Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Manapság egyre divatosabb edzőtermi kellék az ún. masszázspisztoly, ami segít növelni az izmok véráramlását edzés előtt, edzés után pedig csillapítja az izomfájdalmat. De vajon tényleg nélkülözhetetlen eszközről van szó?
A masszázspisztoly egyik legnagyobb propagálója Kyrie Irving NBA-sztár, de más élsportolók is használnak ilyen készüléket a bemelegítéshez és a meccs utáni lazításhoz. Úgy tűnik, a trend megállíthatatlan, pedig nem olcsó mulatságról van szó: egy masszázspisztoly a tengerentúlon nagyjából 600 dollárba (itthon kb. 30-40 ezer forintba) kerül. Tényleg csodákat művel az új találmány, és megéri ennyi pénzt áldozni rá? – erről kérdezett szakértőket a Medium.
Nem a világ következő csodája
A motorral és akkumulátorral működő eszköz egy kis méretű fúrógépre hasonlít, melyben a fúrófej szerepét egy cserélhető, habos henger látja el. A fej rezgése megnyugtató vibrációt küld a bőrfelületre, az izmokba, az inakba – ahogy végighúzod a bőrödön, úgy érzed, mintha mély, kényelmes masszázsban lenne részed. A reklámszöveg szerint ez a különleges masszázsterápia segít az izmok ellazításában, serkenti a vérellátást, csökkenti a fájdalmat és a sérülések esélyét.
Több kutatás is vizsgálta ezeknek az eszközöknek a működését, azonban egyik esetben sem sikerült tudományosan igazolni azokat a pozitív hatásokat, amelyekről a reklámok mesélnek. A hirdetések például azt is ígérik, hogy a masszázspisztoly segít a fokozott megterhelést követő izomfájdalom csillapításában. A kutatások ugyanakkor úgy találták, ez a hatás csupán átmeneti, és rövid ideig tart.
A bőrben található, a tapintásra érzékeny mechanoreceptorok érzékelik a vibráló fej által kifejtett nyomást, és az érintés helyén valóban ellazítják az izmokat. A hatás harminc másodperccel azután jelentkezik, hogy a masszázspisztoly érintkezett a bőrfelülettel, és addig tart, amíg az eszközt a bőrön tartod. Hosszabb ideig viszont nem tart ki.
Nem helyettesíti a nyújtást és a bemelegítést
A másik hangoztatott pozitív hatás az izmok véráramlásának növelése. Ez sokaknál tényleg megfigyelhető, valójában mégsem annyira a masszázspisztolyos kezelés az oka, hanem az, hogy az érintettek izmai már eleve jó vérellátással rendelkeznek. Amikor egy izomfelületet masszírozol (kézileg vagy géppel), ideiglenesen elvágod tőle a vérellátást, mire a szervezet úgy reagál, hogy extra mennyiségű vért küld az adott területre. Azoknál, akik rendszeresen sportolnak, ez a mechanizmus már amúgy is remekül működik, és nem biztos, hogy hasonló segítségre szorul.
Szintén gyakran említik, hogy a masszázspisztolyos kezelés átmenetileg megnöveli az izmok terhelhetőségét, és felkészíti őket a mozgásra. Ez valóban így van, de semmi sem helyettesítheti az edzés előtti megfelelő bemelegítést és nyújtást. Sokkal jobb hatást érsz el, ha átmozgatod a végtagjaidat és az izmaidat, futsz egy kicsit, végzel pár bemelegítő gyakorlatot. Ezeket semmilyen gépi masszázs nem tudja helyettesíteni.
Tényleg használ izomláz ellen?
A reklámok szerint a pisztolyos masszázs megakadályozza a sérülések kockázatát. Valójában csupán csökkenteni lehet azok esélyét azáltal, hogy ellazítja az izmokat és növeli a rugalmasságot, de erre ugyanúgy képes egy sima masszázs vagy egy habhengeres önmasszírozás.
A készülék hívei az állítják, a masszázspisztoly segít a késleltetett – az edzés után egy-két nappal jelentkező, de annál erőteljesebb – izomláz megakadályozásában. Erről eltérnek a vizsgálatok eredményei: egyesek tényleg pozitív változást tapasztaltak, míg más esetekben a vibrációnak semmilyen hatása nem volt ilyen téren. Valójában nem tudsz sokat tenni az izomláz ellen azonkívül, hogy igyekszel elviselni a fájdalmat.
Szakértők viszonylag egybehangzó véleménye tehát, hogy a masszázspisztoly nem ördögtől való, de nagyobb a füstje, mint a lángja. Hasznos eszköz lehet, de ne várj tőle csodát. Sokan annyira megszállottjává váltak a technológiai újításoknak, hogy elfeledkeznek a hagyományos, bevált dolgokról. A hasonló kis kütyük nem helyettesítik a megfelelő edzéstervet, étrendet, folyadékbevitelt és alvási szokásokat.
