Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha van otthon egy masszázshenger, néhány egyszerűnek tűnő alapmozdulattal ütős edzést állíthatunk össze, egyszerre számos izomcsoportra. Három javaslatot is bemutatunk, melyeket edzettségünk függvényében könnyítve vagy nehezítve is végezhetünk.
A Dívány-edzésben ma nem is egy, de rögtön több gyakorlatot is mutatunk, melyek segítségével a váll, hát és kar izomzatát fejlesztjük saját testsúlyunk használatával, illetve bizonyos mértékben a core-izmokat is erősítjük, attól függően, melyik alaphelyzet-változatot választjuk a gyakorlatok kivitelezéséhez.
Edzés masszázshengerrel
Sokan tartanak manapság már otthon masszázshengert, akár myofasciális önmasszázs céljából, akár csak porfogónak. A mostani gyakorlatokhoz viszont igencsak érdemes elővenni ezt a hasznos eszközt, mert izgalmas kihívásokkal szembesülhetünk általa, és érdemes színesíteni vele akár jól ismert alapgyakorlatainkat is.
A most bemutatandó három gyakorlat nagyszerűsége egyszerűségükben leledzik: nem kell hozzá bonyolult mozdulatokat megjegyezni, sőt még koordinációt sem különösebben igényel, mégis nehéz lehet, ha igazán pontosan hatjuk végre, leleményes „csalások” nélkül.
Ha finomabb textúrájú hengerünk van, már használhatjuk is; ha erősebb bordázatú, akkor érdemes lehet több rétegbe meghajtott törölközővel leteríteni, mielőtt nekiállunk az edzésnek.
Fontos kiemelni, hogy mivel a gyakorlatok során a felső háti szakasz használata hangsúlyos, ezért a helyes kivitelezéshez maximálisan oda kell figyelni ezen terület precíz alaphelyzetére:
- Kartámaszunkat a hengeren tartjuk: a vállunk a csukló felett helyezkedik el, a tenyerünk mint támaszték pedig a henger tetejére fekszik fel. (Figyeljünk rá, hogy a tenyérélünk ne csússzon le a henger oldalára, megtörve a csuklót.)
- Lapockáinkat besimítjuk, ezáltal a vállunk lefelé és hátrafelé ereszkedik, távolodva a fülünktől. Nyakunkat tartsuk semlegesen a gerincünk háti szakaszához képest, arcunk is ehhez igazodjon.
Akár térdelőtámaszt, akár nehezített verziót választunk, a gerincünk ágyéki szakaszát is készítsük fel a stabilizációra:
- Magunk alá billentjük kissé a medencét, a farizmokat megfeszítjük.
- Hasizmaink aktívak, köldökünket húzzuk be a gerinc irányába. A derekunk nem homorít, és nem is domborítjuk – a gyakorlat alatt végig ezt a helyzetet tartjuk.
- A csípőlapátok párhuzamosak, a medence végig lefelé néz. A lábak tónusban, akár térdeink támasztanak, akár lábfejeink.
1. Karemelés oldalra
Egyik karunkat kinyújtva elemeljük a támasztópontról, és oldalsó középtartásba emeljük, lapockánk aktívan dolgozik. A másik, támasztó kar marad a helyén. A mellkasunk nem fordul el, vállvonalunk változatlan marad, a core-izmaink annyira stabilizálják törzsünket, hogy a csípők nem mozdulnak el, a térdeken, lábakon nincs testsúlyáthelyezés, egyenletesen oszlik el a súly.
Visszatesszük az elemelt tenyerünket pontosan az eredeti helyére, és megismételjük a másik oldalra is.
2. Karemelés előre
A fenti gyakorlat mintájára előre nyújtott karunkat fülünk vonalába emeljük. Vállaink nem csúsznak fel a fülhöz. Az előzőhöz hasonlóan mellkasunk, törzsünk, medencénk, lábaink szimmetriában maradnak.
3. Négyütemű tarkóra húzás
Az előzők alapvetéseit betartva első ütemben előreemeljük a kart, második ütemben tarkóra húzzuk úgy, hogy fülünk vonalában mozdul a karunk, nem engedjük le a könyököt. Harmadik ütemben előrenyújtjuk újra, negyedik ütemben visszatesszük eredeti helyére. Megismételjük a másik oldalra is.
Lehetséges alaphelyzetek:
- Térdtámasz, melyben a combunk közel függőlegesen helyezkedik el. Ez a legkönnyebb változat kezdőknek.
- Könnyített fekvőtámasz-alaphelyzet térdtámasszal. A térdünk a talajon, de olyan távolságra a hengertől, hogy a váll-csípő-térd vonal egy képzeletbeli egyenest alkosson. Ennél a variációnál a középpontunkat már erősen kell tartani.
- Plank-alaphelyzet: ekkor teljes testsúlyunkat meg kell tartanunk a támasztó karon, míg a másikat felemeljük.
A gyakorlatokat The Stage nonstop táncstúdióban mutatjuk be.
Erre mindenképpen figyelj a gyakorlatok végrehajtása során
Mint látjuk, maguk a karmozdulatok nem bonyolultak, mégis igen ütős gyakorlatsorozatokat tudunk összeállítani belőlük.
A henger önmagában instabil eszköz, vagyis a teherviselő ízületeink stabilizáló mélyizmainak munkája aktívabb, mintha a stabil talajon végeznénk a gyakorlatot. Bár alapvetően senkinek nem válik hátrányára, ha ízületei felkészülnek az instabil igénybevételre, mégis különösen hasznos lehet ez olyanoknak, akik például labdasportokat vagy ütős sportokat űznek. A gyorsabb ideg-izom kapcsolatoknak köszönhetően ugyanis agyunk gyorsabban reagálja le a kar térbeli helyzetét, az azt ért ellenállást vagy épp az erőkifejtést, és hamarabb tudja korrigálni a végtag izmainak működtetésével a cselekvést, ha szükséges.
Mivel a fél karunkat elemeljük, helyzetünk még egyenlőtlenebb. Ahhoz, hogy ezzel az aszimmetriával dolgozni tudjunk, egyrészt a maradék támasztó karnak sokkal erősebben kell dolgoznia, másrészt farizmainknak és core-izmainknak stabilizálnia kell törzsünk helyzetét. Ha ez nem sikerül maradéktalanul, akkor törzsünk elcsavarodik, mellkasunk elfordul, medencénk elbillen oldalirányba. Minél inkább redukálni tudjuk ezt a kompenzálást, annál erősebbek az izmaink.
Tipikus kompenzálás, amikor az oldalváltásnál nem a vállcsúcs alá tesszük a tenyeret, hanem középre, így a testsúly egyenletesebben eloszlik. Törekedjünk arra, hogy a leírtak szerint pontosan kivitelezzük a gyakorlatokat: mindig válasszuk ki az aktuális erőnlétünknek megfelelő alaphelyzetet. Ha precízen hajtjuk végre:
- Jelentős tartásjavulást érhetünk el a felső háti szakasz izomegyensúlyának helyreállításával.
- Erősítjük a kar izmait.
- Erősítjük a vállöv izmait, javítjuk az ízületek stabilitását.
- A karmozdulatok révén javítjuk a vállízület mobilitását.
- Erősítjük a core-t alkotó izmokat.
- A láb helyzetének függvényében csekélyebb vagy jelentősebb mértékben dolgoznak a farizmok, comb és lábszár izmai.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy helyesen kivitelezzük a gyakorlatokat, forduljunk edzőhöz útmutatásért. Ha olyan mozgásszervi problémákkal küzdünk, melyek megnehezíthetik vagy ellehetetlenítik a gyakorlat végrehajtását, kérjük gyógytornász vagy mozgásterapeuta segítségét.
