Ön venne Prada lisztet, Bvulgari vajat, esetleg Nike narancsot? Itt egy csomagolástervező gondolatkísérlete, hogyan is néznének ki ezek a termékek.
Búzacsíra- és lenmagliszteket, diópótlót és kókuszreszeléket is gyártottak a koszos, takarítatlan üzemben, döglött patkány és patkányméreg társaságában, szennyezett, takarítatlan gépeken és edényekben.
Franciaországban nemsokára kötelező lesz megsemmisítés helyett jótékonysági célokra fordítani a lejáró szavatosságú élelmiszereket. Nézze meg, itthon kik érzik fontosnak a gondoskodást!
A német Test magazin vizsgálata alapján sem vitamin- vagy ásványi anyag tartalmukban, sem ízükben nem bizonyultak jobbnak, mint hagyományos termesztésű társaik.
Az LPA Bio-Actif 100 százalékos gyógyhatásainak ígérete nem tetszett a hivatalnak.
A németek laborban vizsgálták a kólákat, az eredmény siralmas: volt amiben vegyszer, másban alkohol bukkant fel.
Az élelmiszer-pazarlásról szóló konferencia végén kipróbáltuk milyen jót is lehet enni kidobásra szánt alapanyagokból.
24 terméket vizsgált a Nébih, ezek alapján a hazai kínálat tényleg más, mint a nyugati országoké.
A tudomány és a technika fejlődésével ma már nemcsak az a vita tárgya, mi hizlal jobban, a zsír vagy a szénhidrát, hanem, hogy kell-e félnünk a génmanipulált élelmiszerektől. Ezt a témát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért jobb, ha kellően megalapozott tudással felvértezve követjük a híreket és olvasgatjuk az élelmiszerek csomagolásán lévő feliratokat. Íme a génmanipulált élelmiszerek kiskátéja.
A fejlődés megállíthatatlan, ezért jobb tisztán látni, mi az a valós veszély, kockázat, amitől félnünk lehet. Összegyűjtöttük, mit jelentenek az olyan fogalmak, mint génszökés, géntranszfer, és utánanéztünk, a GM élelmiszerek elterjedésének van-e köze az egyre növekvő arányú ételallergiához. GMO, 2. rész.
