Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Testünk természetes és igen fontos funkciója az izzadás. Legyen szó a nyári hőségről vagy a testmozgásról, hőmérsékletünk szabályozása létfontosságú – ám emellett a verejtékezés kapcsán számos izgalmas tényről is érdemes szót ejteni.
Az izzadás testünk egyik fontos funkciója: hőháztartásunk szabályozása múlik ugyanis rajta. Ha nem izzadnánk, akkor maghőnk akár életveszélyesen is megemelkedhetne egy forró kánikulai napon vagy intenzív testmozgás során.
Verejtékmirigyeinken keresztül párologtatjuk a hőmérsékletünket szabályozó vizet: nyári melegben ennek mennyisége 10 liter is lehet, míg télen, testmozgás nélkül csupán csekély fél liter. Verejtékmirigyeink velünk születnek, azaz csecsemőkorunktól fogva ugyanannyi verejtékmirigy kísér végig bennünket életünkön – érdekesség, hogy a nőknek több jutott. Időskorban már kevesebbet izzadunk: a verejtékmirigyek összezsugorodnak, és érzékenységük csökken.
Számuk több millióra rúg, ezek pedig két típus között oszlanak meg. Az ekrinek csatornái közvetlenül a bőrfelszínre vezetik a nedvességet (ez a szokásos izzadás), míg az apokrin a szőrrel, hajjal borított területeken található. A verejtékmirigyek eloszlanak testfelületünkön, azonban nem egyenletesen: a legtöbb a talpunkon található (mintegy negyedmillió), a legkevesebb pedig a hátunkon. Csupán a fülekre, ajkakra és körmökre nem kerül belőlük.
Jó tudni, hogy a stressz által kiváltott verejtékezés nem ugyanannak a folyamatnak az eredménye, mint a melegben vagy edzés hatására történő izzadás – most ez utóbbiakkal foglalkozunk néhány érdekes vagy kevéssé ismert tény szintjén.
#1 Minél fittebbek vagyunk, annál többet izzadunk
Ennek oka egyrészt természetesen az, hogy minél edzettebbek leszünk, annál nagyobb teljesítményre vagyunk képesek, vagyis fokozódik a testmozgás közbeni hőtermelés. A másik összetevője viszont az a tény, hogy a verejtékmirigyeinket is „eddzük”, vagyis a rendszeres izzadással egyre könnyebben váltjuk ki az izzadásválaszt, egyre korábban megnyílnak a csatornák, és összességében egyre több izzadságot veszítünk. Azok, akik rendszeresen izzadnak – akár lakóhelyük éghajlata, akár edzéseik révén –, kimutathatóan hatékonyabban és többet izzadnak, mint az alkalmi izzadók. A testünk egyre ügyesebb lesz a hőmérséklet emelkedésének detektálásában és a hatékony hűtésben.
#2 Az izzadás nem méregtelenítés
Az izzadság 99 százaléka víz, a maradék 1 százalék pedig só és egyéb ásványi anyagok. Igen, ebbe a toxinok is beletartoznak, tehát valamennyi méreganyag valóban távozik az izzadás során, de korántsem számottevő mennyiség. Testünk méregtelenítésére jól bejáratott folyamatok vannak, melyeket a vese és a máj lát el. Ha szándékosan próbálunk „méregteleníteni” – például szaunában –, a vesék vizet tartanak vissza, kevesebb vizeletet ürítünk, vagyis a méreganyagok épphogy bennünk maradnak. Kivéve persze, ha megfelelő mennyiségű folyadékkal helyreállítjuk az egyensúlyt.
#3 Apropó só
A szemünkbe folyó izzadság a sótartalom miatt csíphet, de nincs arra bizonyíték, hogy a puszta irritáláson kívül bármi kárt is okozna a látószervünkben. Elkerülendő a kellemetlen reakciókat, használjunk fejpántot vagy bármilyen nedvességelvezető anyaggal ellátott fejfedőt, sapkát.
#4 Mi a helyzet a „hot” mozgásformákkal?
A melegben ízületeink és izmaink állapota átmenetileg megváltozik, emiatt úgy tűnhet, mintha ruganyosabbak lennénk, javulna a mozgástartományunk. Ezeken az órákon azonban – főleg kezdőnként – kifejezetten figyeljünk az óvatos, fokozatos terhelésre, hiszen a túlerőltetést nem feltétlenül rögtön érezzük, a sérülés viszont megtörténik. Külön figyeljünk a hőmérsékleten túl a páratartalomra is: magas páratartalom mellett az izzadságcsepp megül a bőrön, nem tud elpárologni, ezáltal testünk nem tudja lehűteni magát. Akár beltéren végzett órán, akár kültéri sport során szembesülünk a magas páratartalommal, folyamatosan vigyünk be megfelelő mennyiségű hideg vizet, vagy idővel elektrolitokra is válthatunk.
#5 Az izzadástól nem fogyunk
Melegben edzeni kifejezetten komoly kihívásokat tartogat, így ha csupán egy praktikus fogyókúrás megoldást látunk benne, sajnos csalódnunk kell: bár egy-egy intenzív edzés során testtömegünk 2-3 százalékát (extrém esetben 6 százalékát) is leadjuk víz formájában, ez nem lesz tartós „fogyás”, hiszen vizet veszítünk, nem zsírt. Egészségünk érdekében pedig a folyadékpótlás elengedhetetlen.
#6 Edzést követően is izzadhatunk még
Ha abba is hagytuk az intenzív testmozgást, a szervezetünk nem áll le: energiaraktáraink menedzselése, vérkeringésünk helyreállítása ugyanúgy hőt termel, vagyis a hűtési folyamat és az izzadás nem áll le. Ilyenkor nem is jó ötlet rögtön egy hideg zuhany, hiszen ezzel csak a hajszálereket zárjuk el a felszín közelében. Inkább tegyük lehetővé testünk felszínének gyors száradását, hogy az izzadás minél könnyebben megtörténhessen.
#7 Ezért jövünk ki jól egymással sportolás közben
Az izzadság egyfajta kémiai jeladóként is funkcionálhat. Egy kutatásban például megfigyelték, hogy a pozitív hangulatban (pl. testmozgás közben) termelődött izzadság érzékelése során a jel befogadói maguk is pozitív hangulatba kerültek. Vagyis az edzés során termelődött hormonjaink befolyásolják kipárolgásunk milyenségét, s annak érzékelése hatással van a befogadóra. Ez is lehet egy magyarázata a közös edzések által felerősített jó hangulatnak, vagy annak, hogy miért fordulunk pozitívabban sporttársaink felé.
Az izzadás tehát teljesen természetes és több szempontból is rendkívül fontos testi szabályozó mechanizmus. Arról viszont ne feledkezzünk meg, hogy a veszített vizet pótolni kell, különben dehidratáltság lép fel, mely extrém körülmények között életveszélyes is lehet. Szervezetünk optimális működésének egyik lényeges összetevője a hőháztartás és folyadékháztartás szabályozása, ennek megfelelő figyelemmel forduljunk hát felé a mindennapokban és edzéseink során is.
