Pattanjon gördeszkára, ha unja a gyaloglást!

Nagyon régóta jelen van a gördeszka Magyarországon, és az évek alatt rengeteg változáson ment keresztül a műfaj.  Ma már talán sokan nem is tudják, hogy 20 évvel ezelőtt még az volt az egyik legmenőbb dolog, hogy az ember saját maga rakhatta össze a deszkáját. Nyilván ezt ma is lehet, de ez leginkább csak a „skateshopokra” jellemző, a sportboltokban leginkább kész deszkákat lehet venni. Pedig irtó jó élmény összeválogatni a lapot, felfüggesztést, kereket, mondjuk húzósabb is, mint például egy Decathlonos változat.

Szegál Róberttel, a Wakeshop egyik munkatársával a magyarországi deszkástársadalomról beszélgettünk, illetve arról, hogy milyen típosú gördeszkák vannak és hogy kinek, melyik a legmegfelelőbb. 

Miért lett újra divat a deszkázás?

Az utóbbi években a hipszter stílus és a laza életérzés is összefonódott a deszkázással, de az igazi robbanást a longboardok és mini cruiserek hulláma okozta. Azóta nem számít, hogy valaki 6 vagy 55 éves, mindenki ott gurul a deszkáján, ahol tud. 

„Úgy gondolom a gördeszkázás mindig is divat volt. A 2000-es évek környékén volt egy mélypontja, sok park bezárt, és itt volt egy generációváltás is. Néhány évvel később új deszkások jelentek meg, egészen fiatalon, akár 7-8 évesen elkezdtek gurulgatni a fiúk és lányok. Valószínűleg sok köszönhető Tony Hawk Pro Skater videójátékának, és az X-Games televíziós közvetítésének is. A gördeszkázáshoz tartozó ruházati márkák szintén mindig divatosak voltak a fiatalok körében (Vans, DC, Etnies stb). Másrészről a nyugatabbra már elterjedt, nálunk valószínűleg Európai Uniós támogatásokkal épített gördeszkapályák szintén hozzájárultak a sport népszerűsítéséhez” – mondja Szegál. 

A régi új életérzés

„Én 1990-ben ismerkedtem meg ezzel a műfajjal Amerikában, és természetesen azonnal beszippantott. Budapesten a VSZM (Villamosszigetelő és Műanyaggyár Kft.) és a Csillebérci skatepark voltak a két legjobb hely. Ma már rengeteg lehetőség adódik ha valaki deszkázni szeretne, és persze még park sem kell hozzá, elég az aszfalt. A trükköket régen csak egymástól tudtuk tanulni, míg a Youtube-generációnak ez már csak egy kattintás” - tette hozzá. Mostanában leginkább városi közlekedésre használják a gördeszkát, régen azonban elképzelhetetlen volt, hogy aki rendelkezett gördeszkával, ne csússzon párat a félcsőben, ne streeteljen kicsit (utcai deszkázás), vagy akár lejtőzzön.

Komplett vagy egyedi, profi vagy áruházi?

Mostanában egyre több sportszergyártó kezdett gördeszkákkal és longboardokkal foglalkozni a megnövekdett kereslet miatt.  Ugyan egész jó minőségűek is vannak közöttük tényleg jó áron, de a profi, nagy múltú cégek termékei mindig jobbak lesznek, hiszen ők jobb anyagokat használnak és persze a dizájn sem mindegy. „Nagyon jó gördeszkákat és longboardokat árulnak komplettre szerelve, de a legjobb, amit te válogatsz össze magadnak, te kelted életre. Mivel sok éve dolgozom deszkás boltban, néhány száz vagy ezer deszkát raktam már össze. Mindig egy élmény volt, amikor egy ilyen tökéletes szett összeállt. Legszívesebben össze is raknék magamnak 6-8 különböző stílusú boardot” – lelkendezett a szakértő.

A méret a lényeg? 

Longboard

A longboardozás az elmúlt tíz évben éli legújabb fénykorát világszerte, Magyarországon főleg az elmúlt hat évben vált népszerűvé. A legtöbben közlekedési formaként használják, sokkal gyorsabban gurul a gördeszkánál és sokkal stabilabb is. Ezért fiúk, lányok, gyerekek, felnőttek számára egyaránt alkalmas. „A longboardozásban az a jó, hogy viszonylag könnyen bárki megtanulhatja, a szettet egyszer kell megvenni és akár évekig is lehet használni. Persze ez az alap „cruisolásra” vonatkozik, nem a downhill-freeride stílusra, ahol egy kereket néhány óra alatt el lehet koptatni, amikor 60km/h sebességgel driftelnek vele. A másik, amiért a gördeszkázásnál most népszerűbb a longboardozás, mert az emberek nem nagyon trükköznek vele. Amíg egy trükk megtanulása rengeteg idővel és eséssel jár, itt a gurulás hamar élményszerű lesz” – magyarázza a szakavatott.

Cruisolás, downhill-freeride, driftelés

  • cruisolás: cirkálás a városban
  • downhill-freeride:  lejtőn száguldozni
  • driftelés: csúsztatással fékezés

A longboard veszélyesebb ága a downhillezés és freeride-olás, Amerikában már a 1970-es és 1980-as években is voltak downhill versenyek. „Itthon még csak most erősödik a mezőny, mi is indulunk ezeken a megmérettetéseken a Wakeshop longboardos csapatával. A lejtőzésnél hatalmas a sebesség, könnyen elérhetjük a 60-70km/h-t is, ami egy longboardon állva rendkívül soknak tűnik. Hozzáteszem a világrekord körülbelül 130km/h körül van. Itt már kötelező a védőfelszerelés, és nagyon fontos a jó minőségű felszerelést használni. Nálunk lehetőség van a longboardok bérlésére is, hogy mielőtt valaki megveszi, kipróbálhassa és eldönthesse, hogy melyik forma a legjobb számára.”

Mini cruiser

A longboard mellett bejöttek még a mini cruiserek is, melyekből talán a Penny márka lett a legismertebb. Ez egy kiváló minőséget gyártó ausztrál cég, aki nagyon megérezte mivel lehet megfogni a fiatalokat. Színvilága és kombinálhatósága rengeteg választási lehetőséget nyújt. Szintén igen népszerűek lettek a fából készült mini cruiserek és a hibrid gördeszkák, melyek főleg a klasszikus gördeszkára hasonlítanak nagyobb kerekekkel szerelve. Ez az egyik legjobb a városi közlekedésre. 

Még mindig bizonytalan, hogy melyik gördeszka a legjobb önnek? Írjon nekünk, segítünk! 

Így deszkázunk mi

Vallomás 1: „15 éves koromban álltam először deszkára, mert megtetszett és akkoriban még nagyon kevés lány deszkás volt. Szerettem is csinálni, de azért annyira nem, hogy rendesen meg is tanuljak száguldozni rajta. Az „ollie-ig” tartott a lelkesedésem, ha nagyon összeszedném magam, még most is menne. Mondjuk legalább 15 éve nem álltam deszkán, de most újra szívesen elkezdeném.”

Vallomás 2: "Gyerekként két hétig volt gördeszkám, de akkor nem lett szerelem belőle, inkább kerékpárra cseréltem. Most - pár évtized elteltével -  viszont fordított a helyzet, tároló és elég nagy lift hiányában minden alkalommal az ötödikről kellene lecipelni a bringát, ezért már jó ideje ott porosodik a szobában. Persze kellett egy kis idő, amire rájöttem, hogy így sem csak a tömegközelkedés vagy a gyaloglás létezik, mert hát ott van a gördeszka, ami szintén gurul, és viszonylag könnyen szállítható. Jó, rollezeni is lehetne, de az tényleg soha nem vonzott, ez van, és igen, voltak fenntartásaim a deszkázással is, például azért, mert az egyensúlyérzékem pocsék, meg sokan úgy gondolják, hogy bizony kor felett már ciki deszkára állni. Komoly érvek? Talán... Egyelőre egy kölcsön hibriddeszkával barátkozom, mert ezt ajánlották a városi közlekedéshez, és nem érdekel, hogy ki mit mond (mert ellenzők azért bőven akadtak a családban), jó pap holtáig tanul, egyszer talán még az ollie-zás is bele fog férni."

Vallomás 3: "Egyszercsak úgy döntöttem, ideje megtanulnom valami újat, a deszkázás mindigis tetszett, de sose mertem belevágni: túl vagány srácoknak való, az emberek bámulnak, ahogy bénázom... 30 fölött vagyok, úgy döntöttem, ideje túllépni a félelmeimen, szóval amellett, hogy a deszkázás jó egyensúlygyakorlat és praktikus közlekedési eszköz (így fél év gyakorlás után lassan tényleg gyorsabb, mintha gyalogolnék), de önbizalomtréningnek se utolsó. Nem csak a deszkázást gyakorlom nap mint nap, hanem mások véleményének leszarását is és ez nagyon felszabadító érzés."

Oszd meg másokkal is!
Mustra