A plázakörutaktól maximum pénztárcája lesz vékonyabb, ön nem égeti a zsírt. Pulzusmérővel teszteltük, mennyit ér öt és fél óra séta. Nagyjából semmit.
Egy brit felméréstől kaptunk kedvet ahhoz, hogy pulzusmérő órával, lépésszámlálóval álljunk neki az utolsó leárazás körképnek: a Daily Mail cikke szerint egy kiadós shopping-körút ugyanis 1000 kcal-t (egyszerűbben: kalóriát) éget, és a vásárolgatás nagyszerű módszer a könnyű fogyáshoz.
Sajnos mi nem ezt tapasztaltuk, öt és fél óra alatt 724 kalóriát égettünk el, mindössze 328 kalóriával többet, mintha egyhelyben ültünk volna. Az általunk megkérdezett Szentgyörgyi Rómeó, (Magyarország egyik legkedveltebb személyi edzője) is azt mondta, ez nem igazi izommunka, és a mi tapasztalatunk is azt mutatja, egy óra intenzív sport többet használ, mint közel hat óra egy bevásárlóközpontban.
A teszt
Az öt és fél órás plázajárás közben folyamatosan működött pulzusmérő óránk: néhol kicsit furcsán is néztek ránk, mikor felkiáltottam, hogy na, végre 103 a pulzusom, de legtöbbször 100-nál kevesebb vert a szívem percenként. A 326 perces körút végén az óra azt mutatta, hogy 165 centi magas 56 kilós nőként 724 kalóriát égettem el, átlagosan óránként 133-at.
Az átlagban benne van az is, hogy metróra ültünk két pláza közt, hogy megálltunk egy gyorsétteremben enni és az is, hogy ruhákkal megpakolva, feszülő karizmokkal küzdöttem a vállfák között, majd fel-le rángattam magamra a különböző ruhákat. A pulzusom átlagosan 92 volt, a legmagasabb érték, amit az óra mért, 116 volt – ez is még messze alatta van a zsírégető tartománynak, de erről majd később.
Az átlag pulzus is úgy alakult, ahogy a kalóriák száma: akkor is mért az óra, amikor a 40 fokos hőségben leültünk – igaz, akkor is 80 körül maradt a pulzusom –, és akkor is, amikor kitartóan vonultunk a boltokban: akkor azért 100 fölé is többször felment, de ez kevés a sikerhez. Szentgyörgyi Rómeó edzőt kérdeztük, szerinte felfogható-e a bevásárlás edzésnek. Válasza röviden:
"Nem lehet zsírt égetni a plázajárással"
Azért kicsit hosszabban is kifejti véleményét: „Mindig van kalória-felhasználás, még akkor is, amikor a szervezet pihen. Azt mondják, hogyha a pulzusszám 100 ütés/perc, akkor nincs munkavégzés, ez semmiképpen nem számít edzésnek. Ha 100 felett tudjuk tartani tartósan, minél hosszabb ideig, akkor az már munkavégzés. Megijedhetek, és felmehet a pulzusom, de ez csak egy rövid idő, így nem számít, ezért is fontos, hogy magának a sétának is megfelelő intenzitásúnak kell lennie” – mondja Szentgyörgyi, aki ezzel igazolja, hogy a 90 körüli pulzussal nem sokra megyünk, akkor se, ha az 5 és fél órás séta végén az óra azt mutatja, elégett 724 kalória.
Hasonlításképp: egy óra ülőmunka alatt 72 kalóriát égettem, és a pulzusom 65 körül járt. Tehát a boltokban lődörgéssel csak óránként 61 plusz kalóriát égettem el ahhoz képest, mintha csak ülnék.
A sport élvezetesebb is, nem csak hasznosabb
Az öt és fél óra sétálás alatt tehát 328 kalóriával többet égettem el, mint ugyanennyi ülőmunkával, ami azért valami, akkor is, ha nem számít sportnak a vásárlás – de igazán nem nagy valami. Ugyanis sporttal akár egy óra alatt több kalóriát lehet ennél elhasználni. Próbaképp lovaglás közben is bekapcsoltam a pulzusmérő órát, és 60 perc alatt a lovon 457 kalóriát égettem el, ráadásul 40 percen keresztül zsírégető tartományban ketyegett a szívem.
De hasonló lett volna az eredmény futás, biciklizés vagy más közepesen intenzív mozgás művelése közben is. Ha választanom kéne, inkább lovagolnék/futnék/bicikliznék még egy órát, minthogy a plázában kelljen még közel hatot keringenem.
Mi az a zsírégető zóna?
Ha már ennyi szó esett az igazi munkáról és a zsírégető pulzustartományról, tisztázzuk, mi is az: egyszerűen annyit jelent, hogy a test akkor hasznosítja mozgás közben legoptimálisabban a zsírt, ha a maximális pulzusunk 65-75%-án dobog a szívünk. A maximális pulzusszám kortól függ, de egyszerű kiszámolni: 220-ból vonjuk ki életkorunkat (jelen esetben 35-öt), az így kialakult számot kell százalékolni. Tehát ha ön 35 éves, a maximális pulzusa, ami fölött semmiképp ne dolgozzon, 185. (Ha 20 éves, akkor 200.) A 185 65%-a 120, 75%-a 139, tehát akkor ég a legtöbb zsír, ha edzés alatt a pulzus 120 és 139 között ingadozik.
Így a szervezet a testben lerakódott zsírból nyer energiát, persze csak azután, hogy a szénhidrátraktárokat kiürítette – ezért ajánlott 30-40 percnél tovább sportolni közepes intenzitással, addigra jut el a szervezet odáig, hogy nekiessen a zsírnak.
Ha 140 fölé megy a pulzus, akkor átlendülünk az aerob zónába, ahol állóképességünk fejlődik, tüdőnk, szívünk dolgozik, és persze ég a zsír is, de állítólag kevésbé, mint alacsonyabb pulzusnál. Az aerob zóna a maximális pulzusszám 75-85%-a, azaz egy 35 éves esetében 139 és 157 között mozog. Ha a maximális pulzusszám 85-95%-ában dolgozunk, akkor erősödünk, a szervezet szokja a megterhelést, de ez az igénybevétel kezdőknek, hobbistáknak mér nem ajánlott.
A plázatúra rekreációnak is kevés
A plázatúra 92-es átlagpulzusa a maximális pulzusszám 49,7%-a, tehát alatta van még a kímélő, regenerációs pulzustartománynak is, mely a maximális pulzusszám 50-60%-a között mozog. Ezt a pulzustartományt időseknek, túlsúlyosaknak ajánlják, mert ekkor már megnő az oxigénfelhasználás, javul a keringési rendszer állapota, de nem túl nagy a megterhelés – írja a fitness-index.hu.
„Az, hogy lődörgünk egy boltban, megállunk, felpróbálunk egy-két ruhát, nem számít se edzésnek, se munkavégzésnek” – támasztja alá Szentgyörgyi is. Pedig összesen 8444 lépést és 4,97 kilométert tettünk meg az üzletekben a Runtastic Pedometer szerint, és tényleg elégett plusz 328 kalória az üldögéléshez képest, de ez még nem sport.
Szóval hiába nyugtatják magukat a brit nők azzal, hogy évente hét Maraton-futásnyi kalóriát égetnek vásárlással, jobban tennék, ha inkább elkezdenének valóban futni.
