Szokatlan anyagból készülnek ezek az építmények, mégis túlélik a földrengéseket

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyre több építész nyúl a bambuszhoz, mint fenntartható és földrengésbiztos építőanyaghoz. Bár elsőre szokatlannak tűnik, hogy egy növényből készült szerkezet ellenálljon a földrengések erejének, a modern tervezési technikák és a bambusz természetes rugalmassága lehetővé teszi, hogy az ebből készült épületek ne dőljenek össze.

A bambusz rendkívül könnyű, ugyanakkor hihetetlenül erős anyag, és természetes hajlékonysága miatt tökéletesen alkalmas a földrengés által okozott oldalirányú mozgások elnyelésére. Az építészek különböző kötési és erősítési technikákat alkalmaznak, például acélszerkezetű csatlakozásokat és hagyományos bambuszcsomókat, hogy a szerkezet stabil maradjon, miközben a föld mozgására reagál.

A bambusz fenntartható alternatíva 

A projektek a földrengésveszélyes régiókban, például Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában kapták a legnagyobb figyelmet. Az ottani közösségek számára

Idézőjel ikon

nemcsak biztonságos, hanem fenntartható alternatívát jelent a bambusz.

A bambuszból készült épületek egyszerre szolgálják a praktikusságot és a környezetvédelmet is.

A bambuszt egyre gyakrabban alkalmazzák földrengések sújtotta országokban épületekhez
Fotó: Kanawa_Studio / Getty Images Hungary

Karbantartást igényelnek a bambuszépületek

Egyre több mérnök hangsúlyozza, hogy a bambuszépületek hosszú távon is fenntarthatóak, ha megfelelő karbantartást kapnak.

Idézőjel ikon

A bambusz ellenáll a repedéseknek és a területi torzulásnak,

ugyanakkor rendszeres kezelést igényel a nedvesség és a rovarok ellen. 

Bár a karbantartás extra erőfeszítést kíván, ezek az épületek nemcsak a földrengések túlélését biztosítják, hanem ötvözik a hagyományos anyagokat és a modern technológiát a környezetvédelem érdekében.

Ha kíváncsi vagy a félszigetre, amely közel két métert vándorolt néhány nap alatt, olvasd el ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.