A világ legnagyobb templomai nemcsak vallási központok, hanem lenyűgöző építészeti csodák is. Egy monumentális bazilika látványa hamar beleég az emlékezetünkbe – vagy mégsem? Teszteld kvízünkkel!
Jemen szívében, egy elszigetelt és sokáig nehezen megközelíthető térségben áll Shibam, a fallal körülvett város. Az arab városépítészet egyik legkülönösebb alkotásaként emlegetett települést a földrajzi helyzete és az ország politikai instabilitása miatt a mai napig nem tárták fel teljesen, felszínen látható valósága azonban káprázatos. Nem véletlenül ragadt rá a „sivatag Manhattanje” elnevezés.
Zaha Hadid neve egyet jelent a 21. századi, jövőbe mutató építészettel. Az alkotó épületei dacolnak a gravitációval, a tér és a geometria megszokott szabályaival. Kevesen tudják azonban, hogy a legendás építész egy elképesztő, sokak szerint szürreális épületet tervezett Budapest történelmi belvárosába is.
Az ókori rómaiak számára egy város alapítása komoly előkészítéssel járó mérnöki feladat volt. Egy-egy új város alapításakor előzetes vizsgálatokat végeztek a kinézett helyen és környékén, és ebbe a folyamatba még a területen élő állatokat is bevonták.
Az Eiffel-torony ma Párizs egyik legismertebb jelképe, de építése idején egyáltalán nem aratott osztatlan sikert. Számos kritikus hang szólalt fel a fémszerkezet építése ellen többek között arra hivatkozva, hogy az belerondít a város klasszikus építészeti arculatába.
Az amszterdami csatornaházak díszes lépcsősora alatt sokszor megbújik egy apró ajtó, amely elsőre csak építészeti érdekességnek tűnik.
Toroczkai Wigand Ede neve iparművészként és építészként is ismert, azonban nagy gyűjtő is volt, aki egy valóságos néprajzi múzeumot alkotott meg azokból a tárgyakból, amiket megmentett volna az utókornak.
A világ leghosszabb alagútja nem a svájci Alpokban vagy a tenger alatt fut, hanem az Egyesült Államokban, New York állam területén. A Delaware Aqueduct nevű, körülbelül 137 kilométer hosszú alagút a város ivóvízellátásában játszik kulcsszerepet, és mérnöki szempontból egy igazi csoda.
Egyre több építész nyúl a bambuszhoz, mint fenntartható és földrengésbiztos építőanyaghoz. Bár elsőre szokatlannak tűnik, hogy egy növényből készült szerkezet ellenálljon a földrengések erejének, a modern tervezési technikák és a bambusz természetes rugalmassága lehetővé teszi, hogy az ebből készült épületek ne dőljenek össze.
Az emberiség története során rengeteg lenyűgöző épület született, de a legtitokzatosabb talán az, amely a legrégebbi is. A Stonehenge rejtélye évszázadok óta izgatja a régészeket és a laikusokat egyaránt, és bár a legújabb kutatások sok kérdésre választ adnak, van, amit még ma sem tudunk a lenyűgöző őskori építményről.
Az átjáróházak Budapest városszövetének elfeledett, de beszédes rétegei. A 19. században a gyorsan sűrűsödő belvárosi beépítés és a mindennapi közlekedés igénye hívta életre azokat. A két-három utcát összekötő bérházak egyszerre szolgáltak egérútként, bazárként és közösségi térként.
A házban annyian élnek, mint egy közepes méretű magyar kisvárosban. A dél-kínai Hangcsou nevezetessége még helyi viszonylatok között is különleges.
