Az ókori rómaiak számára egy város alapítása komoly előkészítéssel járó mérnöki feladat volt. Egy-egy új város alapításakor előzetes vizsgálatokat végeztek a kinézett helyen és környékén, és ebbe a folyamatba még a területen élő állatokat is bevonták.
Az Eiffel-torony ma Párizs egyik legismertebb jelképe, de építése idején egyáltalán nem aratott osztatlan sikert. Számos kritikus hang szólalt fel a fémszerkezet építése ellen többek között arra hivatkozva, hogy az belerondít a város klasszikus építészeti arculatába.
Az amszterdami csatornaházak díszes lépcsősora alatt sokszor megbújik egy apró ajtó, amely elsőre csak építészeti érdekességnek tűnik.
Toroczkai Wigand Ede neve iparművészként és építészként is ismert, azonban nagy gyűjtő is volt, aki egy valóságos néprajzi múzeumot alkotott meg azokból a tárgyakból, amiket megmentett volna az utókornak.
A világ leghosszabb alagútja nem a svájci Alpokban vagy a tenger alatt fut, hanem az Egyesült Államokban, New York állam területén. A Delaware Aqueduct nevű, körülbelül 137 kilométer hosszú alagút a város ivóvízellátásában játszik kulcsszerepet, és mérnöki szempontból egy igazi csoda.
Egyre több építész nyúl a bambuszhoz, mint fenntartható és földrengésbiztos építőanyaghoz. Bár elsőre szokatlannak tűnik, hogy egy növényből készült szerkezet ellenálljon a földrengések erejének, a modern tervezési technikák és a bambusz természetes rugalmassága lehetővé teszi, hogy az ebből készült épületek ne dőljenek össze.
Az emberiség története során rengeteg lenyűgöző épület született, de a legtitokzatosabb talán az, amely a legrégebbi is. A Stonehenge rejtélye évszázadok óta izgatja a régészeket és a laikusokat egyaránt, és bár a legújabb kutatások sok kérdésre választ adnak, van, amit még ma sem tudunk a lenyűgöző őskori építményről.
Az átjáróházak Budapest városszövetének elfeledett, de beszédes rétegei. A 19. században a gyorsan sűrűsödő belvárosi beépítés és a mindennapi közlekedés igénye hívta életre azokat. A két-három utcát összekötő bérházak egyszerre szolgáltak egérútként, bazárként és közösségi térként.
A házban annyian élnek, mint egy közepes méretű magyar kisvárosban. A dél-kínai Hangcsou nevezetessége még helyi viszonylatok között is különleges.
Ma már csak Gruen-hatásnak nevezzük azt, melyet leginkább a bosszantó és idegesítő érzéshez hasonlóan érzünk, ha plázákban bolyongva nem találjuk meg, amit épp keresünk. A nevet adó építészről film is készült, sokan mégsem tudják, hogy ki az, aki miatt rendre eltévedünk a bevásárlóközpontokban.
Tarka, egyedi, girbegurba épületeit könnyen föl lehet ismerni – Friedensreich Hundertwasser azonban jóval több volt, mint „egyszerű” építész: színes, páratlanul fantáziadús művészete mögött komoly filozófia húzódott meg.
Indiában olyan felüljárót építettek, ami a legjobb vezetői képességek mellett is nehéz bevenni, ennek pedig egy oka van.
