ókori róma 2 - Dívány

Kétségtelen, hogy az ókori Róma egy lenyűgöző civilizáció volt, tele még ma is ámulatba ejtő építészeti emlékekkel, izgalmas mérnöki bravúrokkal, figyelemre méltó és tekintélyt parancsoló katonai hatalommal. De van egy kevésbé varázslatos arca is ennek a mintegy 1500 évig fennálló birodalomnak. Árnyoldala a korabeli emberek furcsa szokásaiban, bizarr higiéniájában és a leplezetlen brutalitásában nyilvánult meg.

El tudod képzelni, hogy már az ókori Rómában is saját „internetes hálózattal” rendelkeztek? Bár a rómaiak még nem használtak okostelefonokat vagy számítógépeket, a birodalomban ennek ellenére hihetetlenül gyorsan áramlottak az információk.

Nemcsak napjainkban esik sokak nehezére az egészséges életmód. Küzdöttek ezzel már az ókorban is, erről tanúskodnak a kor egyik leghíresebb orvosának feljegyzései is.

Coriolanus hadi tettei miatt ünnepelt római hőssé vált, ám a plebejusok elleni nézetei miatt száműzték. Árulóvá vált, és Róma ellenségeihez csatlakozva bosszúból megostromolta az örök várost.

Az ókori Rómában a nők sokféle sportot űztek, amivel egyúttal a szülésre is felkészültek. A kedvtelésből végzett edzéseket legtöbb esetben a szabadidővel rendelkező jómódú nők engedhették meg maguknak. Voltak azonban, akik hivatásszerűen vállalták a pofonokat, gladiátornak álltak, és a férfiakhoz hasonlóan sportot űztek abból, hogy megverekedjenek a hírnévért és a pénzért.

Tisztában vagy a nagy ókori birodalmak leghíresebb uralkodóival, helyszíneivel és csatáival?

Kétezer éve váltak majdnem enyészetté az ókor egyik leghíresebb városának pusztulásakor, sosem gondoltuk volna, hogy valaha elolvashatjuk a régi római iratokat. Egy diák jött rá a megoldásra egy egyetemi projekt során, miként férhetünk hozzájuk.

Az ókori birodalom uralkodója fontos orvosi eredményre jutott, egyfajta ősi védőoltást hozott létre, ellenállóvá téve szervezetét a mérgekre. Eredményeit kétezer évvel később igazolták.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A szerelmesek ünnepéről, a Valentin-napról, vagy magyarosan Bálint-napról sokan azt hiszik, modern kori találmány, eredete azonban a messze múltba, egészen az ókorba nyúlik vissza. A február 14-én tartott Valentin-nap a keresztény Szent Bálint vértanú ünnepeként indult, azonban a katolikus egyház egy korábbi, pogány ünnepre építette rá, amely nem egészen a szeretetről, inkább valami sokkal brutálisabbról szólt.

Napjaink egyik leggyakrabban használt szimbóluma a feltartott hüvelykujj, vagyis a kedvelés, a „lájk” jele az online közösségi médiában, mellyel emberek milliárdjai fejezik ki nap mint nap, hogy valamilyen számukra kedves tartalommal találkoztak. A gesztust már több ezer évvel ezelőtt, az ókorban is használták, akkor azonban még teljesen más jelentéssel bírt.

Az ókori Róma társadalmának jelentős részét alkották a polgárjoggal és szabadsággal nem rendelkező rabszolgák, akik a legkülönbözőbb munkákat és feladatokat látták el gazdáik szolgálatában. Milyen volt egy római rabszolga élete a valóságban, mit tehettek meg, és mi volt tiltott számukra, milyen kegyetlenségeket kellett elszenvedniük, és hogyan nyerhették el a szabadságot?