Kolhozosítás, kuláktalanítás: mindannyiunk számára ismert fogalmak a kommunista diktatúrák szótárából, ám az 1930-as években Ukrajnában e szavak egyet jelentettek milliók halálával. A rossz termés és az ideológiai alapon történő „gazdálkodás” miatt sötét korszak kezdődött az országban: a holodomor, vagyis az éhhalál évei.
A magyar családok egyre nagyobb részét érinti az a gazdasági bizonytalanság, amely túlmutat a rezsiszámlák emelkedésén. Az elemzések szerint az európai háztartásokban általánosan megfigyelhető az elszegényedés új formája, amely elsősorban az alapvető szükségletek biztosítását veszélyezteti.
Az amerikai szövetségi kormány leállása miatt veszélybe került az a segélyprogram, amely alacsony jövedelmű anyáknak és gyermekeiknek biztosít egészséges élelmiszert.
A magyar iskolások egy jelentős része éhezik a szünetek rövidsége, és a sok esetben alig pár perces ebédidő miatt. A szülők a gyermekek egészségének megóvása érdekében adtak hangot a problémának.
A (nem is olyan távoli) múltban akár mai szemmel jelentéktelennek tűnő kihágásokért is brutális kínzásnak és halálnak vetették alá a szerencsétlen vétkeseket – a National Geographic magazin fotósa alig több mint száz évvel ezelőtt egy mongol asszony barbár haláltusájával szembesült a sivatag közepén.
Noha a 16. század vége előtt Európában még csak nem is ismerték a burgonyát, ma éppen csak lecsúszik a világ legnépszerűbb élelmiszereinek dobogójáról. A termés kiesése már a 19. század közepén Írországban egymillió embert taszított az éhhalálba, másik egymillió menekülni kényszerült az éhezés elől.
Ha egyszer kitörne egy atomháború, az nemcsak a becsapódások helyén járna katasztrofális következményékkel, hanem nukleáris télbe taszíthatná bolygónkat, ami világszintű éhezéshez vezetne.
A koplalás, szándékos éhezés a középkortól kezdve a vallásos önsanyargatás, a testi örömökről való lemondás ismert formájának számított, a 19. századi Nagy-Britanniában azonban különösen népszerűvé vált ez a furcsa „divat”. A leghíresebb „koplaló lány”, Sarah Jacob országos híresség lett, de végül életével fizetett a hírnévért.
Amikor a táplálkozásról beszélünk, általában az érdekel bennünket, hogy az élelmiszerek milyen hatással lehetnek ránk a következő hetekben, hónapokban vagy években. De amit ma valaki eszik, az nemcsak gyermekei, hanem unokái egészségére is hatással lehet.
Ha gyakran azon kapod magad, hogy az éjszaka közepén vagy reggel mardosó éhségrohamra ébredsz, akkor valószínű, hogy a szervezeted nem kapja meg, amire szüksége van. Például nem alszol eleget, így a tested nehezebben kontrollálja az éhségért felelős hormonjaidat, emiatt étel után nyúlhatsz akkor is, amikor a szervezeted nem igényelné a pluszkalóriákat.
Világjárvány, háború, energiaválság… Könnyen mondhatjuk, hogy a legborzalmasabb évek köszöntöttek ránk, de vajon mennyire igaz ez az állítás? Mikor lehetett valóban a legszörnyűbb a Földön és Európában élni? Összeszedtük, a szakértők melyik éveket tekintik a legrosszabbaknak a világtörténelemben.
A gyermekéhezéssel és szegénységgel kapcsolatos talán legismertebb fénykép nem a tengerentúlon, nem Afrikában vagy a Közel-Keleten, hanem Magyarországon készült az 1930-as években: szerzője a hazai szociofotó úttörője és az egyik legjelentősebb magyar női fotóművész, akinek alakját viszonylag kevesen ismerik, pedig Móricz Zsigmond is rajongott érte. Ki volt Kálmán Kata, és hogyan készült a kenyeret majszoló nélkülöző kisgyerek híres fotója?
