagy mennyiségű fogyasztását (a húsok közül a csirkemellben és a libában van a legtöbb purin, de a sertés-, a marha-, a pulyka-, a csirkecomb, a kacsa, a nyúl, a szalonna, a virsli, a kolbászfélék, a szalámi, a füstölt sonka, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac is a magas purintartalmú nyersanyagok csoportjába sorolható).
- A száraz hüvelyesek (bab, borsó, sárgaborsó, lencse), a szója és a mák purintartalma is jelentős, fogyasztásukat mérsékeld.
- A legtöbb növényi táplálékban (gabonákban, zöldségekben, gyümölcsökben) szinte elhanyagolható mennyiségben található purin, azonban a zöldborsó, a karfiol, a brokkoli, a zöldbab, a paraj picit magasabb purintartalommal rendelkezik, erre érdemes odafigyelned.
- A kakaópor, a csokoládé, a kávé és sajnos a tea is jelentős purintartalommal bír, ezért a fogyasztásukat csökkenteni kell (súlyosabb esetben teljesen el is kell hagyni őket).
- A napraforgómag, a földimogyoró, a mazsola is a magas purintartalmú nyersanyagok közé tartoznak, fogyasztásukat kerüld.
Egyéb étrendi tanácsok a köszvény kezelésére:
- A szárnyasok és halak bőre magas purintartalmú, ezért a bőrt távolítsd el az étel készítése során.
- A húsok és húsféleségek csökkentése mellett növelheted a tejtermékek fogyasztását, ugyanis ezek purintartalma viszonylag alacsony, éppen ezért érdemes velük pótolni a húsok mérsékléséből keletkező hiányt.
- A minimum napi 2 liter folyadék fogyasztása elősegíti a húgysav kiürülését a szervezetedből.
- A zsírszegény ételkészítési technológiák és nyersanyag-válogatás következtében csökken a testtömeg, amely elősegíti az állapotod javulását és a gyógyulást.
- Próbáld meg kialakítani és általánossá tenni a gyakori, kisebb mennyiségű étkezésből álló táplálkozási rutint.
- Komolyabb panaszok esetén az alkoholfogyasztás teljes mértékben tilos, ugyanis az alkohol fokozza a húgysav keletkezését a szervezetben, ezzel egyidejűleg viszont csökkenti a húgysavkiválasztást, melynek hatására akár köszvényes roham is kialakulhat.
*A cikkben elhangzó információk általános jellegűek, nem helyettesítik az egyéni dietetikai tanácsadást.
